Éghajlatváltozás és következmények

„Az emberek azt gondolják, hogy nem érdemes másfél Celsius-fok miatt aggódni, hiszen azt szinte észre se lehet venni, de már egy Celsius-fok globális átlaghőmérséklet-emelkedés is jelentős hatásokkal jár az ipari forradalom óta” – mondta az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke. Gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, intenzívebbek és hosszabbak leszek – magyarázta a szakértő. Hozzátette, onnan is látható, hogy már egy Celsius-fok emelkedés is problémát jelent, hogy a civilizáció tízezer éves történelme során szinte végig állandó volt a globális átlaghőmérséklet, nem nagyon lépett ki az egy Celsius-fokos sávból.

Az emberi civilizáció úgy épült ki, hogy nagyon finoman hangolva van egy bizonyos klímára, ami befolyásolja mit eszünk, hol termeljük meg az ennivalót, hol él több ember, hol vannak az országhatárok, hol fejlődtek ki virágzó kultúrák és hol kellett küzdeni a fejlődésért, hol koncentrálódik a vagyon és az infrastruktúra nagy része. Ez mind-mind függ az előző klímától, amit már elhagytunk.

A klímakutató szerint mindez azért is érdekes, mert sokat hallani a „bűvös” másfél fokos határról, ugyanis a párizsi megállapodás értelmében szeretnénk a globális felmelegedést jóval két Celsius-fok alatt tartani, ideális esetben másfélen maximalizálni. Az, hogy ezt az értéket 2024-ben meghaladtuk, nem jelenti azt, hogy mindennek vége, egy-két év is lehet hidegebb vagy melegebb, de azt mindenképpen jelzi, hogy fel kell ébrednünk, mert egyre közelebb érünk olyan hatásokhoz, amelyeket esetleg már nem lehet visszafordítani.

Az egyetemi professzor szerint

Minden egyes tizedfok melegedéssel növekszik annak kockázata, hogy átmegyünk úgynevezett billenőpontokon, azaz olyan hatások indulnak el, amelyek visszafordíthatatlanok, és komoly hatásai lesznek a civilizációra, az emberiségre, a gazdaságra. Például ha az atlanti típusú áramlások vagy a Golf-áramlás leáll, akkor nagyban megváltozik Európa éghajlata. A nyugati, északnyugati partokon jelentősen lecsökkenne a hőmérséklet, a sarki jég akár az Egyesült Királyság déli partvidékéig is lehúzódhat, miközben Közép-Európa tovább melegedhet, és így két régió között hatalmas szélsőségek alakulhatnak ki.

A hőmérsékleti szélsőségek csak még jobban előidéznék az időjárási szélsőségeket, azaz a viharokat, erős szeleket, hirtelen esőzéseket, de akár a tartós aszályokat is. Ezek pedig akár térdre is kényszeríthetik Európa gazdaságát. Ezért fontos megelőzni a billenőpontokon való átlendülést. Egyre több tanulmány figyelmeztet arra, hogy már nem vagyunk messze a fordulóponttól, ezért nagyon fontos lépni. Nem a világnak lesz vége, nem is az emberi civilizációnak, de nagyon jelentősen befolyásolhatja a gazdaságunkat, a mindennapi életünket, az élelmiszer-biztonságunkat, sőt, az általános nemzetközi biztonságunkat is minden egyes tizedfokos melegedés.

Nem arról van szó, hogy ha nem érünk el egy határt, egy célt, akkor mindennek vége és inkább adjuk fel, hanem ugyanezeket az erőfeszítéseket kell továbbra is megpróbálni, csak a végén kicsit magasabb hőmérsékleten sikerül majd stabilizálni az éghajlatváltozást, de stabilizálni mindenképpen muszáj. Amíg nem sikerül elérni a nettó nulla kibocsátást, addig folyamatosan melegedni fog az éghajlat, és az alkalmazkodásnak vannak határai. Egy bizonyos szinten túl már nem lehetséges adaptálódni a melegebb klímához.