Hogyan válasszunk? - Tolókapu-motorok

Tolókapukat többnyire olyan esetekben készítünk, amikor a kapuszárnyak nyitásához nincs elég hely. A tolókapuk másik előnye hogy szerkezetileg kisebb igénybevételnek vannak kitéve, mert a kerítés mellé gördíthető kapu szerkezetét sínen futó görgők támasztják alá.

Hátrányuk, hogy a kapunyílásban vezetősín fut végig, amelyet vagy sekély, betonozott árokba rögzítenek, vagy a betonozott talajra erősítenek fel. Ez működésüket tekintve nem kimondottan előnyös, hiszen a mélyedésbe szerelt vezetősín elszennyeződhet, a talajfelszínből kiálló sín pedig megsérülhet, és e hibák akadályozhatják a kapu mozgását. A vezetősín téli lefagyása ellen - ami ugyancsak működtetési zavarokat okozhat - a sínbe húzott fűtőszállal lehet védekezni. Az vezetősín túlzott elszennyeződését, sérülését az ún. lebegő kapuval lehet kiküszöbölni, ám ennek ára van. A lebegő tolókapuknak földre erősített sínre egyáltalán nincs szükségük, zárt állapotukban a kapunyílást a levegőben lebegve zárják le. Ez csak úgy érhető el, ha a kapuszárny a kapu nyílásszélességének 1/3-ával hosszabb, s megvezetését teljes egészében a kapuoszlop, illetve a kerítés mögött, alul két, felül pedig egy görgősoros, szennyeződéstől védett megvezetés biztosítja. Ez a megoldás természetesen a kapuszárny meghosszabbodott mérete és a speciális kialakítású görgős szerelvények miatt költségesebb.
A tolókapuk automatizálása is könnyen megoldható feladat, ha például a speciálisan e célra kialakított Came meghajtások valamelyikét használjuk fel a kapu automatizálásához. Két alapváltozat között választhatunk. A 230 V-os meghajtó motort családi házak, a 24 V-os rendszert pedig az intenzíven használt, pl. társasházi kapuk meghajtásához célszerű alkalmazni. A meghajtómotort betonozott alapra kell szilárdan csavarokkal rögzíteni, mégpedig a kapunyílás és a kapuszárny belső felülete mögé. A 230 V-os kapumozgató motorok a gyakori használat során túlmelegedhetnek, a 24 V-os feszültséggel működők viszont nem.
Mindkét típusú meghajtómotor elektromechanikus meghajtású, és önreteszelő hajtásuk miatt biztonságosan zárva tartják a kaput, ezért szükségtelen külön zárral is biztosítani. A meghajtásukhoz hálózati feszültség szükséges, s ez alól a 24 V-os meghajtómotorok sem kivételek. Ezekben ugyanis gyárilag beépített transzformátor van, így legfeljebb csak áramkimaradás esetén van szükség működtetésükhöz a két sorba kötött akkumulátor áramára. A meghajtómotorok mindegyikén oldható a reteszelés, és kibiztosításuk után a kapu kézzel nyitható-zárható. Áramkimaradás esetén a 230 V-os kapumeghajtó motorral hajtott kapukat viszont - kireteszelésük után - csak kézzel lehet kinyitni.
A kapu mozgatását a rászerelt fogaslécbe csatlakozó meghajtómotor fogaskereke végzi. A fogasléc az igénybevétel gyakoriságához igazodóan PVC-ből, szálerősítésű, acélbetétes műanyagból, illetve forgácsolt acélból készült darabokból állítható össze. A műanyagból készültek csendesebbek az acél fogasléceknél, ez utóbbiak viszont rendkívül tartósak. A szálerősítésű, acélbetétes fogaslécek az előző kettő előnyeit egyesítik. A fogaslécek - anyaguk eltérőségén túl - a felerősíthetőségük tekintetében is különbözőek. A műanyagból készülteket - a szálerősítésűeket is - csavarokkal szokás a kapukra erősíteni, míg az acélból készülteknek van csavarral felerősíthető és hegeszthető változata is.
A fogaslécek hossza változó, a PVC-ből készültek 33,3 cm-es darabokból álló 2 m hosszú készletben vásárolhatók meg, a szálerősítésűek és az acélból készültek pedig 1 m-es szálakban szerezhetők be, és egymás mellé fogatva építhető össze a kapuhoz szükséges léchosszúság. Moduljuk a meghajtó motorhoz igazodóan 4-es. A fogasléc - egy készlet kivételével - nem tartozéka a komplett készleteknek, ezért ezekhez a megfelelő fogaslécet külön kell beszerezni, az esetleg igényelt kulcsos kapcsoló és egyéb, a készleteken kívül igényelt biztonsági kiegészítőkkel együtt.
A motorok vezérlő paneljei cserélhetők, így a legmegfelelőbb szolgáltatást biztosító egység kerülhet a meghajtómotorba. A vonóerőt a kapu súlyához igazodva lehet beállítani. A végállás-kapcsoló is része a motornak, és fogaslécre szerelt ütközőkkel határolható be a kapu két végső helyzete. Ahol ilyen ütközők felszerelésére nincs lehetőség, öntanuló elektronikával felszerelt motort lehet alkalmazni.
A toló kapuknál az is megoldható, hogy csak részben nyissuk ki a kapuszárnyat, mint egy kiskaput, ám ehhez kétcsatornás vezérlőrendszer szükséges. A komplett meghajtó készlethez azonban csak egycsatornás vezérlés tartozik, és a kiskapu funkció csak vezérlőkártya cserével oldható meg. A távkapcsolók azonban két-, illetve háromcsatornásak, így alkalmasak több funkció ellátására is, amennyiben a vezérlés ezt lehetővé teszi.
A motoros meghajtást készletben célszerű megvenni, mert így kevesebbe kerül, és biztosított a tökéletesen összehangolt működés. A kapuszárny hossza csak annyiban lényeges, hogy súlya ne haladja meg a meghajtómotor vonóerejét. Ha viszont az intenzív használat miatt 24 V-os motort kívánunk használni, akkor a 200 kg-nál súlyosabb kapuk esetében a komplett készletek helyett egységenként kell a rendszerelemeket összeválogatni. Az adott tolókapuhoz leginkább megfelelő motoros készlet kiválasztásakor feltétlenül kérjük ki a szakemberek (Kling Kft.) tanácsát, hogy biztonsággal elkerülhessük az általuk már ismert buktatókat, ha nincs megbízható szakemberünk a szerelési munkák elvégzésére, ebben is számíthatunk a segítségükre.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: tolókapu, kapu, motor

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1144/Hogyan_valasszunk____Tolokapu_motorok