Világító álmennyezetek

A halogén világítótestek ma már egyre nagyobb teret kapnak lakások egyedi megvilágításában. A célirányos, energiatakarékos helyi világítások kialakítására több mód is kínálkozik, ám a leghatásosabbak tagadhatatlanul a rejtetten, pontosabban süllyesztve felszerelt hidegtükrös halogén reflektorok. Különösen igaz ez, ha szobai világításként szeretnénk ilyen halogénlámpákat, vagy kompakt fénycsöveket a mennyezetre szerelni. Ezt igényesen csak álmennyezet kialakításával oldhatjuk meg (1, 2). A nagyobb helyiségeknél ez túl költséges megoldás lenne, ám a korszerű lámpákat kisebb felületű mennyezeti egységekbe is beszerelhetjük. A feladat így már nem különösebben bonyolult, de kellő kreativitást, formaérzékenységet és még így is jelentős anyagi ráfordítást igényel. Könnyítésül ismertetünk néhány egyszerűbb kialakítási formát, és ezeknek az elkészítéséhez is szolgálunk tanácsokkal.

Először is azt kell eldöntenünk, hogy a világítótesteket a falak közelében kialakított párkányzatban, vagy a mennyezet közepéből kiemelkedő szigetszerű felületen szeretnénk-e elhelyezni. Ha az utóbbi megoldást választjuk, akkor igazán könnyű a dolgunk, csak egy keretszerkezetre, és az azt borító anyagra van szükségünk. A keret anyaga fenyőléc, amelynek mérete a halogén lámpatestek ún. beépítési magasságától függ. A 60 mm magas lécek számos süllyesztetten felszerelhető halogén tükörlámpa beépítésére adnak lehetőséget, de ezt a méretet mindig a lámpák beépítési magasságához igazítsuk, és e méretbe számítsuk bele a burkolóanyag vastagságát is. Attól függően, hogy milyen borítóanyagot választunk, az azok felerősítéséhez szükséges közbenső lécekkel is ki kell egészítenünk a favázat, mégpedig a használni kívánt fedőanyag méretéhez igazodóan. A burkolóanyag lehet normál gipszkarton, fóliázott, vagy laminált falburkoló tábla, lambérialéc, laminált farostlemez tábla stb. Kiválasztásánál azonban ügyeljünk arra is, hogy a lámpatestek beerősítéséhez szükséges szabályos kör alakú nyílások kivágása ne okozzon gondot. Ezért a különféle négyzetes és keretszerű díszítésekkel ellátott mennyezeti burkolólapokat csak kellő körültekintéssel alkalmazzuk.
A másik mód, amikor a mennyezetet az oldalai mentén bizonyos szélességű, szintben lejjebb hozott keretszerű felülettel vesszük körül. Ez esetben a világítótesteket rejtetten az oldalburkolatok oldalára, vagy a szélső keretfelületbe süllyesztett halogénlámpákkal szerelhetjük fel. A rejtett fényforrásokhoz kompaktfénycső-sort célszerű használni, amelyek jól megvilágítják a mennyezet középső felületét, míg a szélső keretbe erősített hidegfényű reflektoros halogén fényforrásokat képek, szobrok s egyéb dísztárgyak megvilágítására használhatjuk. E célra billenthető kivitelű lámpatesteket építsünk majd a szélső felületbe. Kis légterű helyiségben erre csak ritkán van szükség, mert a fénycsövekkel megvilágított mennyezet szórt fénnyel árasztja el az egész szobát, amelyet még asztali, vagy esetleg falra szerelt fényforrásokkal is kiegészíthetünk.

