Gazos a szomszéd kertje, mit tehetünk?

Vajon mit tehetünk, a bosszankodáson felül?

Először persze a jó szóval, a baráti megközelítéssel kell próbálkoznunk, és udvariasan jeleznünk kell a szomszédnak, hogy elhanyagolt kertje nekünk is gondot okoz. Azonban van, hogy egyszerűen nem érdekli a problémánk, illetve az is lehet, hogy egy elhagyatott területről van szó, melynek tulajdonosai nem is ott élnek, nem tudjuk felvenni velük a kapcsolatot. Ez után megpróbálkozhatunk a jog eszközeivel. Sajnos általános jogszabály erre a konkrét esetre nincs. Az egész országra vonatkozó jogszabály csak az emberek biztonságát vagy egészségét veszélyeztető gyomnövényekre (parlagfű) vagy fás szárú növényekre van. Ezekkel kapcsolatban lehetősége van a helyi jegyzőnek, illetve a szakemberen keresztül a polgármesteri hivatalnak az intézkedésre a figyelmeztetéstől a kényszerkaszálásig. Egyéb növényekről nincsen központi szabályozás, viszont a települések megalkothatnak egyéni rendeleteket. Egy vidéki kisvárosban például a meghozott rendelet arra kötelezi a belterületen található ingatlanok tulajdonosait, használóit, hogy a nem haszonnövényként vagy dísznövényként gondozott lágy szárú növényzet méretét 30 centiméter alatt tartsák. Mindenképpen tanulmányozzuk tehát az erre vonatkozó helyi rendeletet, hogy attól remélhetünk-e segítséget.

Ha nincs erre vonatkozó szabályozás a településen, akkor lehetőség van birtokvédelem kérésére. A tulajdonosi jogoknak is van egy korlátja, amelyet a törvény így fogalmaz meg: A tulajdonos a birtoka használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A tulajdonosnak azt a kötelességét, hogy tartózkodjék más, különösen szomszédai szükségtelen megzavarásától, más joggyakorlásának megsértésétől vagy veszélyeztetésétől: szomszédjognak nevezik. A szomszédjogi szabályok megsértése esetén birtokvédelmi eljárást is indíthatunk, ahol a zavaró szomszédot kártérítésre is kötelezhetik. Birtokvédelmi eljárás a területileg illetékes jegyzőnél vagy a bíróság előtt indítható. Célszerű a jegyzőnél kezdeni, ez gyorsabb és hatékonyabb eljárás, bonyolult kérdések esetében kell bírósághoz fordulni.

A birtokvédelmi eljárás megindítása egy formanyomtatvány kitöltésével és az illeték befizetésével történik meg. A formanyomtatvány a polgármesteri hivatalok honlapjáról letölthető, de személyesen is lehet kérni ilyen papírt. Meg kell adni a felek adatait, illetve azt, hogy mivel valósult meg a birtoksértés, és ha vannak bizonyítékaink ezzel kapcsolatosan, azt is csatolni kell. A jegyző eljárási határideje 15 nap. Az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, szükség esetén akár tanúmeghallgatásra is. Szemle esetén a jegyző kimegy a birtoksértés helyszínére, és megállapítja, hogy valóban megtörtént-e a panaszos által bejelentett cselekmény. A szemle mellett gyakori a személyes meghallgatás is – a jegyző legtöbbször együttesen idézi meg a feleket, és igyekszik megismerni a felek álláspontját. A meghallgatásról jegyzőkönyv készül.

A jegyzői határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, tehát azonnal végrehajtható, azonban jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságon meg is lehet támadni. Jegyző előtt az eljárást csak a birtoksértést követő egy éven belül indíthatjuk meg, egy év elteltével közvetlenül a bírósághoz kell fordulnunk.

forrás: Sokszínű vidék