Tévhitek a szelektív hulladékról

Az egyik leggyakoribb tévhit

Hogy csak tisztára mosott dobozt szabad a gyűjtőbe dobni. A mosás csak a háztartások komfortérzetének jobb, ezért találkozhatnak olyan tanácsokkal, hogy mossák el, mondjuk, a tejfölös- vagy a joghurtos dobozt. Ha ugyanis otthon, a jó melegben elkezd belerohadni a maradék a dobozba, az büdös lehet, de valójában a feldolgozás szempontjából nem kell elmosni egyáltalán. A telephelyen a leválogatják a műanyaghulladékot anyagfajtákra, a hasznosító a feldolgozás során átmossa az anyagot, csak ezután kezdődik meg az újragyártási folyamat. Az előválogató cégnél végzett munka végeredménye anyagminőség szerint leválogatott, bálázott, újrahasznosításra alkalmas hulladék, amit feldolgozócégek vásárolnak fel. Ami erre nem alkalmas, azt ömlesztett formában szemétlerakókba vagy hulladékégetőkbe szállítják –sajnos ez az arány meglehetősen magas.

A Föld szempontjából tehát jobban megéri használat után mosatlanul kidobni a szelektív szemetesbe a tejfölös-, joghurtos- vagy ételes dobozt, mint a vizet fecsérelni. Ha félünk, hogy otthon ettől büdös lesz a lakásban, akkor ürítsük ki sűrűbben a ház szelektív kukájába az otthoni tárolónk tartalmát.

A válogató üzemben a szállítószalagra kiborított halom fölé három asszony görnyed, sorokba húzzák szét a papírszemetet, gumikesztyűs kézzel forgatják át és szedik ki belőle a nem oda való anyagokat, például a palackokat, samponos flakonokat, spray-ket, amiket egy külön kupacba hajítanak. Sajnos a papírszemétben gyakran találnak cipőt, ruhát, vágódeszkát, alumínium vállfát, de kommunális szemetet, ételmaradékot is. A kiválogatott papír a benne maradt apróbb, más típusú szeméttel, akár zsíros csomagolásokkal együtt a papírgyárba megy. Tévhit, hogy a zsíros papírt, például a pizzás dobozt nem szabad a szelektívbe dobni. A papírgyárban ugyanis a feldolgozás során a vegyes papírhulladékot beleteszik egy úgynevezett pulperbe, ami tulajdonképpen egy hatalmas centrifuga, benne vízzel. Ami papírból van, az feloldódik abban, ami pedig szennyező anyag, például zsír, matrica, műanyag fólia, az egy kivezetőn keresztül távozik, majd egy erőműben elégetik. A pulperben feloldódott papírpépből készül később az „újrapapír”. Éppen ezért a környezet szempontjából jobb, ha beledobja az ember a pizzás dobozt a szelektívbe, és abból a hasznosítható anyag hasznosul, mintha az is a szemétégetőben végezné.

Azt a szeméthalmot, amit az asszonyok kiválogattak a papírok közül, már nem válogatják újra, hanem ömlesztve a szemétégetőbe vagy a pusztazámori hulladéklerakóba szállítják. A papírhulladék általában tisztább anyag, mint amit a műanyagot és fémet szállító kukásautók szoktak beszállítani. Annak ellenére, hogy hónapok óta működik a visszaváltási rendszer, még mindig hatalmas mennyiségű PET palack kerül a válogatóüzembe, részben azért, mert nem minden palack visszaváltható, másrész pedig sokan lusták a visszaváltásra. De azért ez az arány jelentősen lecsökkent, 30-40%-ról 3-4%-ra. Ezeket továbbra is különválogatják a műanyag- és fémszállítmányból, és újrahasznosító cégek vásárolják fel.

Döbbenetes, hogy miket dobnak az emberek a szelektív hulladékba. Találni itt VHS-kazettákat, műanyag kismotort, hajszárítót, papucsot, felfújható Mikulást, sőt volt már itt ejtőernyő is, ami persze megakadt a szállítószalagon. A fémből készült tárgyakat a szalagról egy mágneses válogató felemeli és egy konténerbe dobja, de van egy alumíniumleválasztó is, ami leveszi a sörös- és üdítős dobozokat. Ezek a gépek azonban azokkal a tárgyakkal nem birkóznak meg, amiket más anyaggal, például műanyaggal vontak be. Ilyen lehet például a sok gondot okozó kábelköteg, vagy a kidobott teregető is, ami hiába van vasból, a rajta lévő műanyag fólia megakadályozza, hogy a mágnes levegye a szalagról. Szerencsére ezek nem a hulladékégetőben végzik végül, hanem a külön halomban gyülekező porszívókkal, elromlott CD-lejátszókkal és a szalagról leemelt hajszárítóval együtt fém- és elektronikai újrahasznosítók vásárolják fel. Az idegen anyagok rengeteg plusz munkát adnak a válogatóban dolgozóknak, sőt még a gépeiket is tönkretehetik. Ezeket a hulladékudvarba kell vinni, nem a szelektívbe dobni.

A különböző műanyagokból álló hulladékot ajánlott már otthon szétválasztani, a válogató üzemben így már külön tudják kezelni ezeket, különben pedig a szemétben végzik. Ugyanez vonatkozik a joghurtos, tejfölös vagy egyéb műanyag poharas termékekre, amiknek a tetején alumíniumfólia van, ahogy azokra a nagyobb dobozokra is, amikbe főként hentesárukat csomagolnak. Ha a fólia letépését elfelejtenénk is, azt viszont feltétlenül tartsuk észben, hogy legalább a vérrel és húslével szennyezett nedvszívó papírt vegyük ki a csomagolásából. A hulladékégetőben ugyanis legalább villamos energiát és távhőt fejlesztenek a maradék szemétből, a hulladéklerakóban viszont ott áll majd tonnaszám a műanyag addig, amíg le nem bomlik.