Agrárerdészet: kiskertben is érdekes lehet

2025-02-03 21:03:15 | Módosítva: 2025-02-03 21:07:32

Az agrárerdészet a neve miatt nagyüzemi módszernek tűnhet, az is, de kicsiben is megvalósítható. Ahogy a természetben is a fák és az alattuk élő növényzet együtt élnek, és kölcsönhatásban vannak, ugyanígy érdemes ezt a kiskertekben is kialakítani.


Az agrárerdészet egy ősi gyökerekkel rendelkező termesztési mód, amelyben a fákat (erdészeti növényeket) és a szántóföldi vagy kertészeti növényeket együtt termesztik. Az ilyen gazdálkodás nemcsak a fák és a köztük lévő szinergikus kapcsolatot használja ki, hanem több ökológiai és gazdasági előnnyel is jár.

Idén láthattuk, hogy az egyébként a nagy fényintenzitást igénylő, vagy máskor elviselő zöldségfajok levelei, termései megperzselődtek. Régebben jó volt az érés szempontjából például, ha egy dinnyefajtának kicsi volt a lombja, így a termést jobban érte a napfény. Ma már jobb a nagyobb lomb, ami árnyékol, és védi a gyümölcsöt a perzselődéstől. Itt jöhet a képbe az agrárerdészet, amikor a kistermetű fák között, vagy a majdan nagytermetűre növők között fiatalabb korukban zöldségeket lehet termeszteni. De a szeder és a málna is jobban érzi magát, ha van egy kis árnyéka. Sőt arra is vannak példák, hogy a fiatal fasorok között sávokban gabonát termesztenek. Vagy a szőlősorok végére levendulát, citromfüvet, esetleg más fűszereket ültetnek.

A rendszer lényege annyi, hogy a fa megvédi a már károsan erős napsütéstől a sorközökbe ültetett kertészeti növényeket. Mivel azokat általában öntözéssel termesztjük, ez jó a fáknak is, hiszen több víz jut számukra is.

Nagy jövője lehet ennek a módszernek

A fák gyökérzete megköti a talajt, lejtős területen csökkenti az eróziót, és javítja a talaj szerkezetét. A lehulló levelek és ágak mulcsozó hatással is bírnak, később pedig tápanyagokkal dúsítják a talajt, így például kevesebb műtrágyára van szükség. A fák segítenek a terület vízgazdálkodásának az optimalizálásában is, a víz megőrzésében, csökkentik a felszíni lefolyást, és javítják a vízminőséget. A klímaszabályozó hatás is jelentős: fák között párásabb, hűvösebb, kedvezőbb a mikroklíma. A fák árnyékot adnak, csökkentik a párolgást, és védenek a széltől. Ezáltal a talaj nedvesebb marad, és a növények kevésbé vannak kitéve a szélsőséges időjárási körülményeknek. A biológiai sokféleség minden szempontból előnyös az együttéléskor, hiszen ahol monokultúra van ott az adott növény kártevői és kórokozói nagy számban megjelennek. Az agrárerdők fajkészlete változatos, diverz, otthont adnak számos rovarnak, madárnak és más állatnak, így hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Az agrárerdészeti keretek között termesztett növények sokszor egészségesebbek és ízletesebbek, mint a hagyományos módon termesztettek. Emellett az agrárerdészet hozzájárulhat a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez és a turizmushoz is.


Régen is alkalmazták, de még ma is fejlesztik

Az agrárerdészet nem új keletű termesztési irányzat. A hagyományos mezőgazdasági rendszerekben is gyakori volt, hogy a fákat a földeken, földek szélén hagyták, hogy árnyékot adjanak az állatoknak, vagy gyümölcsöt teremjenek. Az agrárerdészet modern formája azonban a fenntartható mezőgazdaság iránti növekvő érdeklődésnek köszönhetően vált népszerűvé. A módszer alapja a természet utánzásában rejlik. Az erdőkben a fák és a többi növény kölcsönhatásban élnek egymással, és egy ökoszisztémát alkotnak. Az agrárerdészet célja, hogy ezt a természetes rendszert utánozza a mezőgazdaságban is. Az agrárerdészet mellett az erdőkertek és a permakultúrás gazdálkodás is rokon terület annyiban, hogy itt is a természetes folyamatok felhasználása zajlik, félig-meddig kultúr-kertészeti körülmények között.


Az agrárerdészet egy innovatív és fenntartható termesztési mód, amely számos előnnyel jár mind a környezet, mind a gazdálkodók számára. Azáltal, hogy a fákat és a többi növényt együtt termesztik, a gazdálkodók hozzájárulhatnak a talaj védelméhez, a klíma szabályozásához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a gazdasági fejlődéshez.

A rendszer kreatívan tovább gondolható a lehetőségek és igények alapján. Ha például ültet valaki egy mogyoróerdőt az idővel mogyorót terem, valamint vágásérettségekor tűzifát is szolgáltat majd. Amennyiben a kiültetett mogyorócsemetéket szarvasgombával beoltják, akkor az ültetvényben szarvasgombát is lehet majd szedni. Ameddig a mogyoró növények mérete engedi, addig a sorközökben kertészeti kultúrák is termeszthetők, például extenzívebben nevelhető fajok, mondjuk tökfélék (sütőtök, olajtök), de füvesíthető is az állomány közötti rész, azaz kaszálóként is funkcionálhat.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Egyéni virágtartók

Virágot ültetni sokféle edénybe lehet, nem csak hagyományos cserépbe vagy kaspóba. Miként a cserepet is sokféle alkalmatosságra lehet elhelyezni, nem csak a klasszikus virágállványra. Ha szemünk...


Győr ökológiai lábnyoma

Magyarországon elsőként Győr városának számították ki a ökológiai lábnyomát, azt a területet, amit egy lakos az életviteléhez szükséges javak előteremtéséhez és megsemmisítéséhez (fel)használ.