Hőhíd a homlokzaton

2025-08-04 11:33:41 | Módosítva: 2025-08-04 11:35:39

A hőhíd olyan épületszerkezeti hiba, vagy adottság, ahol a hőszigetelés nem megfelelő, és emiatt a hő könnyen el tud szökni. Ez komoly probléma, mivel a hőhidak által okozott hideg felületeken gyakran alakul ki kondenzáció, ami penészgomba megjelenéséhez vezethet. Ezért elengedhetetlen, hogy felismerjük a hőhidak jelenlétét, és mielőbb lépéseket tegyünk a megszüntetésük érdekében.


Energiapazarló és egészségtelen

A hőhíd olyan gyenge pont – vagy vonal, illetve felület – az épületszerkezetben, ahol a hőszigetelés nem megfelelő, és emiatt a hő könnyen áramlik ki vagy be az épületből. A hőhíd nem kialakul, hanem már ott van az épületben az építés során. Ez általában ott fordul elő, ahol az épület különböző anyagai találkoznak, és ahol a hőszigetelő réteg folytonossága megszakad. A hőhíd keletkezéséhez vezethet például az épület tervezésének hibája, a nem megfelelő kivitelezés, vagy a rossz minőségű anyagok használata. Az ilyen területeken a hideg levegő könnyen behatolhat, és a belső falak lehűlhetnek, ami energiahatékonysági és a komfortérzetet rontó problémákat okozhat.

Az épület sarkai különösen hajlamosak hőhíd kialakulására, itt sajnos minden különösebb hiba nélkül is kialakul a hőhíd a sarok geometriájából adódóan. Az ablakok és ajtók körüli falaknál – ahol a szigetelőanyagok találkoznak a kerettel – ugyancsak könnyen keletkezhet hőhíd, hiszen a legtöbb esetben a beforduló kávát nem tudjuk olyan vastagságban szigetelni, mint a homlokzati szigetelést. A mennyezet és a falak találkozásánál, különösen az épület tetőszerkezete közelében, szintén gyakran keletkezhetnek hőhidak, ha a szigetelőanyagok nem folyamatosak, és nem veszik figyelembe, hogy itt különböző, eltérő hőszigetelő képességű anyagok kerülnek összeépítésre.


Egy hőhíddal rendelkező épület esetében a fűtési energia egy része kárba vész, hiszen a hőszigetelés hiánya vagy hibája miatt a meleg levegő gyorsabban szökik ki a falakon, sarkokon vagy nyílászárók körül. Ennek következményeként a fűtési rendszernek többet kell dolgoznia, hogy fenntartsa a kívánt belső hőmérsékletet, ami magasabb fűtési költségekhez vezet. Ezzel nemcsak a pénztárcát terheli meg, hanem az energiafogyasztás növekedése révén a környezetet is.

A hőhidak nemcsak az épület energiahatékonyságára, hanem a lakók komfortérzetére is negatív hatással vannak. A hőhidak által okozott hideg foltok a falakon vagy a padlón kellemetlen érzést kelthetnek, különösen a téli időszakban. Az ilyen hideg felületek mellett ülve vagy állva érezhetően hidegebb lehet, ami diszkomfortot okoz a lakók számára. Ráadásul a hőmérséklet-különbségek a helyiségek különböző pontjai között kellemetlen légáramlatokat idézhetnek elő, ami szintén rontja az otthon általános komfortját.

A hőhidak egyik legkomolyabb következménye a penészedés. Mivel a hőhidak miatt a falak vagy sarkok hőmérséklete alacsonyabb, mint a helyiség többi részén, ezeken a hideg pontokon könnyen kialakulhat kondenzáció. A lecsapódó nedvesség pedig ideális környezetet teremt a penészgombák megjelenéséhez és terjedéséhez. A penész nemcsak esztétikailag zavaró, hanem egészségügyi problémákat is okozhat, különösen azoknál, akik allergiásak vagy légzőszervi betegségekkel küzdenek. A penészedés megszüntetése időigényes és költséges feladat lehet, ezért a hőhidak időben történő felismerése és kezelése kulcsfontosságú az otthon egészséges és komfortos környezetének megőrzéséhez.


A hőhíd megszüntetése többféle módon is megoldható, attól függően, hogy milyen típusú és hol helyezkedik el. Az egyik leghatékonyabb módja a hőhidak megszüntetésének az épület külső hőszigetelése. A szigetelőanyagokkal (pl. polisztirol, kőzetgyapot) történő külső burkolat lehetővé teszi, hogy a hőhidak helyén folyamatos szigetelőréteget hozzunk létre, ezzel megszüntetve a hőveszteséget. A régi, rosszul záródó ablakok és ajtók körül gyakran alakulnak ki hőhidak. Az új, korszerű, többkamrás, hőszigetelt üveggel ellátott nyílászárók beépítése jelentősen csökkentheti a hőveszteséget ezeken a pontokon.


Bizonyos esetekben – például műemlék épületeknél – a külső hőszigetelés nem oldható meg. Ilyenkor elvileg a belső szigetelési megoldások alkalmazhatók lennének, de ezeket csak a legnagyobb körültekintéssel szabad megtervezni, hiszen a belső oldali szigetelés következtében a falszerkezet sokkal nagyobb hőmozgásnak van kitéve, mint akár szigeteletlen állapotban. Ebben az esetben a hőhidak megszüntetése sokkal körülményesebb és bonyolultabb. További veszély, hogy a belső szigetelés mögött a hideg falon a páralecsapódás komoly problémákat okozhat. (Forrás: Baumit)


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: hőhíd, penészgomba

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hőhídmentes erkélyek

Hőhidak olyan helyen fordulnak elő egy épületen, ahol magasabb hővezető képességű anyagok szakítják át az egyébként alacsony hővezető képességű külső épületelemet. Nevezhetjük ezeket az anyag által...


Hőhidak az épületben

A hőhíd kifejezést már nem csak a szakmabeliek, de a laikusok is ismerik. Ennek ellenére nem árt, ha közelebbről is megvizsgáljuk ezt a kérdést. Írásunkban sorra vesszük a hőhidak típusait és...