A ruhamosás is egy tudomány

A mosást sokan egyszerű háztartási rutinnak tekintik, de ha nem figyelünk az anyagokra, hőfokra vagy a mosógép műszaki állapotára, akkor a ruháink hamar elveszíthetik formájukat, színüket vagy akár tönkre is mehetnek. Különböző anyagokra más-más mosási szabályok vonatkoznak. Mindig nézzük meg a címkét: a gyártó pontosan feltünteti, hogyan mosható a ruha. Ha nincs címke, akkor egy általános útmutató segíthet. A pamutot például rendszerint 40-60 °C-on mossuk, közepes erősségű centrifugálással. A gyapjú maximum 30 °C-ot bír, és alacsony fordulatszámmal, vagy sehogy ne centrifugázzuk. A műszálas anyagok mosási hőfoka is 30-40 °C, a len, viszkóz, selyem szintén 30 °C, a farmer 40 °C. A len hajlamos a gyűrődésre, a selyem speciális mosószert igényel. A farmert kifordítva, és hasonló színekkel mossuk együtt.

Gyakori hibák…

A mosógép műszaki állapota közvetlenül hat a ruhák minőségére. A vízkő csökkenti a fűtőszál hatékonyságát, emiatt a víz nem melegszik fel rendesen így a mosás nem lesz hatékony. A kemény víz miatt a szövet merev lesz, veszíthet színéből, tapintása durvábbá válik. Ezt elkerülendő havonta vízkőoldóval tisztítsuk a mosógépet (pl. ecet, citromsav vagy speciális szer), vagy használjunk vízlágyító adalékot. Amennyiben penész vagy baktériumok megtelepednek a dobban vagy a gumitömítésben, emiatt kellemetlen szagúak lesznek a ruhák, és allergén maradványok is maradhatnak a textilen. Érdemes időnként elindítani egy 90 °C-os mosást üresen, majd töröljük szárazra a gumi részeket.

A túl sok, vagy nem megfelelő mosószer lerakódik a gépben, a ruhákon ettől a színek kifakulhatnak, és bőrproblémák léphetnek fel, tehát ez nem csak a ruha kinézetére és minőségére, hanem a viselője egészségére is hatással van. Ezt elkerülendő mindig kövessük a mosószer adagolási utasítását, és válasszunk anyag- és színkímélő terméket. Ha sérült a dob vagy a szűrő, az felszedi, elszakítja a ruhát, bolyhosodást okoz. Ezért, ha szokatlan hangokat hallunk, vagy a ruha sérül, nézessük meg a gépet szakemberrel.

Színkímélés, az örök dilemma

Azért mosunk, hogy a ruhák tiszták legyenek, de ez pont ellene dolgozik a színek megőrzésének. Ezért úgy kell kialakítani a mosási rendszerünket, hogy lehetőleg mindkét szempontnak a lehető legjobban megfeleljen. Kevés bosszantóbb dolog van, mint amikor egy új, élénk színű póló néhány mosás után kifakul vagy más ruhákat is elszínez. A megoldás egyik kulcsa, hogy színek szerint válogatva mosunk: fehérek, sötétek, élénk színek külön. Az új, erősen színezett ruhát (pl. piros, sötétkék) első néhány alkalommal külön mossuk, mert esélyes, hogy enged a színéből, ami más ruhákat megfesthet. Használjunk színfogó kendőt, ami megköti a kimosódó festéket. Válasszunk színvédő mosószert, és ne használjunk optikai fehérítőt színes ruhákhoz. Ha kifordítva mossuk a ruhákat – ezzel védjük a külső felületét.

Így előzzük meg a bolyhosodást, anyagkárosodást

Centrifugálásnál minél magasabb a fordulatszám, annál jobban terheli az anyagot. Finom anyagokat (selyem, gyapjú, viszkóz) alacsony, vagy nulla fordulatszámon centrifugáljuk. A mosózsák használata különösen hasznos fehérnemű, harisnya, sportcucc, finom anyag esetén. Ez megóv a dob okozta mechanikai igénybevételtől. Ne tömjük tele a dobot. A túlzsúfolt mosás során a ruhák egymáson súrlódnak, ez bolyhosodást, szakadást eredményezhet. Ne hagyjuk a ruhát sokáig a gépben mosás után. A nedves közegben az anyag könnyen megtörik, meggyűrődik, és az elszíneződés is valószínűbb.

