Gázfűtés vagy hőszivattyú

Hogyan érdemes kalkulálni

Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni; gázzal vagy hőszivattyúval szeretnénk-e fűteni, ismernünk kell a rendszerek előnyeit és hátrányait. Az első dolog, amit itt meg kell említeni, a beszerzési ár. A hőszivattyúkhoz képest a gázkondenzációs kazánok első pillantásra az olcsóbb választásnak tűnnek. A technológia évtizedek óta bevált, és a beruházási költségek alacsonyak. Egy modern készülék körülbelül 300-600 000 Ft-ba kerül, míg gyakran még egy olcsó hőszivattyúért is a többszörösét kell fizetni. Ráadásul a gázfűtőtestek nagyon helytakarékosak, csendesek és rendkívül hatékonyan alakítják át az energiaforrást.

Bár a hőszivattyúk drágábbak, általában 5-12 év alatt megtérülnek, mivel alacsonyabbak az üzemeltetési költségeik, feltéve, hogy hatékonyan működnek. Emellett lényegesen kevesebb karbantartást igényelnek, mint a gázfűtés. A hőszivattyúk vagy más, kizárólag megújuló energiákra épülő technológiák nagyobb mértékben részesülnek támogatásban, mint a hibrid rendszerek, amelyek részben még mindig fosszilis tüzelőanyagokat használnak. Ezenkívül a hőszivattyús fűtésre kedvezményes, H tarifás áram igényelhető, amely általában kisebb ingadozásnak van kitéve, mint a fűtési gázé. Végül is a gáz a jövőben is drágulni fog, elsősorban a CO2-árképzés és a beszerzés bonyolult geopolitikai nehézségei miatt. Az alkalmazott környezeti hőforrástól függően a hőszivattyú engedélyköteles lehet (például geotermikus vagy talajvíz-hőszivattyúk esetében), míg a gázfűtés egyszerűen gázvezetéket igényel. A hőszivattyú akkor jó választás egy régi épületben, ha mind a fűtési rendszert, mind az épületszigetelést felújítják. Egyes esetekben (levegő-hőszivattyú) gázkazánnal való kombináció is lehetséges.

Egy másik fontos szempont a hőszivattyú és a gáz összehasonlításakor a környezetbarát jelleg. Bár a gázfűtésnek a fűtőolaj használatához képest meglehetősen alacsony a károsanyag-kibocsátása, a fosszilis tüzelőanyagok elégetése mindig CO2-t termel. A hőszivattyús fűtőberendezések ezzel szemben megújuló környezeti hőt használnak energiaforrásként. Csak a villamos energia használata befolyásolja a hőszivattyú környezeti mérlegét. Ha a hőszivattyús fűtőrendszer megújuló forrásokból származó zöld árammal vagy egy napelemes rendszerből származó saját termelésű árammal működik, akkor nincs CO2-kibocsátás.

A hőszivattyú vagy a gáz használata elsősorban a felmerülő költségekben különbözik. Egy korszerű gázfűtési rendszer kb. 1,5-2 millió Ft-ért szerezhet be. Egy olcsóbb levegő-hőszivattyúért viszont 3-5 millió Ft-ot kell fizetni, egy geotermikus-víz hőszivattyúnál vagy víz-víz hőszivattyúnál pedig gyakran akár 4-7 millió Ft-ra is rúgnak a költségek (rendszertől függően), mivel itt meglehetősen költséges a hőforrás elérése, hiszen a telepítéshez mélyfúrást kell végezni. Mindazonáltal a befektetés gyorsan megtérülhet. Ehhez vegyük figyelembe mindkét rendszer üzemeltetési költségeit.

A gáz átlagos ára kilowattóránként körülbelül 18 Ft. Az olcsóbb H tarifás áram kilowattóránként körülbelül 24 Ft-ba kerül. Ezt az értéket el kell osztani a hőszivattyú éves teljesítmény-együtthatójával (APF), amely a készülék hatékonyságát jelzi. Ha a hányados alacsonyabb, mint a fűtőgáz ára, akkor a hőszivattyúval fűtési költséget takaríthatunk meg. És ez általában így is van, mert még a közepes árú levegő-víz hőszivattyúk is 3,5-ös vagy annál nagyobb APF értéket produkálnak, ha jól vannak tervezve. Ehhez jönnek még az alacsonyabb karbantartási költségek és a hőszivattyú jóval magasabb támogatási lehetőségei.

Kétféle fűtési rendszer létezik: monovalens és bivalens: a monovalens fűtési rendszer csak egy energiaforrást használ a ház fűtéséhez - például gázt vagy a külső levegőt, a bivalens, vagy kétértékű fűtési rendszer két különböző energiaforrásból nyeri a hőt. Például egy hőszivattyú és egy kondenzációs gázkazán képes hibrid fűtési rendszert alkotni. Ha tehát a hőszivattyút kondenzációs gázkazánnal kacsolják össze, akkor hibrid fűtési rendszerről, gáz- vagy hibrid hőszivattyúról, hőszivattyús kazánról beszélünk.

A két rendszer így együtt működik, és célja, hogy még hatékonyabban biztosítsa a fűtési rendszer és a használati meleg víz hőellátását. Ha csak alacsony előremenő hőmérsékletre van szükség, például amikor odakint még kicsit melegebb van, a hőszivattyú egyedül működik, ami csökkenti a fűtési költségeket, és javítja a környezeti mérleget is. Ha azonban nagyobb a fűtési igény, például a leghidegebb téli időszakban, amikor a külső hőmérséklet alacsony, a gázfűtés bekapcsol, és a valamivel rugalmasabb energiaforrással támogatja a rendszert. Az intelligens vezérlőrendszer mindig az előnyösebb hőtermelőt aktiválja. Pénzügyi szempontból egy hibrid fűtési rendszer nagyobb hőigény esetén jobb választás lehet, mint egy nagyméretű, monovalens üzemben működő hőszivattyú.

Forrás: Bosch