A szélsőséges hőség leginkább az időseket, a terhes nőket és a szabadban dolgozókat veszélyezteti és különösen a hajléktalanokat. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a meleg időjárás még akkor is hatással lehet bárkire, ha egészséges, fiatal és nincs semmiféle egészségügyi problémája. A szélsőséges hőség komoly közegészségügyi fenyegetést jelent – sajnos már hazánkban is. Az extrém magas hőmérséklet hatásai különösen felerősödnek a városokban, ahol az épületek és az utak magukba szívják a meleget. A városok forró pontok a városi „hősziget” hatás miatt. Az épületek, utak és más vízmentes felületek napközben elnyelik a nap melegét, és meleget sugároznak az éjszakába, megemelve a levegő hőmérsékletét. Az éghajlat globális melegedése fokozza a problémát.
A magas éjszakai hőmérséklet tovább növeli a veszélyt, mivel a test csak rövid ideig képes ellenállni az extra hőterhelésnek. A meleggel összefüggő betegségek lassan alakulhatnak ki, amikor az ember több napig nem talál enyhülést. Ez az oka annak, hogy a legmagasabb halálozási arány a hőséghullám után néhány nappal következik be. A kánikulát kísérő pangó levegő növeli a légszennyezettséget is, mert a talaj közelében az ózon és a szálló por koncentrációja növekszik, ha a levegő nem kering. Az amúgy is magas légszennyezettségű városok levegőminősége tovább romlik, amikor a hőség emelkedik. Ez súlyosbíthatja a magas hőmérséklet egészségre gyakorolt hatását. Az éghajlat változásával a már amúgy is rendkívüli hőséggel sújtott helyeken az előrejelzések szerint évente még több veszélyes hőség-hullám várható. A hőhullámok azokon a helyeken lesznek a leghalálosabbak, amelyek történelmileg eddig nem szenvedtek extrém magas hőmérséklettől. A városoknak a figyelem felkeltésével és az épített környezet újratervezésével kell elébe menni a várható problémáknak.
A sérülékeny lakosságnak, beleértve a szegénységben élőket is, tudniuk kell, hogy veszélyben vannak, és tudniuk kell, hogy hol férhetnek hozzá az egészségüket óvó szolgáltatásokhoz. Szükség van rá, hogy a legnagyobb hőség idején hűvösebb fedezékbe menekülhessenek, a szabadban párakapukkal, párahűtőkkel, árnyékolókkal védjük őket. Biztosítva legyen a folyadék ellátásuk. Fontos, hogy azokon a területeken, ahol a legkevésbé enyhül a hőség, a városok biztosítsák, hogy az emberek napi 2-3 órát legalább hűvösebben lehessenek, hogy csökkenjen a testhőmérsékletük, csökkenjen testük hőterhelése.
A következő lépés
A városok újratervezése, hogy több zöldterülettel rendelkezzenek, amelyek árnyékot adnak és felszabadítják a nedvességet. Sokkal több fa, növény és több víz kell. Néhány nyugati városban próbálkoztak azzal, hogy az utakat és a háztetőket fehérre festik, hogy ezek a felületek jobban visszaverjék a napsugarat. Érdekes módon ez a háztetők esetében bevált, de az utaknál pont ellentétes hatást értek el vele; a visszavert napsugár tovább rontotta a melegérzetet.