Mosószerből, öblítőből nem mindegy, mit és mennyit használunk. A folyékony mosószerek kíméletesebbek a színekhez, és jobban oldódnak. Ellenben a por alapú mosószerek hatékonyabbak fehér ruhákhoz (tartalmazhatnak fehérítőt). Ne adagoljuk túl, mert a maradványok roncsolhatják az anyagot. Az öblítő kellemes illatot ad, de néhány anyagot károsíthat (pl. sporttextil, mikroszálas anyag, törölköző – utóbbinak csökkentheti nedvszívó képességét). Jó alternatíva az ecet – természetes, semlegesítő hatású, szagtalanít, vízlágyító is egyben.

Szárítás és vasalás

A kimosott ruhák szárítása és vasalása nagyban befolyásolja azok élettartamát és megjelenését, így fontos, hogy megfelelő technikákat alkalmazzunk. A szárítás során nem csupán a ruha formája, hanem annak színe és anyagának épsége is múlik a helyes technikán. A levegőn történő szárítás (szárítókötél, ruhaszárító) a legkíméletesebb módszer a ruhák szárítására, és általában a legjobb választás a finomabb anyagok (pl. gyapjú, selyem) számára. Kíméletes az anyaghoz, nincs hőhatás, így a ruhák nem zsugorodnak, nem károsodik a szálszerkezetük. A természetes szárítás megakadályozza, hogy a színek kifakuljanak, és az anyagok nem deformálódnak annyira. Ezek mellett nem fogyaszt áramot, így környezetbarát alternatíva, de hátrányai is vannak. A levegőn való szárítás sok időt igényel, különösen esős vagy hideg időben. Térigényes, és ha nincs megfelelő hely, a ruhák nehezen száradnak meg, vagy a szárítókötél túlzsúfolttá válhat.

A szárítógép gyors és kényelmes megoldás, főleg, ha sok mosott ruhát kell gyorsan megszárítani. Az automatizált szárítógép a különböző programokkal a legtöbb ruhát megfelelően szárítja. Kiváló választás télre, amikor nem tudunk kültéren szárítani. A hő hatására azonban egyes anyagok zsugorodhatnak, bolyhosodhatnak, vagy veszthetnek színükből (pl. gyapjú, pamut). A szárítógép energiaigényes, és nem környezetbarát alternatíva. A hagyományos, lapos szárítás (fektetve) általában a finomabb, könnyen deformálódó anyagok (pl. selyem, pamut pulóverek) számára ideális, hogy megőrizzék a formájukat. Ennél a ruhák nem nyúlnak meg, nem deformálódnak, de a lapos szárítás az előbbieknél hosszabb időt vesz igénybe.

Vasalás, miért fontos és miért nem?

A vasalás során a meleg vasalóval kisimítjuk a ráncokat, és a ruha visszanyeri a kívánt formáját. Azonban nem minden anyagnál szükséges vagy előnyös a vasalás, és a helytelen vasalás egyes anyagoknál károsíthatja az anyagszerkezetet. A vasalás segít abban, hogy a ruhák simák és esztétikusak legyenek. A magas hőmérséklet segít elpusztítani a baktériumokat és vírusokat, különösen a pamut anyagok és ágyneműk esetén. A vasalás a laza anyagokat is formába hozza, a pólóktól a blúzokon át a nadrágokig. Az anyag szálait kisimítja, így a textil élesebb és újszerűbb hatást kelt.

A túl magas hőmérséklet azonban könnyen elronthatja az anyagot, ha nem megfelelően vasaljuk (pl. a selyem, gyapjú és műszálas anyagok). A túl forró vasaló csökkentheti a szövetek élettartamát, és zsugorodást vagy megégést okozhat. Ha túl sokat vasalunk egy anyagot, különösen szintetikus anyagoknál, bolyhosodás léphet fel, ami rontja a megjelenést. Mindig ellenőrizzük az anyag címkéjét, hogy a megfelelő hőmérsékleten vasaljuk azt. Ha nem biztos, hogy az anyag elbírja a hőt, vasaljuk meg egy kis, rejtett felületen (pl. belső varrás), hogy megbizonyosodjunk róla. Használjunk gőzvasalót, különösen azokhoz az anyagokhoz, amelyek könnyen megéghetnek (pl. selyem). Alacsony hőfokú programot válasszunk a finomabb anyagokhoz, és mindig vasaljuk kifordítva azokat, hogy a szín ne fakuljon.