A hőszivattyúkat általában lakóépületek fűtésére használják. Számos modell azonban hűtésre is alkalmas, vagy utólagosan hűtőfunkcióval is felszerelhető. Ebben az esetben a hőszivattyú fordítva működik: a beltéri levegő hűtéséhez például a levegő-hőszivattyú elszívja a hőt a lakóterekből és kivezeti azt a szabadba. Ebben az esetben a rendszer pontosan fordítva működik. Ha a hőszivattyút hűtésre is szeretné használni, akkor a fűtési rendszer többi részét is össze kell hangolnia vele. A hagyományos radiátorok kevésbé alkalmasak hűtésre, mivel kis felületük miatt csak nagyon korlátozott mértékben képesek lehűteni a helyiség levegőjét. Ezenkívül megnő a páralecsapódás veszélye is. A fal- vagy padlófűtéses rendszerek sokkal alkalmasabbak a hőszivattyús hűtésre.
A hűtésre alkalmas hőszivattyúk mellett léteznek olyanok is, amelyek a lakótér szellőzését is képesek szabályozni. Ebben az esetben a készüléket egy hővisszanyerővel ellátott szellőztető rendszerrel kombinálják, így nemcsak a helyiség levegője cserélődik rendszeresen, hanem az elszívott levegőből további energia is kinyerhető. A modern érzékelők elemzik a levegő minőségét, és bizonyos értékek (CO2-tartalom, páratartalom) túllépése esetén automatikusan szabályozzák a szükséges légcserét. Lehet központi rendszert is kialakítani, amely különösen alkalmas új épületekhez, de létezik önálló helyiségekre optimalizált megoldás is, amely olcsóbb és könnyebben megvalósítható meglévő épületek felújításakor.
Aktív és passzív épülethűtést
Az aktív hűtést elsősorban a levegő-víz hőszivattyúknál alkalmazzuk, mivel a külső levegő nyáron túl meleg a passzív hűtéshez. Ennél a módszernél a kompresszor továbbra is működik, csak a hőhordozó közeg keringésének iránya változik meg. A hőszivattyú ekkor kivonja a hőt a fűtési rendszerből, és kifelé szállítja. Egy négyutas szelep biztosítja, hogy a fűtés és a hűtés egymástól függetlenül működjön, így a hűtés során a víz továbbra is felmelegedhet.
A passzív hűtés, például a geotermikus hőszivattyúk vagy a talajvíz-hőszivattyúk esetében, megkerüli a kompresszort és így a teljes hőtermelő folyamatot. Kihasználja a hőmérsékleti gradiens elvét, amelyben a hőenergia mindig a melegebb rendszerből a hidegebb felé áramlik. Így a fűtési rendszerből származó hő automatikusan a talajba vagy a talajvízbe távozik, ahol a hőmérséklet még nyáron is csak körülbelül 10 Celsius-fok. A passzív hűtés hátránya azonban a kisebb intenzitás és a hűtőhatás csak lassan érvényesül.
A hűtés bekapcsolása a reverzibilis hőszivattyúkban modelltől függően különbözőképpen valósulhat meg. Egyes modellek hőérzékelőkkel mérik a helyiség hőmérsékletét, és egy bizonyos érték túllépése esetén automatikusan hűtésre kapcsolnak. Más modellek viszont időprogramok segítségével vezérelhetők, így a nyári hónapokban a déli hőségre önállóan reagálnak. Az olcsóbb modelleket általában kézzel kell működtetni. Azonban egyre inkább találkozhatunk internetalapú programokkal vagy mobileszközökre készült alkalmazásokkal, amelyek egyszerűvé teszik a vezérlést.
Követelmények
Nem minden készülék képes automatikusan hűteni. Ha a hőszivattyút klímaberendezésként is szeretnénk használni, vásárlás előtt tájékozódjunk arról, hogy valóban alkalmas-e a helyiségek hűtésére, vagy utólagosan bővíthető-e. A radiátorok csak kevéssé alkalmasak hőszivattyúval történő hűtésre. Ideális esetben a helyiséget a padlóban vagy a falban elhelyezett panelfűtés, hűtőmennyezetek vagy aktivált épületelemek (betonmag hőmérséklet-szabályozás) segítségével kell hűteni. El kell kerülnünk a páralecsapódást! Ha például a padló- vagy falfűtés harmatpont alatti hőmérsékletet ér el, a padlófelületen vagy a falakban kondenzáció képződhet – vagyis a pára lecsapódik és vizesedést okoz. Ezért a hőmérsékletet olyan érzékelőkkel kell figyelni, amelyek automatikusan csökkentik a hűtési teljesítményt, ha a hőmérséklet a harmatpont alá esik. A hőszivattyúval történő hűtés alternatívája lehet a légkondicionálónak, feltéve, hogy a rendszer jól megtervezett és megfelelően kialakított. A hőszivattyúval történő passzív hűtés még olcsóbb is, és a leadott hő például használati víz melegítésére is felhasználható. Ráadásul a hőszivattyú nagyon kíméletesen hűt; nem lehetséges káros hipotermia (a test túlzott lehűlése). Az egységek azonban gyakran csak jól szigetelt épületekben működnek hatékonyan, és nem használhatók párátlanítására. (Forrás: Bosch)
Környezetbarát, klímasemleges
A gáz- vagy olajfűtéssel ellentétben a hőszivattyú nem fosszilis tüzelőanyagokat használ, hanem a levegőből, talajból vagy talajvízből származó környezeti energiát, amelyet elektromos energiával „dolgoz fel”. Ennek következtében működése rendkívül alacsony károsanyag-kibocsátású, sőt, ha zöldáramot vásárolunk, akkor teljesen klímasemleges. Teljesen mindegy, hogy hőszivattyúval fűtünk vagy hűtünk. A passzív hűtés alkalmazása különösen olcsó, környezetbarát és fenntartható, mert itt csak a keringető szivattyú és a készülék vezérlése aktív, ami nagyon alacsony áramfogyasztást igényel. További pozitív mellékhatás, hogy a talaj vagy a talajvíz a lakóterek által szolgáltatott hő révén hőforrásként valamelyest regenerálódik, és ez tovább növeli a hőszivattyú hatékonyságát.
Mennyibe kerül?
A hőszivattyús hűtés nem költségigényesebb, mint a klímával történő hűtés, mivel mindkét készülék ugyanazzal a technológiával működik. A komplex, hőszivattyús hűtés-fűtés valószínűleg még olcsóbb is, mintha külön fűtést és hűtést vásárolnánk. Egy további légkondicionáló készülék megvásárlása pedig már nem jár extra költségekkel. Passzív hűtés alkalmazása esetén a légkondicionálás energiafogyasztása és így a működési költségek is alacsonyabbak, mint egy hagyományos légkondicionáló rendszer esetében, amelyben az elpárologtató és a kondenzátor állandóan használatban van. Végül, de nem utolsósorban a lakótér hőszivattyúval történő hűtése egy másik pénzügyi előnnyel is jár: az elvezetett hő nem vész el teljesen, hanem egy visszaforgatható folyamatban felhasználható, például vízmelegítésre, ami még olcsóbbá teszi az egész rendszer üzemeltetését. Ráadásul a hőszivattyúkra ugyanúgy igénybe vehető állami támogatás is.