Hazánk éghajlata sok év átlagát tekintve száraz kontinentális. Az átlagos csapadékmennyiség 600-700 mm, ami a nyugati országrészekben és a hegyvidékekben 800 mm is lehet. Sajnos az elmúlt évek nem feleltek meg még ennek a szerény átlagnak sem, a tényleges csapadékmennyiség évközi megoszlása rendhagyó volt. Igen száraz, és többszörös hőmérséklet rekordokat döntögető évek vannak mögöttünk. Országunk csapadékmennyisége nem elegendő a pázsitfüvek megfelelő fejlődéséhez, amely helyzetet tovább súlyosbít az egyenetlen eloszlása is. Nagyjából a lehulló csapadék fele a vegetációs időn kívül hullik. Ezen felül a ritka csapadék is hajlamos nagy mennyiségben lehullani egyszerre, ami a gyors elfolyásához vezet, és így nem tudja a gyep talajfelszínhez közeli gyökérzete felszívni. Sajnos a szélsőségesen forró nyári időszakban pedig hamar elpárolgó víz, nem tud a gyökérzetig hathatósan elérni.
A gyepöntözés fő célja az, hogy a fűszálak gyökeret eresszenek a mély talajrétegekbe. A gyep túl gyakori öntözésével erre nem kerül sor, így szárazság idején a fű gyökerei nem tudják hasznosítani a mélyebben lévő vízkészleteket. Ezzel szemben, ha ritkábban, de hosszabb ideig öntözzük a gyepet, a fű hosszú gyökereket ereszt. Ha a gyepet gyakrabban öntözzük, de egyszerre kevés vízzel, akkor a gyökérzete a talaj felső régióiban maradva keresi a tápanyag felszívásához nélkülözhetetlen vizet. Így sokkal sekélyebb réteg áll a rendelkezésére mind a talajban lévő tápanyag, mind a víz felszívásához. Ha a gyepet ritkábban, de egyszerre nagyobb mennyiségben öntözzük, akkor a gyökérzete a talaj mélyebb rétegeibe is lehúzódik, ami akár 25-30 cm is lehet. Ebből a bőséges rétegből több vizet és több tápanyagot is fel tud szívni a gyep.
A gyepet a nap bármely szakában öntözhetjük, még tűző napon is. Az öntözés ugyanis lehűti a gyepet. A korábbi félelem, miszerint a gyep égésszerű tüneteit a vízcseppek által fókuszált napfény okozza, ma már nem állja meg a helyét. Napsütés mellett a vízcseppek túl gyorsan elpárolognak ahhoz, hogy kárt okozzanak. A vízcseppek a napfényt hőnyalábbá tömörítik, ugyanakkor a párolgás párologtató hűtést eredményez. Ezáltal nem okoz kárt. Az értékes öntözővíz egy része azonban – ha nem tud behatolni a talajba – felhasználás nélkül elpárolog. Ezért a gyep öntözésére a legalkalmasabb időszak a kora reggeli órákban van.
A forró nyári időszakokban naponta öntözzük a gyepet. Amikor kánikula van, akkor kiegészítve több kisebb öntözéssel is. 30-35 °C közötti csúcshőmérsékletnél naponta öntözzünk, de 20 fok felett is legalább hetente 3-4 alkalommal. A kánikulai stressz elkerüléséhez kiváló gyepgondozási munkálatok vannak, amikkel edzeni lehet a gyepet, illetve ezek elvégzése mellett csökkenteni lehet az öntözési mennyiséget is. Ilyenek a rendszeres levegőztetés, gyeplazítás. Felülvetéskor pedig a helyes fűmagválasztás.
A kert talajtípusátólfügg, hogy milyen típusú gyepöntözés a legmegfelelőbb. A homokos talaj nem képes megtartani a vizet, ezért nagyobb valószínűséggel szárad ki. Agyagos talaj esetén viszont a gyep hosszabb ideig tűri a szárazságot, és azt követően újra kihajt. Erre azonban nem mindig lehet alapozni. Ha ugyanis nem öntözzük eleget a gyepet, akkor elgyengül. A gyomok azért tudnak elterjedni, mert a fűnél sokkal jobban tűrik a szárazságot. Homokos talaj esetén érdemes víztartó közeget, például bentonitot bevinni. A legjobb a port közvetlenül zápor előtt a gyepre szórni. A beszivárgó víz pedig bemossa a talajba.
Nyáron a gyep vízigénye négyzetméterenként jó 15 l. Ezáltal a gyep 15-20 cm mélységig átnedvesedik. Nem lehet ugyanakkor általánosságban megmondani, hogy mennyi ideig kell működtetni egy esőztetőt, hogy ezt az eredményt elérjük. Függ a vezetékben lévő víznyomástól, az esőztető kialakításától és a talaj típusától is.
Az egyedi öntözési idő azonban egyszerű eszközökkel rendkívül jól megbecsülhető. Szerezzünk be egy esőmérőt, majd működtessük az öntözőt addig, amíg az esőmérő nem mutat 15 liternyi csapadékot. Alternatív megoldásként ásóval kiáshatunk egy gúla alakú darabot a földből, és így ellenőrizhetjük, mennyi ideig kell működnie az öntözőnek ahhoz, hogy a talaj 15 cm mélyen átnedvesedjen. Ha az időjárás-előrejelzés hőhullámot jósol, hagyjuk a gyepet valamivel magasabbra nőni. Mivel a fűszálak kis napernyőkként szolgálnak, csökkentik a párolgást. Így a gyep szárazság idején hosszabb ideig bírja.
Kis kertekben felmerül a kérdés, hogy tömlővel vagy esőztetővel érdemes-e öntözni a gyepet. A nagy gyepfelületeknél minden esetben ajánlott az esőztető használata. Ezek sokféle változatban kaphatók – az egyszerűtől a kifinomultig, a rögzítettől a hordozható modellekig. Lehetőség van egyúttal a gyepet szegélyező ágyások öntözésére is, azonban a virágokat ne érje közvetlenül a vízsugár. Természetesen az esőztetők okos öntözőrendszerek által is vezérelhetők.