Betegeskedő egykaros csapok

Némi segítséget azonban remélhetőleg az alábbi ismertetésünk is nyújt, amelyben egy Kludi csaptelep szétszedését mutatjuk be fotóinkon. S mivel e szerkezetek hasonló elven működnek, csak a szerkezeti eltéréseiket illetően kell megfelelően eligazodnunk, hogy megkísérelhessük a kijavításukat. Természetesen erre csak akkor vállalkozzunk, ha tudunk hozzájuk új alkatrészt vásárolni, a szétszedését illetően pedig igen óvatosan járunk el. Garanciaidőn belül semmiképpen ne fogjunk ilyen munkákba, hanem forduljunk szakszervizhez, különben megszűnik a garancia. Az ezen túli meghibásodásoknál sem árt az alkatrészek beszerezhetősége után érdeklődni, mert a szerelésekhez szükséges darabot, pl. a kikopott kerámiabetétet, azaz vezérlőegységet többnyire előbb meg kell rendelni a kereskedőnél. Egyes szerelvényüzletekben ugyan árusítanak alkatrészeket, így kerámiabetéteket is, ám ez nem általánosítható. Az ilyen alkatrészek beszerzése tehát nem reménytelen, csak némi türelem és kitartás kell hozzá.

Hogyan fogjunk a javításhoz? 

Először is nézzük meg, hogy általánosan miből áll a kerámiabetétes, egykarú csaptelep. Fő egységeit tekintve nagyon hasonló a hagyományos csapokat alkotókkal, a csap masszívnak látszó tömbjével többnyire egybeöntött, vagy esetleg elforgatható kifolyócső alkotja a csaptelep testét, aminek belső ürege rejti a szabályozható kerámiabetétet. Ezt általában tömítésekkel ellátott menetes zárógyűrű rögzíti a helyére, és a kerámiabetétek mozgatását végző – botkormányhoz hasonlóan működő – vezérlőegység szabályozórúdjára csatlakoztatható fel a külső szabályozókar (1). Ennek jellegzetessége, hogy a felfogó csavarját éppen úgy igyekeznek elrejteni a gyártók, mint a különféle kialakítású normál csapok forgatógombjainál. Ott persze tudjuk, hogy valahol a gomb tetején keressük a rejtőző rögzítő csavart, az egykaros csapokon viszont nem. Márpedig ahhoz, hogy a betéthez jussunk, feltétlenül le kell róla szerelnünk a szabályozókarját.
Néhány tippel azonban segíthetünk. Az egyik ilyen csavart rejtő hely a kar hengerpalástján levő középállás jelző kis műanyag betét alatt van (2). A Kludi és a Mofém csaptelepeken közel hasonló helyen, másokon pedig ezt a csavart majdnem a kar alatt találhatjuk meg (3). A régebbi csaptelepek sík tetejű szabályozó karjainál pl. a felső takaró dísztárcsát kell kipattintani, mert ez alatt egy süllyesztett fészekben lapul az ominózus rögzítőcsavar.
Azt azonban már most előre bocsátjuk, hogy a régebben szivárgó csapot a javításhoz célszerű leszerelni, mert a bevízkövesedett alkatrészek oldásához hirtelen, nagy erőkifejtésre van szükség – még előzetes vízkőoldás után is – amit jobb nem a törékeny fajansz mosdón, vagy sérülékeny konyhapulton megejteni. (Képeink e tekintetben nem mindig következetesek, mert ezeken jó állapotú, ezért még könnyen szerelhető csapokon mutatjuk be a különféle fázisokat.) A csaptelep leszerelése előtt természetesen zárjuk le a szakaszelzáró csapot, amelyet a hajlékony bekötővezetékek, vagy a vízmérő óra előtt találhatunk meg. Ezt követően oldjuk a bekötővezetékek hollandi anyáit (4), utána pedig a csaptelepet felfogó csavart is hajtsuk le (5). Ezután már kiemelhető helyéről a csaptelep, amelynek szétszerelését már a biztonságos szerelőasztalon folytassuk.