Halogénlámpás mennyezetsziget

A fentiek figyelembevételével készítsük el a mennyezet módosítási tervét. A merészebb kialakításokat kedvelőknek bemutatunk néhány extra megoldást, amelyek egyszerűbb formában is kivitelezhetők (3, 4). Ezek azonban lakberendezők tanácsai alapján elkészített megoldások, és teljes harmóniát alkotnak a berendezéssel. A magunk tervezte formát is a bútorzat jellegéhez igazodva alakítsuk ki. Válasszunk egyszerűen megvalósítható, pl. négyzet, vagy téglalap alakot, részletesebb formai megjelenését pedig a visszafogottság jellemezze (5). A terven jelöljük be a hálózati vezetékek nyomvonalát is. A középre kerülő fényplató áramellátásához célszerű a régi csillár csatlakozási helyét használni. A halogén transzformátort is célszerű a keretre felerősíteni. A rajzon a lámpák helyét is jelöljük be, számuk azonban hatnál kevesebb ne legyen, mert különben a fényük kevés lesz.
A tartó keret helyét a sarkokból kiindulva, az átlók alapján határozzuk meg. Apró szegek segítségével feszítsünk ki két - egymást a szoba közepén keresztező - erős zsineget, majd a középpontból kiindulva jelöljük meg a plató sarkainak a helyét. A sarokpontokat csapózsinórral kössük össze, és e vonalak mentén erősítsük fel a tartóváz keretléceit. A léceket gyorsan a mennyezetre rögzíthetjük, ha beüthető dübeles csavarokat használunk. Ezt követően a borítóanyaghoz igazodóan erősítsük fel a kereten belüli tartóléceket is. Ezekbe a tápvezetékek számára még a felerősítésük előtt fűrészeljünk átvezető hornyokat. A tartóváz felcsavarozása után a vezetékeket húzzuk a helyükre, és ideiglenesen egy-egy szeggel rögzítsük a lécekhez.
Következhet a borítólapok felerősítése. Ha gipszkartonnal fedjük le a vázat, célszerű a halogénlámpák nyílását már előzőleg a lapba marni, amihez pontos méretű koronamarót, vagy körkiszúrót használjunk. Hasonlóan járjunk el a laminált, vagy fóliázott felületű fedőanyagoknál, de a peremkiszakadások megelőzése érdekében minden kivágandó környílást öntapadó műanyagtapéta darabbal fedjünk le. A gipszkarton lapokat pontosan egymás után, élt élhez illesztve csavarozzunk a lécekre. A tápvezetékeket húzzuk ki a nyílásokon, majd az illesztett éleket gipsszel tüntessük el. Az illesztési helyeket a gipszbe nyomott üvegszálas szalaggal erősítsük meg, majd glettel tüntessük el teljesen. Száradás után csiszoljuk át az egész felületet, majd gletteljük teljesen egyenletesre, és egy végső csiszolással adjuk meg a mennyezeti sziget egyenletes simaságát.
Ha egyéb, utókezelést nem igénylő, csaphornyos burkolóanyagot használunk, akkor ezeket többnyire a lambériákhoz hasonlóan felszegezhető lemezsarukkal fogassuk a léckeretre, ha viszont a borítóanyag egybefüggő tábla, akkor apró bognárszegekkel erősítsük a tartókeretre. A szegeket a táblán előfúrt lyukakon át üssük be, és célszerű a léceket előbb diszperziós ragasztóval is bekennünk.
A következő lépésben a keret szegélyezését végezzük el. A gipszkartonnál egyszerű a dolgunk, csak a keret oldalát kell simára glettelnünk. Választhatunk persze mívesebb megoldást is, pl. különböző profilú polisztirol Decosa, vagy Bovelacci díszlécekkel vehetjük körül a mennyezetből kiemelkedő platót. Ezeket azonban csak akkor alkalmazzuk, ha a bútordarabok formája modern, éleik pedig lekerekítettek. A sarkosan kialakított, sallangmentes felületű bútordarabokhoz szükségtelen fazonos szegélyléceket a keret mellé ragasztani.
A nagyításhoz KLIKK ide!Ezután következhet a festés, amely fehér, vagy más, halvány színű is lehet. Ha pl. a falak ún. kreatív festéssel mintázottak, akkor a mennyezetsziget felületén ezt a mintázást megismételhetjük. A színe lehet a fallal azonos, vagy erőteljes szín esetén annál kissé világosabb tónusú is. Az egyéb dekor bevonatú burkolólapokkal lefedett felületet fóliázott szegélylécekkel célszerű keretbe foglalnunk, hogy komplett egységként hasson a mennyezeten. Ezt már csak azért is érdemes elvégeznünk, mert bevonatuk és színtónusuk azonos a burkolólapokéval.
Ha e munkákkal elkészültünk, már csak a halogén reflektorlámpákat kell bekötnünk, és a foglalataikat a fészkükbe erősítve azonnal bekapcsolhatjuk új és divatos szobavilágításunkat. Hatásosságáról azonban csak este győződhetünk meg igazából. Mivel e reflektorok általában állíthatók, az egyenletesebb fényeloszlást a reflektorok szögbe fordításával érhetjük el. Ezután már csak a különböző funkciókhoz szükséges kiegészítő világítóeszközöket kell jól kiválasztanunk ahhoz, hogy a helyiségben este is jól érezhessük magunkat.

