
A tökéletes vízzárás tehát nem jelenti azt, hogy ne jutna nedvesség a tetőszerkezet egyes rétegeibe, hiszen például a lakótérben keletkezett pára is ott csapódik ki, bejuthat a porhó, a környezeti nedvesség, de a csapóeső is. A nedvesség elvezetése pedig kulcsfontosságú, mivel annak hiányában károsodhat mind a tetőszerkezet faanyaga, mind a tető hőszigetelése, legrosszabb esetben pedig a beltér is beázhat. A megfelelő szellőztetéssel mindez elkerülhető. Nem elhanyagolható szempont – különösen a nyári hónapokban –, hogy a tető átszellőztetésével kisebb hőterhelést kap a tetőtér (akár beépített, akár padlástér), hiszen ha a meleg levegőt kivezetjük, akkor a tetőfólia és az alatta beépített hőszigetelés már alacsonyabb hőmérsékletű levegővel érintkezik. Ezáltal kánikulában is kellemesebb lesz a klíma, és kevesebb energiát kell fordítani az otthon hűtésére.
A tetőszerkezet átszellőztetéséhez nincs szükség gépekre
Csupán körültekintő tervezésre, és a megfelelő tetőkiegészítő elemek beépítésére. A be- és kilépő levegő áramlását ugyanis irányított csatornákon keresztül, megfelelő keresztmetszetű szellőzőnyílások kialakításával lehet biztosítani, hiszen a kéményhatás elve alapján, illetve az épület körüli nyomáskülönbségek következtében általában felfelé irányuló légmozgás jön létre. A szellőztetés alappillére, hogy a tetőfólia és a cseréplécek közé úgynevezett ellenlécek kerüljenek, hiszen ez adja majd az alátéthéjazat és a cserepek közötti légrést. A levegő bejutását pedig az eresznél kell biztosítani speciális ereszszellőző-elemmel, amely az eresznél a legalsó tetőlécre szegezve építhető be. Végül a levegő kivezetésére a taréj- és élgerinc(ek) alatti második sorban elhelyezett szellőzőcserepek szolgálnak. Így a fedés alatt a levegő könnyen tud mozogni, és nem történhet meg, hogy a tetőszerkezet szélein elmozdulnak a cserepek.
A tető átszellőztetésének megtervezésekor nemcsak a tető méretét, hanem a légréteg egyes részleteinek kialakítását, valamint a tető hajlásszögét és a választott alapcserép típusát is figyelembe kell venni. Arra is ügyelni kell, hogy a szellőztetést a tető minden egyes szakaszán biztosítsuk, különös figyelmet fordítva a tetőáttörésekre, vápákra, csonka szarufaközökre. Éppen ezért rendkívül fontos a pontos számítás. Ma már a tetőcserép gyártók gondoskodnak az ún. szellőzőcserepekről is, így ezek az elemek nem törik meg a tető síkját, és nem rontják az összképet sem.

A meleg és a nedvesség nem barátja a zsindely tetőnek sem. A károk minimalizálása érdekében kötelező kiszellőztetni a zsindelytető szerkezetét is egész évben. A szellőzetlen attikában felgyülemlő meleg károsítja a zsindelyt és besugárzik az élettérbe is. A szellőzés nélküli padlástérben a hőmérséklet gyakran meghaladja a 60 °C-ot, ami diszkomfort érzetet és akár a rezsiköltségek emelkedését is okozhatja a légkondicionálás hatékonyságának csökkenése miatt!
A nedvesség okozta gondoknak a padlástérben nagyon gyakran a zsindelytető szellőzésének hiánya az oka. A nedvesség az egyes számú közellenség, mivel korhadást, penészt, festék leválást és a hőszigetelés hatékonyságának csökkenését eredményezi. A nem megfelelően szellőztetett padlástérben csapdába esett nedvesség egyszerűen kondenzálódik és kicsapódik. Az elégtelenül szellőztetett padlástérben mindig melegebb lesz, mint odakint. Amikor ez a párás, melegebb levegő találkozik a hűvösebb tetőszerkezeti anyagokkal, azonnal kicsapódik rajtuk. A megfelelően kialakított szellőzés megküzd a tető szerkezetében felhalmozódó meleggel és párával, megelőzi a penészesedést.
A megfelelően kialakított tetőszellőzéssel bíró tető megépítéséhez nyitott légrést kell hagyni a fogadó felület alatt, amely lehetővé teszi, hogy a levegő szabadon áramoljon a padlástérben az eresz vonalában kiképzett beömlő nyíláson keresztül a gerinchez legközelebb kialakított kiömlő nyíláson át a szabadba. A fogadó felület és a hőszigetelés közötti légrésnek legalább 4-6 cm méretűnek kell lennie. A zsindely gerincszellőző ideális megoldás a kiömlő nyílás kialakítására a gerincen. A pontszellőzőt a gerinchez közel lehet beépíteni.
A folyamatos légmozgást a fizikai törvényei biztosítják. Mivel a meleg levegő könnyebb és ezért felfelé emelkedik, így a felfelé mozgó meleg levegő alul behúzza a hűvösebb levegőt a tető alsó élein kialakított beömlő nyílásokon keresztül. Így előzi meg a folyamatos légmozgás a meleg és a nedvesség felhalmozódását a tetőszerkezetben.
A megfelelő tetőszellőzés kialakítása szempontjából fontos, hogy a mennyezet teljesen légzáró legyen, a padlástérbe ne kerüljenek fűtő-, hűtő-, légkondicionáló gépészeti elemek, és lehetőleg ne legyenek mennyezet áttörések. A konyhai és fürdőszobai szellőzőket, strang szellőzőt ne vezessük a padlástérbe. Ezek a hő- és pára források a tetőszerkezeten keresztül a szabad térbe kell, hogy szellőzzenek.
Felhasznált forrás: tetotepitek blog






.jpg)
Cikk elejére
