A házközponti fűtéses és a távhős lakások érintettek

A rendelet a fűtés szempontjából közelíti meg a kérdéskört, ezért a melegvíz-órákkal és a fűtés mérhetővé tételével foglalkozik, a hidegvíz órákkal nem. Ha egy kicsit előre gondolkozunk, akkor sejthetjük, hogy előbb-utóbb a vízművek is rácsap majd a lehetőségre, és a hidegvíz órák távleolvashatóságát is előírhatja. Azért is érdemes előre tekinteni, mert akinek mostanában kell cseréltetnie a vízóráit, az hiába szereltet fel 7 évig hiteles hagyományos, nem távleolvasós vízórákat, a melegvíz-órákat 2 éven belül újra ki kell majd cseréltetnie.

Kikre vonatkozik?

Nézzük a rendeletet. A jogszabályi változás a házközponti fűtéses, illetve a távfűtéses ingatlanokra vonatkozik. A házközponti fűtéses ingatlanokat eddig kevésbé szabályozták, mostantól azonban rájuk is vonatkoznak majd a távfűtésesekre eddig érvényes előírások, vagyis minden épületre, ahol legalább két lakás vagy nem lakáscélú ingatlanrész van, ugyanaz lesz érvényes. Az új rendelet értelmében legkésőbb 2027. január 1-ig minden olyan ingatlanban be kell vezetni a távleolvasós fűtési költségmegosztás és távleolvasós melegvíz-óra rendszerét, ahol eddig erre nem került sor. Magyarul azoknál is lakásonként mérhetővé és távolról leolvashatóvá kell tenni a fűtés- és melegvíz-fogyasztást, akik eddig nem mérőóra szerint, hanem a lakás légtérfogata alapján fizettek a fűtésért és/vagy a meleg vízért. A melegvíz-fogyasztás esetében nincs kivétel ez alól, ezt 2027. január 1-ig mindenkinek meg kell csináltatnia. A fűtés esetében viszont megengedőbb a szabály, itt felmentést kapnak azok, akiknél műszakilag nem megoldható vagy egy költséghatékonysági vizsgálat szerint nem költséghatékony az átalakítás. Akkor számít „nem költséghatékonynak”, ha az új rendszer tíz év alatt sem termeli ki a kialakítása költségeit.

A távfűtéses lakások jelentős részében „egycsöves, átfolyós” fűtési rendszer van, a fűtővíz folyamatosan áramlik a strangokon a legfelső emeletről a földszintig. Azt szabályozni nem lehet, mert akkor az egész strang fűtése leállna. Az ilyen lakásokban lakók, ha akarják sem tudják szabályozni a fűtésüket, ezért értelemszerűen a „műszakilag nem megoldható” kategóriába esnek majd. Őket nem lehet kötelezni a fűtési költségmegosztók felszerelésére.

A kiskapu

A szabály alól kivont „egycsöves, átfolyós” rendszerek és a teljesen „modern kétcsöves” rendszerek között azonban több olyan verzió is van, amelynél komolyan szóba jöhet a költséghatékonysági vizsgálat. Más vonatkozik az ún. „egycsöves, átkötő-szakaszos” fűtésekre. Ezeknél már a lakónak van módja és lehetősége szabályozni a fűtését, tehát az ilyen társasházaknak már nehezebb kibújni a fűtési költségmegosztók (és akkor már természetesen távleolvasó) felszerelése alól. Itt is van azonban egy kiskapu: a társasház költséghatékonysági vizsgálatot kell végeztessen, és csak akkor kötelezhető az új órák felszerelésére, ha igazolható, hogy a beruházás 10 éven belül meg fog megtérülni.

A másik átmenetet azok a jellemzően „elavult kétcsöves” rendszerek jelentik, amelyeknél ezeken az eszközökön kívül más átalakítások is szükségesek a távleolvasós költségmegosztáshoz. Sok helyen például régóta beragadtak a radiátorok negyven-ötven éve beszerelt elzárói, és a szelepeket és a szabályozókat is ki kell cserélni. Az ilyen helyzetben lévő épületeknél is árajánlatot kell kérni, és egy képlet alapján ki kell számolni, megéri-e az épületnek a váltás. Ennek a költséghatékonysági vizsgálatnak a megszervezése a társasházaknál a közös képviselő dolga.

A távleolvasós rendszer kiépítése alól semmi esetben sem kaphatnak felmentést az új építésű házközponti fűtéses társasházak, azok sem, ahol már felszerelték a mérőórákat, de azok még nem távleolvasósok. Ezeknél a rendszereknél ráadásul nem elég, ha a régi, manuálisan leolvasható mérőórákat a lakástulajdonosok egyesével távolról leolvasható készülékekre cserélik, mert az is feltétel, hogy a fogyasztásmérőket és a költségmegosztókat a teljes épületben azonos távleolvasási költségmegosztási rendszeren keresztül lehessen leolvasni.

Fűtési költségmegosztót már viszonylag sok házközponti fűtéses társasház és távfűtéses társasház használ. A lakók tapasztalata eléggé vegyes, és az általunk megkérdezett közös képviselők is kétségbe vonják, hogy a beruházás 10 éves megtérülése igazolható lenne. A költségmegosztó rendszer kiépítésének van egy egyszeri költsége, amely a központi egység kialakításához szükséges, továbbá lakásonként – a beépített radiátorok számától függően – eltérő, de valószínűleg több tízezer forintos költséggel is számolni kell a hőmennyiségmérőkre és a szabályozó szelepekre vonatkozóan is. Ezenkívül a rendszer elindulása után majd egy havonta fizetendő úgynevezett leolvasási költséggel is kalkulálni kell, ez ugyan nem nagy összeg, de számolni kell vele.

Ne akarjuk egyénileg megoldani

Azt tisztán kell látni, hogy egyéni ügyeskedésekre nincs lehetőség, mert a rendelet kemény lehetőségeket biztosít a hőszolgáltatók számára. Ha valaki megtagadja vagy elblicceli a melegvíz-órák felszerelését a határidőre, annak az adott hely fajlagos fűtési hő felhasználásának a 2,5-szeresét fogják kiszámlázni, ami nem nagyon éri meg. A házközponti fűtéses épületek esetében, ha valamelyik fogyasztó nem engedi a fűtési költségmegosztók felszerelését, leolvasását, ellenőrzését, feltöri az azon lévő plombát vagy önkényesen leszereli a költségmegosztót, az épületrészére légtérfogat alapján számított fűtési díj 2,5-szeresét kell fizetnie.

A jogszabály viszont nem tartalmaz kitételt arra, mi történik, ha egy egész társasház szabotálja az átállást, de erre várhatóan a jövőben kitalálnak még valamilyen szankciót.

Gyanítjuk, hogy ezzel a kérdéssel még jó néhányszor foglalkozni fogunk. Minden esetre az érintett társasházak lakóinak azt ajánljuk, hogy semmiképpen ne kezdjenek egyéni akcióba – még a melegvíz-órák lecserélésében sem. A távleolvasás és a fűtési költségmegosztás is csak akkor működik majd szabályosan, ha az egész házban, valamennyi lakásban egy rendszer van felszerelve, ez teszi lehetővé az egy időben történő teljes leolvasást. Egyelőre inkább bíztassuk a közös képviselőt, hogy mérje fel a lehetőségeket, indítsa el a hatékonysági vizsgálatot, kérjen be árajánlatokat.