Süllyesztett mennyezet

A nagyításhoz KLIKK ide!A meghatározás csalóka, ugyanis a mennyezet majd csak az átalakítás után lesz süllyesztett hatású, mégpedig a falak mentén kialakított párkányszegély burkolat miatt. Ez a megoldás módot ad több kisebb dekoratív mennyezetsziget elhelyezésére is (6), ám a szórt, általános fényű rejtett világítás kiépítésére is lehetőséget ad. Ez utóbbit a mennyezet síkja alá szintkülönbséggel felerősített széles párkányzattal, s annak oldallapjára erősített fénycsősorral tudjuk megteremteni. A kialakítás az előző megoldásnál kissé körülményesebb, ám legalább olyan dekoratív hatású. A széles párkányzat kiépítéséhez ugyancsak lécváz szükséges, azonban itt most függőleges oldalak is határolják. Burkolóanyagként e célra leginkább a gipszkartont célszerű használnunk, amivel a falakkal teljesen azonos hatást érhetünk el, és ebben az esetben ez az egyik fontos szempont.
A nagyításhoz KLIKK ide!A tartóvázhoz 20x60 és 60x60 mm-es léceket válasszunk. A mennyezet alatt futó párkányzat szélességét és magasságát illetően az alábbi lényeges szempontokat vegyük figyelembe. A párkányzattal némileg korrigálhatjuk a helyiség optikáját, pl. egy hosszú helyiség a rövidebb oldalak melletti széles párkányzattal kevésbé tűnik majd nyújtottnak, míg a közel négyzet alakú helyiségek ilyen párkányzattal hosszúkássá válhatnak az átalakítást követően. A párkányzat magasságát úgy válasszuk meg, hogy a fénycsöveket eltakarják majd a felnyúló peremszegélyek (7). Azt is előre bocsátjuk, hogy a mennyezetnek ebben az esetben teljesen simának kell lennie, különben az egyenetlenségek homályos foltként fognak látszani. Ezt a lapos szögben rájuk vetülő fénysugarak okozzák. Ezt már a munka elején ajánlatos ellenőrizni, mégpedig egy erős lámpa, vagy kompakt fénycső segítségével. A fényforrást a mennyezet síkjához közel tartva azonnal kiütköznek a felületi egyenetlenségek, amit csiszolással kell eltüntetnünk, de természetesen majd csak a festés során.
A tervezést most sem nélkülözhetjük, ráadásul ezúttal még oldalnézeti rajzot is célszerű készítenünk, hiszen a párkányzat legalább 200 mm-nyivel lejjebb kerül majd a mennyezet síkjánál, és a fénycsövek elhelyezését is e rajzok alapján kell meghatároznunk. A lécvázhoz 60x60, illetve 20x60 mm-es léceket használjunk. Ha a párkányzat borításához dekorpaneleket kívánunk felhasználni, akkor az egész vázszerkezetet e burkolóanyag felerősítéséhez igazodva tervezzük meg. Az alábbiakban most az egyszerűbb gipszkarton borítású párkányzat (8) kialakításához adunk tanácsokat.
