Bútoraink fiókok nélkül szinte elképzelhetetlenek, sőt, a komódok, sublótok kizárólag ilyen kihúzható tároló egységeket foglalnak magukba. A fiókok mérete és esztétikája természetesen nemcsak egyéni ízlés dolga, mert funkciójukból eredően lényeges a terhelhetőségük is. Ez pedig szerkezeti kérdéseket is felvet, különösen ha e tárolóegységeket magunk kívánjuk elkészíteni, netán a régebbiek működését könnyebbé, korszerűbbé tenni. Ezt pedig szinte alapvetően meghatározza a fiókoknál alkalmazható kihúzók különféle rendszere.A régebbi fiókokat ugyanis vagy az oldallapok alsó élén - mint szántalpakon - lehetett kihúzni, vagy az oldallapokba mart hornyokba illeszkedő, és a szekrénykorpusz belső oldalaira erősített keményfa vezetéklécekre támaszkodva lehet mozgatni. Esetenként a fiókok oldalaira is ilyen vezetékléceket erősítettek, és az egymáson csúszó két léc vezette meg a fiókot mozgatásakor. Bár ezek az egyszerű szerkezeti megoldások még ma is használatosak, ezeknél korszerűbb, jobban terhelhető, és egyben könnyebb mozgatást biztosító fiókvezetőket is használhatunk. Kiválasztásukhoz és beépítésükhöz adunk most tanácsokat.
A fiókokat általában nem szokás teljesen kihúzni, mert egyrészt a régi beidegződéseink alapján tartunk attól, hogy a fiók teljesen kicsúszik a helyéről és a kezünkből is, másrészt pedig az ezt megakadályozó elemek nem teszik lehetővé. Az ilyen fiókok ún. részlegesen kihúzhatók, kihúzva - biztonságos megvezetésük miatt - legalább 1/5-öd részük a korpuszban marad. A fiók hosszától, tartalmától, azaz a terhelésétől függ, hogy ilyenkor mennyire lesz igénybe véve a fiók kávaszerkezete és egyben a vezetéke. A nagyméretű fiókokat nehéz a helyükre tolni, könnyen befeszülnek, mert oldalirányú megvezetésük laza, pont a könnyebb mozgatás érdekében. Ha viszont pontosan megvezetjük a fióktestet, és a súrlódó felületüket görgők beépítésével csökkentjük, a fiók könnyen mozgathatóvá válik, és befeszülésre sem lesz hajlamos. A korszerű görgős fiókvezetékek pontosan ezt a célt szolgálják, csak a megfelelő méretű és beépítésű fiókvezetőt kell kiválasztanunk.
Igen ám, de a kiválasztáskor nem árt néhány alapszempontot is figyelembe vennünk, ugyanis a készen kapható fiókvezetékek kivitelük szerint többfélék, ezen belül a hosszméretük is elég változatos.
Görgős fiókcsúszók
Legismertebbek talán a görgős kivitelű, részlegesen kihúzható fiókcsúszók, amelyek 25, és 40 kg-os terhelésig használhatók (1). Ezeket általában a fióktestek oldalának az alsó élére, illetve ellendarabjukat a korpusz belső oldalára csavarozhatjuk fel. Méretük 250-800 mm közötti, és 50 mm-enként növekszik a hosszuk. Oldalanként 2-2 műanyaggörgő biztosítja a fiók könnyű mozgását (2), melyek egyben a fiók túlhúzását is lehetetlenné teszik. Ha ilyen fiókkihúzót kívánunk egy fiókra szerelni, akkor viszont számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a fióktest méreteinél a szekrénykorpusz nyílásméreteinek nagyobbaknak kell lenni. Az oldalak mellett ugyanis min. 12,5-12,5 mm-nyi hely kell a fiók-vezetéknek, továbbá a fiók felett legalább 17 mm-nyi szabad hely kell a fióktest ferdén történő behelyezéséhez, kiemeléséhez (3). A felszereléskor alul elég 20 mm-nyi távolság a korpusz válaszfal, vagy az alatta levő fiók előlapja és a vezeték felfogó csavarjainak középpontja között, hogy a fiókok jól mozgathatók legyenek. Az előlap felül lehet magasabb is magánál a fióktestnél, így magasabb tárgyak tárolására is használhatjuk. A fióktest mindig azonos a fiókcsúszó hosszával. Az új fiókokat tehát ezek szerint kell megterveznünk, majd kialakítanunk, hogy a görgős fiókvezetéket az aljára, illetve a szekrénykorpusz oldalaira csavarozhassuk A korpusz-sínt 15 kg-nál nagyobb terhelésnél a görgő felett, egy újabb csavarral is rögzíteni kell.
