Az ételeink ízesítőinek nagy többsége növényi eredetű, ám nem csak fűszernövények léteznek, hiszen a só is fűszer, ízesít, de ez ásványi eredetű. A nátriumsók közül a legnagyobb élettani jelentőséggel a nátrium-klorid, NaCl bír, abszolút életfontosságú. A testben legnagyobb része a sejtközötti állományban található, illetve kisebb mértékben jelen van a csontokban, a porcszövetben, a gyomorban és a vérben is. Számos só típus létezik, melyek mindegyike különleges tulajdonságokkal és felhasználási területtel rendelkezik.
A konyhasó (Nátrium-klorid – NaCl) a legismertebb, finomra őrölt, általában fehér színű, könnyen oldódik. Ételízesítésre, tartósításra, ipari felhasználásra való. A kereskedelemben kapható finomított konyhasó gyakran tartalmaz csomósodásgátló anyagokat és jódot. A tengeri sót a tengervíz elpárologtatásával nyerik, durvább szemcséjű lehet, mint a bányászott konyhasó, más ásványi anyagokat tartalmaz. Ételízesítésre, fürdősók készítésére alkalmas. Egyik fajtája a „Fleur de sel” (sóvirág): a tengeri só legértékesebb része, kézzel gyűjtik a sólepárlók felszínéről. Mási típusa a durva tengeri só: nagyobb szemcséjű, lassabban oldódik. A Himalája só rózsaszín színét a vastartalomnak köszönheti, ásványi anyagokban gazdag. Ételízesítésre, sólámpákhoz, fürdősókhoz használható. Bár ásványi anyag tartalma magasabb a konyhasónál, mennyiségük elenyésző ahhoz, hogy jelentős élettani hatást gyakoroljon.
A parajdi só Erdélyből származik, bányászati úton nyerik, ásványi anyagokban gazdag, jellegzetes íze van. Használható ételízesítésre, fürdősókhoz, inhalálásra. Hasonlóan a himalája sóhoz, az ásványi anyagok mennyisége nem jelentős táplálkozási szempontból. A füstölt só egy füstöléssel ízesített sótípus, jellegzetes füstös aromával rendelkezik. Grillezett ételek, húsok, halak ízesítésére alkalmas. Különböző fafajtákkal (pl. hickory, almafa) füstölik, ami eltérő ízeket eredményez. A sópehely jellemzője, hogy a vékony, lapos sókristályok, gyorsan oldódnak. Ételek utóízesítésére, díszítésére alkalmas. Egyéb sók is léteznek, mint pl. a fekete só (KalaNamak), ami indiai eredetű, vulkanikus eredetű só, jellegzetes kénes illattal és ízzel. A vörös só (Hawaii vörös só) pedig vörös agyaggal kevert tengeri só. A sók sokfélesége lehetővé teszi, hogy az ételek ízét és megjelenését változatosan alakítsuk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a túlzott sófogyasztás egészségkárosító lehet, ezért mértékkel kell fogyasztani.
A sónak nagyon lényeges funkciói vannak a szervezetben
– Méregtelenít.
– Szabályozza a
hő-, víz- és a sav-bázis háztartást.
– Felelős az
izmok és idegek ingerelhetőségéért, nélkülözhetetlen az erőnlét fenntartásához,
illetve az izomgörcsök megakadályozásához.
– Fontos szerepet
játszik az idegek közötti összeköttetésben és az információ-feldolgozásában.
– Segít
egyensúlyban tartani a vércukorszintet és csökkenti az inzulinszükségletet.
– Szükséges az
emésztéshez és a tápanyagok felszívódásához.
– Tisztítja a
tüdőt, a hörgőket és a segít a slejm fellazításában.
– Nyelvre téve
megállítja száraz köhögést.
– Szükséges az
arcüreg lerakódásainak felszakításához.
– Szerepet
játszik a csontritkulás kifejlődésének megelőzésében.
– És meglepően
gyorsan tud segíteni, ha meghűlés környékez minket, illetve meggyötör a fül-
vagy torokfájás.
Néhány otthon elkészíthető „készítmény” hamar enyhítheti panaszainkat.
Sós lábfürdő: egy lavórnyi kellemesen meleg vízben oldjunk fel 1 evőkanálnyi sót. Tizenöt percig áztassuk benne a lábakat úgy, hogy a bokákat, és ha lehetséges, akkor az alsó lábszár egy részét is ellepje a víz. Méregtelenít, ellazít, átmelegíti a testet, megakadályozhatja a fertőzés kifejlődését vagy súlyosbodását.
Sós szájvíz: egy kávéskanál tiszta sót oldjunk fel 100 ml meleg vízben. Vegyünk a szánkba egy korty folyadékot és néhány percig öblögessük vele a torkot. Pillanatok alatt érezhető javulást tapasztalunk, mivel csillapítja a fájdalmat, az égő-kaparó érzést a torokban, és egyúttal fertőtleníti is azt. A só melegítő, és méregtelenítő hatású, oldja a besűrűsödött nyákot, és ismét szabad áramlást biztosít a nedveknek.
Sózokni: egy régi, és bevált módszer a fülfájdalom csillapítására, amihez csak egy csésze durva szemű tengeri sóra, és egy egyszerű, teljesen fehér, tiszta pamutzoknira lesz szükségünk. Műszálas, színes, vagy mintás zoknik nem megfelelőek, mert könnyen megolvadhatnak, felgyulladhatnak. Öntsük a sót a zokniba, kössünk csomót a szárára és lényegében készen is vagyunk. Felmelegítés után használhatjuk is. A melegítés történhetegy serpenyőben vagy hagyományos sütőben. Legvégső esetben mikrohullámú sütőben.
Tegyük egy tiszta serpenyőbe a megtöltött zoknit, és melegítsük alacsony lángon néhány (kb. 4-6) percig, közben percenként fordítsuk meg, hogy egyenletesen melegedjen. Legyen jó meleg, de azért ne olyan forró, hogy megégesse az arcot. A csuklónk belső oldalán ellenőrizhetjük a hőmérsékletet. (A mikrohullámú sütő azért mellőzendő, mert fokozottan balesetveszélyes: gyorsabban, és egyenetlenebbül melegíti fel a sót, illetve megnöveli a zokni károsodásának és felgyulladásának esélyét.) Fedjük le a fület, és az állcsont mögötti területet, majd pihenjünk 10-15 percet. A melegnek és a kipárolgó ásványi anyagoknak hála hamarosan enyhülni fog a fájdalom. Amikor éppen nincs rá szükség, tároljuk légmentesen záródó műanyag dobozban.
A késő téli kora tavaszi időszakban gyakoriak a meghűlések, influenzás megbetegedések és ez a fülfájásos esetek időszaka. És éppen a só siet segítségünkre. Pontosabban a sós lábfürdő, a sós szájvíz és a sózokni. Egyszerű, mégis nagyon hatékony gyógymódok.