A lécváz helyét az oldalfalak síkjához igazodva tűzzük ki. A párkányzat oldallapját tartó keret léceire előbb csavarozzuk fel a függesztő léceket, és fúrjuk ki a felerősítésükhöz szükséges lyukakat. A szerelvényt a mennyezeten bejelölt vonalra helyezve, fúrjuk ki a középső beütő dübeles csavarhoz szükséges lyukakat (9), és a csavar behajtása a után a többi helyen is csavarozzuk a mennyezetre a falak mentén körbefutó felfogóléceket. A beüthető dübeles csavarok jelentősen megkönnyítik ezt a munkafázist (10). A függőleges tartólécekre csavarozzuk fel az alsó hossztartókat (11). Az oldalfalakra jelöljük fel a szélső 30x60 mm-es tartólécek helyét. Ezt a belső keret sarkaira fektetett egyenes léc lapjának segítségével végezzük el. A jelölés alapján csapózsinórral falra jelölt vonalra a lécek alsó élét illesztve csavarozzuk fel mindegyiket. A párkány vázának először az oldalát fedjük le pontosan kiszabott kartoncsíkokkal. A borítólapok élét alul csiszoljuk össze a keret élével, Ha a mennyezet nagyon egyenetlen, célszerű ezt is gipszkartonnal lefedni. E célra a mennyezetre csavarozzunk 20x60 mm-es felfogóléceket (12), majd a burkolótáblákat csavarozva erősítsük a felületükre (13).
A váz további burkolását a párkányzat alsó oldalán folytassuk tovább. A fedőlapok legalább 200 mm-nyire nyúljanak túl a váz már lefedett, belső oldalán. Ezt a részt két rétegben egymásra erősített, s fél osztással oldalra csúsztatva felcsavarozott lapokkal borítsuk be. Ha takarékoskodni akarunk a gipszkartonnal, akkor a szélesebb szélpárkányzatokhoz célszerűbb az alsó hossztartókba eresztetten, egymástól 600-800 mm-re felcsavarozott hevederlécekkel is kiegészíteni a lécvázat. A hevederek élére erősítsünk fel körben 15x60-80 mm széles takarólécet.
A keskenyebb párkányzathoz is kell néhány hevederléc, de csak a burkolólapok toldásának helyére. Kiálló részükre extrudált polisztirol szegélyléceket célszerű ragasztanunk, hogy vastagabbnak tűnjenek, s takarják majd a fénycsöveket. A párkányzat alsó burkolólapjainak élét a keretre csavarozásukat követően csiszoljuk egyenesre, majd ideiglenes bekötést alkalmazva a fénycsöveket helyezzük el a párkányzat két oldalán. Helyük lehetőleg a szobaajtó melletti oldalakon legyen, mert így a csövek még álló helyzetben sem világíthatnak a szemünkbe. A fénycsövek helyét jelöljük be, felfogó csavarjaik helyét készítsük el, az elektromos vezetékeket pedig rögzítsük a párkányzat alsó sarkába.
Következhet az újonnan beépített felületek glettelése. A sarkokat és az összeeresztések helyét gipszbe ágyazott üvegszálas szalaggal fedjük le, majd ezt is gletteljük le. Az egész felületet csiszoljuk simára, majd portalanítás után döntsünk arról, hogy a falhoz igazodóan tapétával, vagy falfestékkel vonjuk be a párkányzat alsó felületét, és annak keskeny peremét. A mennyezetet és a párkányzat belső felületeit azonban mindenképpen fehérre fessük. Ha ezt is elvégeztük, már csak a fénycsöveket kell bekötnünk, és a helyükre erősítésük után élvezhetjük rejtett mennyezetvilágításunk kellemesen szórt fényét. Ha pedig ezt kevésnek találnánk, akkor vagy a bejárat fölé szerelt újabb fénycsövekkel növelhetjük a megvilágítás erősségét, vagy a párkányzat alsó oldalába erősített néhány hidegtükrös halogénlámpával világítsuk meg az oldalfalakat (14, 15).

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1345/Vilagito_almennyezetek