Rózsákat nyáron is ültethetünk

A konténeres rózsák nagyszerűek a kezdő kertészek számára, mert könnyen ültethetők és gyakorlatilag bármikor telepíthetők (nyáron lehetőleg egy hűvös, és felhős napot válasszunk erre). A csak ősszel és tavasszal lombmentes állapotban ültethető szabadgyökerű rózsák olcsóbbak ugyan, viszont sokkal több előkészületet, illetve intenzívebb gondozást igényelnek, és nem is mindig eléggé életképesek. Természetesen az ültetés utáni öntözés, főleg meleg időjárás esetén konténeres növények esetén is fontos. A katalógusok és az internetes áruházak képei könnyen elcsábítják az embert, ezért vásárlás előtt nézzünk utána alaposan a szimpatikus növényeknek, még jobb lenne, ha meg tudnánk nézni élőben is a virágzásukat. Amennyiben kellemes látványt szeretnénk, érdemes szem előtt tartani a harmonikus összhangot, vagyis kevesebb, de összeillő fajtákat választani.

Napos és szellős

A legjobb hely megtalálása kulcsfontosságú, hiszen növényünk ott fogja tölteni mindennapjait, fontos, hogy jól érezze ott magát, mindezek pedig pozitívan hatnak azegészségére. Ennek megfelelően olyan helyre van szükségünk, ahol jó a légmozgás és kellőképpen napos. Az egészséges és dúsan virágzó rózsáknak napi hat-nyolc órányi napsütésre van szüksége. Viszont a délutáni forróság eléggé stresszes tud lenni számukra, ezért hálásak lesznek azért, ha ilyenkor egy kis védelemben részesülnek, azaz félárnyékot kapnak. Ez megoldható úgy, ha egy megfelelő tájolású kerítés, házfal vagy nagyobb fa közelébe ültetjük őket – figyelembe véve a nap járását és az árnyékoló tényezőket.

A szabadgyökerű rózsákat legideálisabb tavasszal vagy ősszel (hat héttel az első fagyok időpontja előtt) ültetni, hogy kellőképpen begyökeresedjenek a forró napok, illetve a téli pihenő előtt. Konténeres, cserepes példányokat pedig bármikor ültethetünk az év folyamán, akár nyáron is (kivéve télen, amikor a talaj átfagyott). Az ültetőgödör legyen elég széles és mély, hogy kényelmesen elférjenek a gyökerek. Legyen minél nagyobb, ne csak akkora, mint a földlabda azért, mert a mellé kerülő föld laza, így a gyökerek kezdeti fejlődése nem lesz akadályozott úgy, mintha egyből a tömörödött talajba kellene belenőjenek. Lényeges, hogy a talaj laza szerkezetű, jó vízelvezetésű és szerves anyagokban gazdag legyen. A kiásott földet keverjük össze bőséges mennyiségű érett komposzttal, a kötött talajokat lazítsuk némi homokkal, a túlzottan homokos talajhoz adjunk agyagot. Tegyünk belőle az ültetőgödör aljára, állítsuk be a növényt, több lépésben töltsük fel, közben jó alaposan öntözzük meg. Ha már szintben vagyunk, ismét öntözzük meg, hogy a talajrészecskék a gyökerekhez tapadjanak.

Öntözés tudatosan

Ha káprázatos virágzásra vágyunk, akkor vegetációs időben rendszeresen adjunk a rózsák tövéhez érett komposztot vagy komposztált trágyát. Ezekkel nemcsak a növény hatalmas étvágyát elégítjük ki, hanem elősegítjük a jótékony talajmikrobák szaporodását és a megfelelő pH-érték megőrzését is.

A rózsák nem szeretnek vízben tocsogni, de azért kedvelik az egyenletesen nyirkos talajt. Ezért érthető módon az erősen homokos talajban növekvő rózsáknak több öntözésre van szükségük, mint a nehezebb agyagos talajokon élőknek. A meleg, száraz és szeles körülmények kellemetlenül szárítóak a rózsák számára, ilyenkor is fokozható az öntözés intenzitása. A rózsák gyökere mélyen helyezkedik el, ezért a mindennapos felületi öntözéssel mit sem érünk el, helyesebb ritkábban, de akkor igazán alaposan megnedvesíteni a földet. És el ne felejtsük, hogy a rózsa nem rajong azért, hogy a leveleire vízcseppek, pláne felcsapódó talajrészecskék kerülnek, ezért körültekintően csak a talajra folyassuk a vizet.

A metszőollóval kórokozókat vihetünk át

Metszőollónk legyen mindig tökéletesen éles és tiszta. Minden rózsatő után fertőtlenítsük le, hogy megelőzzük a betegségek továbbhurcolását. A levágott vesszőket gyűjtsük össze és semmisítsük meg. Jelentősebb metszésre tavasszal van szükség, először távolítsuk el az elhalt (barna), és sérült vesszőket, majd a rózsa típusának megfelelően folytassuk a munkát. Év közben főleg már csak az a dolgunk, hogy eltávolítsuk az elnyílt virágokat és megőrizzük a növény csinos formáját. Ha rózsánk „öntisztuló”, nincs szükség az elvirágott részek eltávolítására, mert a virágok automatikusan lehullanak, nem vonnak el erőt a termésképzés miatt, így a növény készülhet a következő virágzásra.

Helyes gondozással, metszéssel, öntözéssel, táplálással egészségesen és jó kondícióban tarthatjuk rózsatöveinket. Ám a két leggyakrabban előforduló betegség megelőzéséről érdemes még gondoskodni. A lisztharmat jellemzően nyáron jelenik meg, különösen, amikor a nappalok forróak és szárazak, az éjszakák pedig hűvösek és nedvesek. Az árulkodó jelek közé tartoznak a göndörödő, csavarodó levelek, valamint a leveleken megjelenő csúnya, fehér, púderes foltok, ezeket illik felismerni. A gombák okozta lisztharmat elkerülése érdekében ajánlott a reggeli öntözés, a levelek kikerülésével természetesen. A diplokarponos levélfoltosság - ami szintén egy gombák által terjesztett betegség -megelőzésében is segít a szakszerű öntözés, és a megfelelő légmozgás biztosítása.