Energiahatékonyság és klímacélok

2024-05-02 13:51:39 | Módosítva: 2024-05-02 13:54:45

Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja 2030-ra, hogy a tagországok 30 százalékkal csökkentsék a primerenergia felhasználásukat, valamint 40 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezeket a célokat Magyarországon már pusztán a családiház-állomány szigetelésével is elérhetnénk, ráadásul akár 50 százalékkal is csökkenhetnének a fűtési költségek.


Legyen kisebb az energiaszámla

A téma aktualitása miatt érdemes áttekinteni hazánk helyzetét is. A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Épületeink fenntarthatósága leginkább hőszigetelés révén javítható. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés. Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta nem változott jelentős mértékben. Leginkább a megújuló energia arányának növelése terén indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 34 százaléka származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13 százalék.

Európában a hűtő- és fűtőberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hűtés és fűtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki. Egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a hűtésre fordított energia teszi ki. Miközben az Unióban átlagosan 10-ből 3 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-ből mindössze 2. Miközben a magyar családi házak 25-27 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a hideggel és a meleggel szembeni védelmet. Vagyis a legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, szigetelése jelentené. Magyarország már az épületállományának teljes körű szigetelésével képes lenne teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Magyarországon a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, vagyis nagy részük energetikailag korszerűtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelődik épületeink szigetelése.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Egészséges energiahatékonyság

Amennyire a július és az augusztus a nyaralásé, a szeptembert nyugodtan nevezhetjük a „szigetelés hónapjának”. A nyári kikapcsolódás után mi is lehetne kellemesebb program, mint kényelmesen...


Tanácsok a professzionális szigeteléshez

A professzionálisan megtervezett és kivitelezett szigeteléssel nem csak a gázszámla közel 50%-át, derengeteg időt és sok bosszúságot is megspórolhatunk. A Knauf Insulation szakemberei...