Hallstatt-i „kertek”

Hallstatt település Felső-Ausztria Gmundeni járásában található, 2018. januárjában mindössze 778 lakosa volt, és ma sem lehet nagy eltérés ettől. A városka a Traunviertel régiójában fekszik, a Salzkammergut területén, a Hallstatti-tó délnyugati partján, a Dachstein-hegységtől északra. Róla nevezték el a vaskori prekelta hallstatti kultúrát, amely már kiaknázta a közeli hegyen található sóbányát, hiszen ez az osztrák sóvidék egyik kiemelt gyöngyszeme. A festői fekvésű kisváros ma szinte teljesen a turizmusból él és része a világörökséghez tartozó Hallstatt–dachsteini kultúrtájnak.

A tópart és a közeli hegyek között csak egy keskeny sáv építhető be, a házak egy része ezért a meredek lejtőre, mások a tófenékbe vert cölöpökre épültek. Hallstatt közlekedését a tóparti szűk földrajzi elhelyezkedése határozta meg évszázadokig. A település sokáig csak öszvérrel és vízi úton volt elérhető. Az első útkapcsolat 1875-ben épült ki, miután a korábban az út kiépítési próbálkozásokat népszavazáson elutasították. De még ma is hajójáratok is közlekednek a tó partján, érintve Hallstatt több pontját is. A vonattal érkezők is az állomáson hajóra szállnak, és azzal jutnak be a városba.

A „kertjei” magukért beszélnek

E hely remek példa arra, hogy hogyan lehet ötletesen, hely hiányában is növényekkel széppé tenni a környezetet. Az utak mentén és tereken, valamint az éttermek előtt is rengeteg virágláda található, melyekben színes egynyári összeültetések teszik hangulatossá a helyet. Sőt érdekes növényes installá­ciókkal is találkozunk, székekkel, asztalokkal, melyek láthatóan nem azért vannak ott, hogy a turista megpihenjen, maximum a szemét pihentesse rajtuk. Egy komolyabb méretű fával lehet találkozni, amit mindenki lefotóz. Ez a körtefa közvetlenül egy ház mellé lett ültetve, és az ágait egy síkba rendezve úgy alakították a hosszú évek során, hogy azok szinte rásimulnak a falra. Így nem akadályozza a szűk utcán a gépjármű közlekedést sem, másrészt látványa az egész utcaképet meghatározza. E város kertészeti szempontból akár láthatatlan is lehetne, de nem az, mert az itt lakók a növények adta esztétikumról nem voltak hajlandók lemondani még akkor sem, ha a település földrajzi fekvése jelentősen megnehezíti ezt.