Sokan gondolják, hogy nyáron nincs más dolgunk gyepünkkel kapcsolatban, mint a rendszeres öntözés. Van ebben igazság, és ez is az oka, hogy ezzel a témával egy másik írásunkban külön is foglalkozunk. De azért legyünk tisztában azzal, hogy a fű a nagy melegben kiemelt figyelmet és bánásmódot igényel – az öntözésen felül is. Ilyen például a rendszeres szellőztetés. Ennek hatékony módja, ha valamilyen speciális gépet használunk hozzá. Ha nagyobb területről van szó, és gyorsabban is akarunk haladni, akkor a késes gyepszellőztetés az ajánlott. Egészen más a helyzet akkor, ha kisebb kerttel rendelkezünk: ebben az esetben a ház körül megtalálható kerti szerszámokkal is el lehet végezni a feladatot, legfeljebb kicsit lassabban haladunk. Egy hegyesebb végű gereblyével erősen át kell fésülni a gyepet – az így a lerakódott, elhalt növények maradványait fellazítjuk, majd összegyűjtjük. Ha már nagyon le van tömörödve a föld, és a gereblyézést kevésnek érezzük, akkor célszerű még vasvillával is átszurkálni a gyepet.
A gyepet rendszeresen nyírni nyáron is kell, de nem mindegy, milyen a fűnyírónk ehhez. Az életlen kések a fűszálakat könnyezésre készteti, nem vágja vissza a füvet, aminek az az eredménye, hogy pár nap alatt bebarnul a fűszál csúcsa. Sokan összekeverik ezt a jelenséget a szárazság okozta stresszel, és azt hiszik, hogy növelni kell az öntözővíz mennyiségét, az öntözés gyakoriságát.
Örök kérdés, hogy milyen szálhosszra vágjuk vissza a gyepet; a melegben hagyjuk inkább hosszabbra, hogy nagyobb legyen a víztartaléka, vagy vágjuk rendszeresen rövidebbre. A fű az ideális hossza tavasszal és ősszel 4-5 cm, nyáron 5-6 cm, de a fűnyíráskor azt is tartsuk szem előtt, hogy egyszerre csak az 1/3-át lehet probléma nélkül eltávolítani. A növény a zöldállományában tartalékolja víz és tápanyagszükségletének túlnyomó részét. Ennek már részleges elvesztése is drámai lehet, de a nagyarányú nyári zöldállomány vesztés a gyep pusztulásához vezet. A hőmérséklet emelkedésével arányosan nő a gyep veszélyeztetettsége az alacsony vágás következményeire, és amit egy tavaszi időben még jól tűr a gyep, nem biztos, hogy kánikulában is elviseli. Ha valami miatt túl nagyra szökik a fű, érdemes azt inkább egy-két nap eltolással, két alkalommal levágni. Ne engedjük, hogy a fű olyan magasra nőjön, hogy a fűszálak egymásra boruljanak, mert ez befülledéshez és betegségek kialakulásához vezethet.
Ha mulcsozásra...
...alkalmas fűnyírónk van, ami a levágott fűszálakat igen apróra vágja, akkor a kaszálékot a pázsiton hagyhatjuk, ami hamar lebomlik, és ellátja talajt a szükséges makro- és mikroelemekkel. A hagyományos géppel levágott nagy tömegben ottmaradó fűmaradék viszont kárt okozhat, mert filcesedést, tömörödést, levegőtlenséget, a gyomok és a moha terjedését – általában a gyep leromlását – okozhatja.
A gyep tápanyag-utánpótlásáról gondoskodnunk kell
Természetes trágyát évente egy-két alkalommal érdemes kijuttatni, de ennek nem a nyár az ideális időszaka, hanem a tavasz és az ősz. Aki a műtrágyához hasonló gyors kizöldülést vár, használhatunk magas nitrogéntartalmú istállótrágyából készített trágyalevet. Ehhez töltsünk meg egy hordót vízzel, tegyünk fél zsák istállótrágyát jutazsákba, fektessünk egy lécet keresztbe a hordó peremére, és akasszuk rá a trágyával teli zsákot. 14 napig hagyjuk ázni a hordóban, majd a trágyalevet, friss vizes öntözés után juttassuk ki a talajra.