A görgős fiókcsúszó lehetőleg olyan hosszú legyen, mint maga a fióktest, mert ha rövidebb, megnő a kihúzott fiók korpuszban maradó része. A szekrénykorpusz oldalára szerelt vezetékidom homlok éle a szekrénykorpusz élétől 2 mm távolságra legyen. Nagyon pontosan állítsuk be a két darab magasságát és vízszintességét, különben a fiók mozgatása nehézkes, szabálytalan lesz. E munkához használjunk sablont, mérőlécet, és vízmértéket.
A görgős fiók vezetéknek van teljes kihúzást biztosító változata is, amely csak annyiban tér el az előbbitől, hogy ún. segédszánnal van ellátva, ennek hatására a fióktestet teljes hosszában kihúzhatjuk anélkül, hogy a fiók lebillenésétől kellene tartanunk. Oldalirányú helyigénye ugyancsak 12,5-12,5 mm, ám a korpusz-sín rögzítő csavarjait a válaszlaptól 50 mm magasságba kell behajtanunk (4). A lemez éle azonban a korpusz élétől most is 2 mm távolságba legyen. A két görgős segédszánt (5) e vezetéklemez peremei közé illesztve kell behelyezni, ezután lehet a fiókot alulról a helyére csavaroznunk. Ez a változat amellett, hogy a fiók teljes kihúzását biztosítja, 30 kg-os terhelést visel el, és méretválasztéka azonos az előbb említett fiókcsúszókéval. Túlhúzás ellen ez a változat is védett.
A görgős fiókvezetékeknek speciális változata is beszerezhető, amely egyben a fiókoldal szerepét is betölti (6). Az oldalmagasságuk 54, 85, 115, 150 mm, hosszúságuk 250-500 mm között változik, terhelhetőségük pedig 30 kg. Jelentősen megkönnyíti a fiókkészítést, mert csak 16 mm vastag laminált anyagból kell a fenéklapot és a káva hátlapját kivágnunk, s az oldalelemekre csavaroznunk (7). Az előlap tetszés szerinti magasságú lehet, ezt két vasalattal lehet az oldallapokhoz csatlakoztatnunk (8). A felfogott előlap pontos beállítását egy excenteres csavarral lehet beállítani (9).
Golyósoros fiókvezetékek
A golyós fiókvezetékek az előzőknél sokkal precízebb megvezetést biztosítanak, az ilyen vezetékekkel szerelt fiókok könnyebben mozgathatók. Felszerelésük kissé körülményes ugyan, de a speciális profilok és acélgolyók (10) a fiókok stabil nyomvonaltartását garantálják akár 40 kg-os terhelés mellett is. A golyós fiókvezetékeknek van horonyba (11), oldallapra (12) és a fióktest alsó élére csatlakoztatható változata is. A horonyba csavarozható változat előnye, hogy a szekrénykorpusz és a fiók oldalai között csupán 4-4 mm szabad helyre van szükség, a sima oldallapokra szerelt változatoknál viszont 10-10 mm oldalhézagra kell. Ilyen esetekben a fiók- és a korpuszszélesség nagyon pontos betartása alapfeltétel, különben a fiók mozgatása közben nehézségek adódhatnak. A kissé bővebb korpuszszélességen hézagoló alátétek beépítésével segíthetünk.
A süllyesztett változat alkalmazásához 6 mm mély és 17, illetve 27 mm széles mart horonyra van szükség, természetesen a fiókvezeték szélességéhez igazodóan. A hornyokat célszerű a fiók fenéklapjához közel kimarni, és a fiók terhelése e fiókvezetékek esetében csak 10-12 kg lehet. Hosszuk 185-550 mm közötti, 50 mm-nyi különbségekkel. A horonyba illő mozgó vezetékidomok felerősítő furatait a vezeték alapján könnyű átjelölni, kifúrni (13). A sínpárt előbb a szekrénykávára kell felcsavarozni. Ezt követően a kihúzott idomra felillesztett fiók belseje felől behajtott csavarokkal rögzíthetjük helyére a másik idomvezetéket.
