Hozassuk vagy keverjük? Betonozásról pro és kontra

Az ellenőrzött minőség

Az alapanyagok és adalékszerek igen pontos összetétele valószínűleg a transzportbeton mellett szól. Nehéz otthoni körülmények között az alkotóelemek pontos beszabályozása és nagyobb mennyiségnél is a következetes betartása. A keverőüzem számítógépes méréssel és adagolással, különböző korrekciókkal és osztályozott adalékanyagból készült, betontechnológus szakemberek által készített receptúra alapján állítja elő és küld az építési helyszínre a transzportbetont. A transzportbetonnál a megrendelt, a tervező által előírt betonkeveréket készen kapja, és azt már „csak” be kell építeni. De ez sem mindig egyszerű. A kényelem veszélyekkel is jár: a gyorsan érkező beton tempós, összehangolt munkát kíván a bedolgozást végzőktől. A nagy sietségben gyakran letapossák vagy elmozdítják a vasakat, a bezúduló frissbeton kárt tesz a zsaluzatban vagy annak megtámasztásában.

Kiemelkedő jelentőséggel bír annak meghatározása, hogy az egyes munkafázisoknak pontosan mekkora a betonszükséglete, hiszen az egy-két köbméterrel történő alul- vagy éppen túltervezés egyaránt megrekeszti és felborítja a munkafolyamatokat. Arról nem beszélve, hogy a fél tartálykocsi betont is egész fuvarozási költségen kell kifizetni, az estlegesen megmaradt plusz mennyiségtől pedig meg kell szabadulnunk, mielőtt megköt.

Gyakran azonban nem kulcsfontosságú építőelemeket betonozunk, ezeknél nem katasztrófa, ha a keverési arányok kissé eltérnek az optimálistól. Nagyon persze nem, mert az már szilárdsági és élettartam problémákat okozhat. Az indokoltnál kevesebb cement használata alacsony szilárdságot, a túlzott mennyiség pedig a beton megrepedését eredményezheti. Az adalékanyag szennyezettsége (pl. talajjal együtt felkapart homokos kavicsréteg) a beton későbbi rongálódását okozhatja.

A házi keverés időigényes tevékenység. A rövid idejű és ezért tökéletlen keverés a gyakorlatban sokszor a víz túladagolásával párosul. A túlvizezett, folyós beton bedolgozása igaz egyszerűbb, de kiszáradás után rendkívül porózus és a vártnál alacsonyabb szilárdságú, sérülékeny lesz. Házi betonkeveréskor elkerülhetetlen, hogy ismeretlen eredetű homokos kavicsot használjanak fel. Ennek egyik nagy hátránya, hogy a natúr (mosatlan) bányakavics túl sok agyagot és iszapot tartalmaz, melynek megállapítása szabad szemmel szinte lehetetlen. A másik nagy hátrány, hogy a szemcsék eloszlása egy bányászott (osztályozatlan) anyagban nem ideális, ezért biztosan frakcióhiányos lesz. Mindkét esetben a beton minősége forog veszélyben, sokszor 25-35%-os a szilárdságcsökkenés mértéke!

Transzportbeton rendelésekor mindig tudnunk kell a felhasználás pontos célját, a beton minőségét, és persze a pontos mennyiségét. Kisebb rátartással (+5-10%) érdemes megadni a szükséges mennyiséget, pl. a pontatlan zsaluzás, szintezés vagy földmunka miatt. Szükséges annak meghatározása is, hogy a beton bedolgozásához betonpumpát kell-e alkalmazni. Figyelembe kell venni azt is, hogy pumpa alkalmazásakor valamennyi beton marad a gépben, csövekben!

A beton bedolgozása több a zsaluzatba való beöntésnél. A frissbetont elhelyezése után tömöríteni, majd simítani kell. Tömörítéskor jelentős mennyiségű levegő távozik a betonból, a vibrálásnak köszönhetően a keverék kitölti a zsaluzatot és a betonacélok közti teret. A tömörítetlen beton szilárdsága a benne maradó légpórusok miatt jelentősen elmaradhat a tervezettől. Azonban a vibrátor helytelen használatával is kárt lehet okozni: a beton szétosztályozódhat durva szemcsés és pépes rétegekre.

Összefoglalóan: nem árt építész szakember véleményét kikérni, mielőtt egy adott betonozási munkának nekikezdünk, és a betonozás módját – helyszíni keverés vagy transzportbeton hozatása – megválasztjuk.