Épületbiológia: betegépület szindróma

Az építőipar az egyik legnagyobb környezetterhelő iparág, amely nemcsak a bolygónkra, hanem az emberi egészségre is jelentős hatással van. Talán sokan nem is gondolnák, de az építőanyagok és építési technológiák közvetlenül befolyásolják az épületek belső levegő minőségét, ezáltal hatással van az ott élők közérzetére, egészségére. Az épületbiológia célja olyan környezet kialakítása, amely nemcsak fenntartható, hanem hosszú távon is egészséges marad. Az épületbiológus feladata, hogy vizsgálja és elemezze az építőanyagokat, az épületek légminőségét, a nedvesség- és penészproblémákat, valamint az elektromágneses sugárzás (elektroszmog) jelenlétét – magyarán minden olyan faktort, ami negatív hatással lehet az egészségre.

Nemcsak új építkezések során vehetjük igénybe egy épületbiológus szakértelmét, hanem felújítások esetében is, hiszen az épületek állapotának javítása kiemelten fontos a fenntarthatóság és az egészség szempontjából. Egyre nagyobb hangsúly helyeződik arra, hogy a beltéri levegő minősége megfelelő legyen, a természetes fényviszonyok biztosítottak legyenek, és a mesterséges anyagokból származó káros kibocsátások a lehető legkisebb mértékűek legyenek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1984-ben hivatalosan elismerte a „beteg épület szindrómát”, amely arra utal, hogy egyes épületek levegője és anyaghasználata hosszútávon egészségkárosító hatással bírhat. Az épületbiológusok ennek elkerülésére dolgoznak ki stratégiákat, és segítenek abban, hogy az épületek minél kedvezőbb környezetet teremtsenek az ott élők számára.

A beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a külső, ami mindennapi közérzetünkre is kihatással van, hosszú távon pedig egészségünket is negatívan befolyásolja: többek között fáradékonysághoz, fejfájáshoz, koncentrációs problémákhoz és légúti betegségekhez vezethet. Egy épületbiológiai vizsgálat során a szakember különböző méréseket végez, hogy feltárja az egészségre káros tényezőket. A levegőminőség vizsgálata során kimutatja az illékony szerves vegyületek (VOC-k) és más káros anyagok jelenlétét. Az elektroszmog mérések segítségével feltérképezi a magasfeszültségű vezetékek, rádiófrekvenciás sugárzások és egyéb elektromágneses hatások mértékét. A penész- és baktériumvizsgálatok során megállapítható, hogy az épületben rejtett nedvességproblémák vannak-e, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat jelenthetnek. A mérések eredményei alapján a szakember javaslatokat tesz arra, hogyan lehet az épületet egészségesebbé és fenntarthatóbbá tenni.

A fenntartható építészet és az egészséges lakókörnyezet szorosan összefügg. Egy épület akkor tekinthető fenntarthatónak, ha természetes vagy újrahasznosítható anyagokból épült, minimális energiafelhasználással üzemel, és biztosítja az egészséges beltéri környezetet. A természetes építőanyagok használata jelentős mértékben hozzájárulhat az épületek egészségessé tételéhez. A vályog-, a kenderbeton-, a fa- és az agyagalapú glettek, festékek kiváló alternatívát nyújtanak a mesterséges, vegyi anyagokkal kezelt építőanyagokkal szemben. Ezek az anyagok természetes módon szabályozzák a páratartalmat, nem tartalmaznak káros kipárolgásokat, és segítenek fenntartani a belső tér egészséges mikroklímáját. Télen tartják a meleget, a nyári melegben pedig hűvösen tartják az épületet. A kenderbeton többek között kiváló hőszigetelő, a fa természetes és tartós anyag, a mész és agyagalapú festékek nem tartalmaznak káros vegyi anyagokat.

Ezzel szemben a nem fenntartható épületek gyakran tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek káros vegyületeket bocsátanak ki, csökkentik a levegő minőségét, és hosszú távon allergiás reakciókat, légzőszervi megbetegedéseket és egyéb egészségügyi problémákat okozhatnak. Az ilyen épületek rossz szellőzése és légzárása miatt a káros anyagok bent rekednek, így a benne tartózkodók folyamatosan ki vannak téve ezeknek a hatásoknak.

Ma már elérhetők a szerelt házas technológiák, a gyári körülmények között precízen előállított, fenntartható anyagokból álló épületelemek, építőanyagok. A készházak idehaza is egyre nagyobb elismertségnek örvendenek a fenntartható építészetben. Az előregyártott szerkezetek és a környezettudatos építési módok alkalmazása lehetővé teszik az építkezés gyorsítását, a hulladék csökkentését és az energiahatékonyság növelését. Az ilyen épületek nemcsak hogy értékállóak és hosszú élettartamúak, de a megfelelő anyagválasztással és kivitelezéssel egészséges lakókörnyezetet is biztosíthatnak.

A természetes és fenntartható építőanyagok használata nem feltétlenül jelent jelentős többletköltséget a hagyományos építőanyagokhoz képest. Bár sokan azt gondolják, hogy a fenntartható építés drágább, a tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő tervezéssel és anyagválasztással a költségek nem haladják meg jelentősen a szokásos építési költségeket. Sőt, bizonyos esetekben, ha helyi anyagokat használnak fel és az építési technológiát jól optimalizálják, akár olcsóbb is lehet a fenntartható építkezés. A készházak esetében a pontos előregyártás és az optimalizált kivitelezés csökkentheti az építési időt és az anyagveszteséget, ami költséghatékonyabbá teheti a folyamatot. Hosszú távon pedig az energiahatékonyság miatt jelentős megtakarítást eredményezhetnek ezek az épületek.