Okoseszközök a fűtésvezérlésben

Miután ez egy folyamatosan épülő rendszer, sokszor ezek a rendszerelemek nem érnek össze; más gyártótól származik a riasztás felügyelete, mástól a világításé vagy az árnyékolásé, és igen sokszor a fűtésvezérlésé is. Ez nyílván azért van, mert az egyes okosfunkciók megvalósítása között esetleg évek teltek el, és az elsőre kiválasztott gyártónál később találunk jobbat, praktikusabbat, így az építkezést azzal folytatjuk. Ez persze nem jó. Az jár el helyesen, akinek a teljes okosháztartása egy rendszerre épül.

A modern okosház-fűtésvezérléseket a gyártók rendszerint kompletten kínálják. Ez minden komponenst tartalmaz a hálózatba kötött fűtési rendszerekhez. Egy applikáción keresztül vezérelhető bázisrendszer köti össze az egyes termosztátokat egymással, és a központi vezérléssel. A jeleket szenzorok szolgáltatják, a bázis pedig az egyes funkciókat köti össze egymással. A szenzorok a legkülönfélébb jeleket érzékelik, amelyeket a bázis a termosztátoknál lévő beavatkozó szervek vezérlésére használ.

A helyiségben a hőmérsékleteket egy hőmérséklet-szenzor méri. Egy higrométer méri a légnedvességet, ami a szellőztetés szempontjából szükséges. Egy időjárásjelző-állomás méri a házon kívül a hőmérsékletet, a légnedvességet és a szélsebességet. Az ablakoknál lévő szenzorok érzékelik azok nyitását és zárását. Nyitott ablaknál (pl. lökésszerű szellőztetésnél) a báziskészülék teljesen leállítja a fűtést. Az ablakszenzorokra az okosház esetén biztonsági okokból is szükség van, többek között ezek aktiválják a riasztórendszert. A báziskészülék ezen kívül vezérli az árnyékolást biztosító redőnyök mozgatómotorjait is. Az is lehetséges, hogy a padlóban lévő szenzorok révén érzékeljük azt, hogy tartózkodik-e valaki a helyiségben. Ennek megfelelően a báziskészülék a hőmérsékletet megemeli, vagy lecsökkenti. Függetlenül a szenzoros vezérléstől a helyiséghőmérsékletek kézi beavatkozással, vagy az idővezérlés révén mindenkor módosíthatók.

A berendezés üzemeltetője egy díjtalan applikáció segítségével mindenkor felügyelheti a fűtési rendszere működését, és be is avatkozhat abba. Így beállíthatja a kívánt hőmérsékleteket, és az időprogramokat a fűtéshez és a melegvíz-termeléshez is, figyelemmel kísérheti az üzemi paramétereket, információkat kap az esetleges üzemzavarokról, és azokat azonnal továbbíthatja a fűtésszerelőnek. A különböző gyors választógombok révén, mint például a „takarékos üzem”, valamint az időprogramok segítségével a fűtést néhány gombnyomással az egyéni igényekhez illesztheti. Ez gondoskodik a lényegesen kisebb fűtési költségekről a komfortérzet kielégítése mellett. A legtöbb gyártó a rendszereihez digitális szervizközpontot is kínál, amely lehetővé teszi a fűtésszerelő számára, hogy közvetlenül a számítógépéről állandóan hozzáférhet minden fontos berendezés-paraméterhez, és így optimalizálhatja a fűtési rendszer működését.

Biztonság és adatvédelem

Az okosházakban kialakított, hálózatba kötött fűtési rendszerek kétség kívül nagy mennyiségű adattal dolgoznak. Ez kényszerűen felveti az adatvédelem és a biztonság problémáját, hiszen az okosrendszerek számtalan információt tesznek elérhetővé az interneten keresztül – tulajdonképpen bárki számára –, ha nincs megfelelő védelem ez ellen. Természetesen az okosházból származó nem minden adathoz lehet kívülről hozzáférni. Vannak azonban olyan adatok, amelyeket kifelé kell közölni, például egy betörés-jelzést a rendőrség felé, vagy egy segítségre szoruló személy elesését a mentők felé. A fűtés területén pedig értelme lehet a pillanatnyi fogyasztásra vonatkozó adatok kifelé való közlésének egy központi szerver felé. Egy virtuális intelligens erőmű létrehozása érdekében nyilvánvalóan elengedhetetlen az egyes okosházak energiatermelői pillanatnyi termeléseinek és a pillanatnyi fogyasztásoknak a kifelé való közlése, gondoljunk csak a napelemes rendszerekre.