Szépet, olcsón!

Vaskapu cseréje

Öreg, de karbantartott családi ház tulajdonosa maga javítgatja, amióta megörökölte a szüleitől. Azóta sok mindent megtanult, ami nem vág a szakmájába, közben meg is szerette az ilyen jellegű hasznos időtöltést. A ház körül mindig akad tennivaló, különösen, ha az általános felújításra nem, csak részleteire jut pénz. Most például a kapu került terítékre.

A régi ugyanis olyan ingatag volt, mint amilyen egy szögacélból így-úgy összehegesztett jószág lehetett. A tartóoszlopa még állná a sarat, de a kapu maga bizony nem volt soha valami stabil szerkezet, amin az andráskeresztes erősítés sem változtatott sokat. Minden nyitásnál, csukásnál lengett, mint a trambulin, a viseltes kerítésfonat pedig csak jelképesen állta útját a kóbor ebeknek. Ha neki ugrottak volna, holtbiztosan megadta volna magát az erőszaktevőnek. Szóval új kapu kellene, csak ne lenne olyan drága, morfondírozott a tulaj, amint borús ábrázattal a lakatosmester vaskos árkalkulációját tanulmányozta. A szomszédja viszont jó ötletet adott neki. Vedd meg az anyagot, én meg elkérem a haver hegesztő trafóját, és egy szombat délután „összeheftölöm” neked, ha méretre szabod a darabjait. Az ajánlat csábító volt, így el is ment egy vaskereskedésbe anyagmustrára, meg barátkozni az árakkal.
A kerethez választása 60x60 mm-es zártszelvényű idomra esett, és 60 mm széles laposvasat szemelt ki a közbenső oszlopokhoz. Otthon azután vázlatokat készített. Az eredeti 1,5 m szélességet kissé túlzónak találta, ezért 1,2 m-re csökkentette, és az 1,6 m-es kapumagasságot is megkurtította 100 mm-rel. A kapu formája nem egy műremek, de egyszerűen kialakítható, és szilárdnak is mondható. Végső formáját azonban a szomszéd döntötte el, aki az egyenes felső zártszelvényű heveder helyett íveltre hajlított laposvasat ajánlott, ami felül légiesebben fogja majd össze a masszív ajtókeretet. A kapu végső méretét a közbenső oszlopok közé tervezett karikák mérete döntötte el. Ezeket vékonyabb laposvasból szándékoztak meghajlítani. Nem kellet belőlük sok, a kilenc gyűrűt majd csak kiszenvedik valahogyan.
Az ajtó keretének darabjai 45 fokban ferdére vágva kerültek összeillesztésre, a felső heveder ívét pedig satuba fogva, fokozatosan hajlították meg. Előbb a laposvasnak a két végét fogták satuba, és hajlították meg a kezdő görbületet, majd a satu pofáit 20-30 mm-nyire kihajtva, ezek közé feszítve, adták meg a felső hevederidom ívét. Alakját egy nagyobb kartonra zsineges „rúdkörzővel” (azaz madzagra kötött ceruzával) megrajzolt körív alapján ellenőrizték. A gyűrűket is a satuba fogva, fokozatos apró hajlítgatásokkal formálták meg, és a végére már egész belejöttek. Az első „kísérleti darabot el is hajították, mert nem sikerült valami jól.
A nagyításhoz KLIKK ide! A kapu vázát ezt követően összehegesztették, szárait felül az íves vassal összefogatták, majd a közbenső oszlopokat egymás után méretre szabták, és a helyükre hegesztették. A súlyos kapu oszlopai közé a díszkarikákat három sorban, a középsőt egy oszlopközzel eltolva rögzítették. Ezek nemcsak díszítik a kaput, hanem a szilárdságát is jelentősen megnövelték. Helyére került a két készen vásárolt, felhegeszthető kapupánt is, sőt sikerült egy ideálisan keskeny kapuzárat is beszerezni, amihez csak a vázba kellett oldalról megfelelő méretű nyílást, valamint oldalról a kulcs és kilincs számára újabb nyílásokat készíteniük. A hegesztési varratok leköszörülése után már csak a kész kapu mázolása és felszerelése volt hátra.
Ezzel azonban kissé meggyűlt a bajuk. A régi csőoszlopok ugyanis már nem voltak használhatók, ezért zsaluzott betonból készült került a helyükre, mégpedig 50 cm mélyen a föld alá nyúló alapokkal. A pántok szárait – a kapun levők alapján – egy lécre erősítve állították be. Az oszlopot műtégla burkolattal fedték be, majd tetejükre egy-egy beton járólap került fedőlapként, díszként pedig petúniával beültetett virágos tálakat helyeztek rá. A kapu így már nem csak a céljának felelt meg, de szemrevaló is volt, és nem is került sokba. Elkészítése elég nagy munka volt, de megérte.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: vaskapu

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1440/Vaskapu_csereje