Az ún. feltűző, azaz oldallapra erősített (pl. Robbi gyártmányú) változatainál a kihúzható idomnak a fiókoldalak alsó élére támaszkodó lapjain található csapjaira ültethetjük rá magát a fiókot. E célra a fiók hátlapjába két-, oldalainak alsó élébe egy-egy 7 mm-es lyukat kell előre kifúrnunk. A fiókot előbb a hátsó két rögzítőlemezre kell ráhúznunk, majd ezt követően a két függőleges csapra ültessük rá az élekbe fúrt lyukakat, és alulról behajtott kis facsavarral rögzítsük szilárdan a kihúzható vezetékidomot.
A golyós fiókvezetékek részlegesen és teljesen kihúzható változata is beszerezhető (14), ám a teljesen kihúzható változatok nem szerelhetők horonyba. Az oldalfalra szerelhető változatok esetében a fiókoldalak mellett gyártmányonként változó,12,7-20 mm-nyi szabad hely szükséges, viszont az ilyen fiókvezetékek 25-40 kg-ig terhelhetők.
Ezeket a korszerű fiókkihúzókat szerencsés esetekben kedvelt régi bútoraink fiókjaira is érdemes felszerelni, amennyiben a helyi adottságok ezt lehetővé teszik. A készen vásárolt, süllyesztett hornyú fiókoldallapokból összeállított fiókba pl. könnyűszerrel beerősíthetők a horonyba szerelhető golyós fiókvezetékek, hiszen a hornyok mérete megfelelő (15), csupán az oldalak közötti 4-4 mm-nyi résnek kell meglennie. A régi, de nem antik jellegű bútorok fiókjainak aljára pedig jó esetben utólag kimart horonyba helyezve szerelhetjük fel a görgős fiókvezetőket. A lényeg az, hogy a beépítésükhöz szükséges szabad hely biztosított legyen. Arra azonban ügyeljünk, hogy az esetleges fészkek kimarásakor ne gyengítsük meg a fenéklap bekötési helyét az oldallapokon, mert az a fióktest szilárdságának gyengülésével jár.
Ne feledkezzünk el a fiókok előlapjainak a helyzetéről sem, mert ez is akadálya lehet a beépítésnek, különösen, ha ezek káva közé illeszkedők. A bemutatott fiókvezetékek ugyanis főként kávára csukódó előlapokkal ellátott fiókoknál előnyösek. Ez nem jelenti azt, hogy egyéb esetben nem alkalmazhatjuk ezeket, csak akkor rövidebb fiókvezetékeket kell felszerelnünk, mivel az előlapok a kávaoldalak közé csúsznak be. Ilyen esetekben a vezetőlapok homlokélének az előlap vastagságával beljebb kell kerülni a szekrénykorpusz oldalán, a fióktest magasságát pedig legalább ennyivel alacsonyabbra célszerű választani, hogy kiemeléskor a fiókot eléggé meg tudjuk majd emelni.
Tandem fiókvezetékek
Kimondottan igényes kivitelű fiókrendszerekhez a Blum gyártmányú, Tandem fiókcsúszokat célszerű használni. Előnyük a könnyű szerelés, a pontos beállíthatóság és a rendkívül könnyű mozgatás, még erősen terhelt állapotban is. Ez a mozgató vezetékrendszer nem látható (16), mert a fióktest alá rejthető, könnyen szerelhető, és a fiók két kuplung oldásával (17) egyszerűen leemelhető a csúszósínről. E fiókcsúszókat 270-700 mm-es korpuszmélységű szekrényekhez használhatjuk. A fióktest, ill. kihúzható polclap szélessége a korpuszméretnél 11mm-rel kisebb legyen, hosszúsága pedig a vezetősínnél 4 mm-rel rövidebb. A hátlapon egy-egy lyukat kell fúrni a sín feltűző tüskéi számára, elől pedig a kuplungok rugós reteszei rögzítik bármikor oldható módon (18). Számos kiegészítő korlát is beszerezhető hozzá, így a legkülönfélébb igényeinkhez igazíthatjuk a fiókok belső elrendezését. Teljes és részleges kihúzású változatban is beszerezhetők.
Tandembox rendszerű fiókszerelvények
Az előzőhöz hasonlóan e fiókszerelvények is magas minőségi igényeket elégítenek ki (19). A kifinomult mozgató mechanizmusok a kettősfalu fiókoldalak belsejébe rejtve "dolgoznak" (20). Terhelhetőségük 30 és 50 kg, az oldallapok anyaga acéllemez, 68, 83 és 115 mm magasak. A jelentős terhelhetőség miatt a fenéklap 16 mm vastagságú legyen, amelyet az oldallapok hornyába illesztve (21), alulról, csavarokkal fogathatunk a helyükre (22). Teljes kihúzású változatokban kaphatók.