Vízkezelés a fűtési rendszerben

A víznek fontos szerepe van a fűtési rendszerben: ún. hordozó közegként szolgál, amely a kazán által megtermelt hőt a lakótérben található fűtőtestekhez vagy padlófűtéshez szállítja. A víz az útja során a fűtési rendszer szinte valamennyi komponensével (puffertartály, szivattyúk és szelepek) érintkezik. Ezért már a fűtési kör feltöltésekor fontos a vízminőség a zökkenőmentes működéshez. A fűtés hatékonysága, kényelme és biztonsága szempontjából döntő jelentőségű, hogy a fűtési rendszer megfelelő vízzel legyen feltöltve. A fűtési rendszerek az utóbbi évek során technikailag egyre kifinomultabbak, ezáltal azonban meghibásodásra hajlamosabbak is lettek. Már egy csekély mértékű szabálytalanság is komplikációkhoz vezethet. Ebben jelentős szerepet játszik a víz és annak összetevői. Mérvadóak az olyan tényezők, mint a víz keménysége, pH-értéke, valamint oxigén- és sótartalma.

Az elvárt vízminőséggel kapcsolatban mindig egyeztetni kell a kazán gyártójával illetve fűtési rendszer tervezőjével, mielőtt feltöltenénk a rendszert. Fűtési rendszerek gyártói már a garanciális feltételekben is megkövetelik bizonyos szabványértékek betartását. Ha nem kezelt vizet használunk a fűtéshez, kár esetén elveszhet a garancia. A vízkő magas hőmérsékleten rakódik le. A jelenség jól megfigyelhető pl. egy vízforralón; a víz forralása során vízkő rakódik le a vízforraló alsó fűtőszálán. Minél vastagabb a vízkőréteg, annál több időt vesz igénybe a víz felforralása. Ugyanez történik a fűtés esetén is. A vízkőrétegek szigetelő hatásúak, így hátráltatják a hőátadást, tehát a fűtési teljesítmény fenntartásához több energiára van szükség. Egy 1 mm-es vízkőréteg akár 10 százalékkal megnövelheti az energiafogyasztást, ezáltal megnövekednek a fűtési költségek. A vízben oldott vízkőrészecskék a fűtési rendszer összes részébe eljuthatnak, és pl. dugulást okozhatnak a szelepekben. A vízkőlerakódás ideális táptalaj a baktériumoknak, és biohártya kialakulásához vezethet, ami szintén eltömítheti a szelepeket.

Fontos a korrózió megelőzése is az egész fűtőkörben

A korróziót számos tényező kiválthatja, és többnyire észrevétlenül zajlik. A vasból, acélból, alumíniumból vagy rézből álló anyagkombináció, amely a modern fűtési rendszerekben gyakran előfordul, elektrokémiai reakciókhoz és korrózióhoz vezethet. A korrózió legismertebb formája a vas rozsdásodása. A víz pH-értéke, valamint oxigén- és sótartalma is fontos szerepet játszanak. A 7-es pH-érték alatti, savas víz kikezdheti a fémet. A magas sótartalom (tehát elektromos vezetőképesség) és oxigénkoncentráció gyorsíthatja a korróziót. A korrózió során feloldódott fém bekerül a fűtési rendszerbe, és ún. korróziós iszap formájában hátrányosan befolyásolhatja a fűtés működését. Ez kedvezőtlen esetben magas javítási költségekkel is járhat. A fűtőkörbe beépített sótalanító részlegesen sótalanítja a fűtővizet, így pontosan azoknak az összetevőknek a mennyisége csökken a vízben, amelyek lerakódásokat és korróziót okozhatnak. Védelmet nyújt a fűtési rendszernek, és hozzájárul a fűtés hatékonyságához. A fűtés önmagában zárt rendszer, de soha nem teljesen légmentesen zárt. Például víz utántöltésekor vagy tömítetlen szerelvények és csatlakozók miatt levegő kerülhet a rendszerbe. Különösen „tömítetlen” helyek: a padlófűtés légáteresztő műanyag csövei. Ha túl sok a levegő a rendszerben, az hátráltathatja a hőátadást, így a fűtőtestek nem melegszenek fel. Ezenkívül a levegős rendszer okozta kopogó, bugyogó hangok zavaróak is.

forrás: BWT