Az új hőszivattyúk a H-tarifával kiegészítve rendkívül kedvező fűtési megoldást biztosítanak. Jelentősen kevesebbet fogyasztanak, mint a gázkazánok, drága kéményre sincsen szükség esetükben, ráadásul a felhasználás környezetében a károsanyag-kibocsátásuk nulla. Magyarországon az elmúlt évtizedben nagyságrendileg közel 60-80 ezer levegő-vizes hőszivattyú került telepítésre, amelyek között több tízezret lakossági célra használnak. Itthon is egyre többen használják a háztartások fűtésére és hűtésére, illetve használati meleg víz előállításra a hőszivattyúkat, Európa-szerte pedig jelenleg 24 millió hőszivattyú működik. Ez kiemelt fontosságú ahhoz, hogy 2050-re elérjük a zéró kibocsátást a kontinensen. Az eddig telepített 24 millió hőszivattyúval évente 45 megatonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el Európában. Ez az épületek teljes uniós kibocsátásának mintegy 4,9%-a, illetve pontosan annyi, mint Magyarország éves kibocsátása.
Nem csak a tarifa kedvezményes, ha nappal használjuk, mi magunk is spórolhatunk a hőszivattyúval. A hőszivattyús rendszerekre fokozottan igaz, hogy az épület megfelelő hőtartásával többet spórolhatunk, mintha folyamatosan fel-le tekergetjük a termosztátot. Egy stabil, állandó hőmérséklet megtartása kisebb fogyasztást eredményez. Ha napközben nem tartózkodunk otthon, akkor mérsékelhetjük a fűtést, de ne felejtsük el, hogy a levegős hőszivattyúk a nappali időszakban kevesebbet fogyasztanak, mivel a működés során a külső hőmérsékletből vonják el a hőt. Minél melegebb van kint, annál gazdaságosabb az üzemeltetés. Így célszerű a komforthőmérsékletre fűtést még a melegebb nappali időszakra időzíteni, és olyan fűtési rendszereket kialakítani, amiben az energia eltárolható. Így a nappali időszakban, olcsóbban megtermelt energiát tudjuk elhasználni az esti és éjszakai, illetve hajnali órákban, amikor a leghidegebb van.
Amikor új épületbe telepítenek a hőszivattyú, akkor az első időszakban, az első felfűtés költsége jelentős lehet. Az épületszerkezet első felfűtése annál drágább, minél hidegebb van kint, ezért érdemes az első indítást a téli hónapok előtt megtenni. Számos tévhit él a hőszivattyúkkal kapcsolatban. Az egyik legtöbbet hangoztatott tévhit, hogy nem lehet velük kifűteni a házakat. Ez az állítás nem állja meg a helyét, hiszen a szakszerűen kiválasztott hőszivattyú teljes mértékben el tudja látni ezt a feladatot. A tulajdonosnak amiatt sem kell aggódnia, hogy a hőszivattyú hangos lesz, hiszen az újabb készülékek rendkívül csendesek, így sűrűn lakott övezetekben is telepíthetőek. Megfelelő körültekintéssel telepítve a hőszivattyúkat kazánok helyett is lehet alkalmazni, és segítségükkel akár 60- 70 °C-os fűtővizet is elő lehet állítani, amennyiben ez szükséges – pl. radiátoros fűtés miatt.
Sok százezer magyar háztartásban van olyan klímaberendezés, amivel lehetséges a fűtés, ezeket a nagy hideg beállta előtt érdemes használni. A téli időszakban elsősorban azok a készülékek tudnak gazdaságosan és megbízhatóan fűteni, amelyek erre fel vannak készítve. Ez alatt elsősorban a megnövelt hőcserélő felülettel, kibővített működési tartománnyal, erőteljes fűtési funkcióval rendelkező készülékeket értjük. Az ilyen készülékekkel a teljes fűtési szezonban lehetséges a fűtés. Ugyanakkor a klímaberendezések fűtési komfortszintje elmarad a hagyományos fűtési megoldások komfortszintjétől, ezzel számolnunk kell, amikor hőszivattyús klímával szeretnénk fűteni. A ventilátorok által mozgatott levegőnek a zajhatása a leghalkabb berendezések esetében is jelen van a szobában.
Mit kell tudni a H-tarifáról?
A H-tarifa egy kedvezményes árú, külön tarifájú áramdíj, amelyet Magyarországon kínálnak elsősorban fűtési célokra. A H-tarifa célja, hogy a villamos fűtési rendszereket, különösen a hőszivattyúkat használók számára kedvezőbb áron biztosítson áramot a fűtési időszakban. Fontos tudni, hogy a H-tarifa csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe külön mérőórával, amely kizárólag a fűtési rendszert méri, így más háztartási készülékek nem használhatják ezt a kedvezményt.