A kerámiabetét kiemelése

A csaptelep leszerelését követően lazítsuk ki a szabályozó kart rögzítő csavart. Ehhez általában imbuszkulcs szükséges (6), ám a régebbi, felülről rögzített típusokon a kereszthornyos csavar sem volt ritka. Ezt követően leemelhetjük magát a szabályozókart (7). A korszerű csapokon a kar alatt még egy domború felületű takarósapka is van, amely vagy szorosan a csaptestbe hajtott rögzítőgyűrűre van felillesztve, vagy annak menetére van felhajtva. A meneteseket csak az óramutató járásával ellentétes irányban tudjuk lehajtani, a szorosan a lefogó gyűrű palástjára illesztett kupakot viszont ide-oda mozgatása közben húzhatjuk le a helyéről (8, 9).
Mivel ez az alkatrész krómozott felületű és általában elég vékony anyagú, meglazításához használhatunk ugyan vízpumpafogót, de szorító pofáira húzzunk vastag falú műanyag-, vagy gumicsövet, esetleg vastag szövetdarabot, hogy éles sérüléseket ne okozzunk vele. Legjobb azonban egy pontosan a menesztőlapokra illeszkedő szerelőkulcs. A meglazított kupakot ezt követően már csak kis erővel szorítva kényszerítsük mozgásra, és leemelése után a belsejét mentesítsük a vízkőtől.
Itt álljunk meg egy pillanatra, mert pl. a Kludi Eco Plus vezérlő betétein legfelül található a kiömlő víz maximált hőfokát beállító szabályozó gyűrű. A csapból – középállásban megnyitva – csak hideg víz folyik, míg balra forgatva egyre melegebb ömlik. Ez azért fontos, mert a meleg víz mennyiségének a leszabályozásával jelentős megtakarítást érhetünk el. Ehhez járul még a leforrázás gátló, és energia-megtakarítást eredményező szolgáltatás, amely egy bizonyos ponton túl nehezebb működésével meggátolja, hogy hirtelen forró víz folyjék a csapból. Az Eco betéttel szerelt csaptelepeknél ez a szabályozó gyűrű gyárilag középállásban kerül beépítésre. Ezt a leszabályozást azonban a normál Kludi betétekben található behatároló gyűrű átállításával is elérhetjük (10). A csaptelep így aszimmetrikusan fog működni, középen hideg vizet ad, balra forgatva pedig fokozatosan melegedőt. Természetesen a legmelegebb vízhez szükséges erőnövekedést ezzel a megoldással nem tudjuk utánozni, de a takarékossághoz sokszor a pszichikai hatás is elegendő. Pár hete már a Mofém Junior csaptelepeit is a Cludi Eco Plus-éhoz hasonló szolgáltatást biztosító Eco vezérlő kerámia betétekkel szerelve árusítják. Ezeknek a szabályozó gyűrűje is a betét tetején, a takaró kupak alatt található, tehát beállításukhoz ezeken a csapokon is le kell szerelnünk a csap kezelő karját.
A csap szétszerelésének következő fázisa a vezérlő betétet rögzítő gyűrű kihajtása. Még az újszerű állapotban levő csapokon sem könnyű ez a művelet, mert speciális zárt kulcs kell hozzá (11), ám otthoni körülmények között, és feltehetően bevízkövesedett gyűrű esetében különösen nagy körültekintést igényel. A gyűrű lehajtását megkísérelhetjük vízpumpa fogóval is, de jobb, ha állítható pofás kulcsot, vagy fogót szorítunk a menetes gyűrű lappárjára, majd a gyűrűt kalapáccsal megütve próbáljuk megindítani. A gyűrű menesztőlapjai ugyanis így kevésbé sérülhetnek meg. A csaptestet ilyenkor célszerű vastagabb textíliára fektetve leszorítani, és a kalapáccsal a szerszám szárára mért néhány erős ütéssel biztosan sikerül meglazítanunk a gyűrűt, amit ezt követően már fokozatosan kihajthatunk, és utána már kiemelhetjük magát a kopott betétet (12).

Esélyek a kerámiabetétek javítására

Az egymáson elcsúszó kerámialapok mozgását speciális zsír könnyíti meg. Ha ez kimosódik a vezérlőbetétből, akkor fokozatos és viszonylag gyors kopás következik be, a csap egyre jobban kezd csöpögni, nehezen jár, néha még nyikorog is. A speciális kenőanyag teflon, illetve szilikon tartalmú, vízálló zsír. Ezt azonban csak a szabályozóbetét további bontását követően juttathatjuk a kerámia lapok közé. Az ilyen zsírzás eleinte még segíthet a bajon. Ehhez a zárólapból emeljük ki a gumi tömítőgyűrűket (13), majd ezt követően pattintsuk ki a fedelet rögzítő zárókörmöket egy vékony pengéjű csavarhúzóval (14). Alatta találjuk a szűrőbetétet és a tömítőgyűrűt (15), és ott lapulnak a csepegést okozó kopott kerámialapok is (16). Ha közéjük vízálló zsírt juttatunk, amelyet megmozgatva egyenletesen eloszlatunk a felületükön, akkor jó esetben még egy darabig nem lesz szükség betétcserére. Ha viszont összeszerelés után a csaptelep tovább csöpög, a szabályozó betétjét feltétlenül cseréljük ki új alkatrészre. A csere csak pár percig tart, a leszerelt alkatrészeket pedig fordított sorrendben, a menetes részeiket vékonyan, vízálló zsírral bekenve szereljük vissza a csaptestre. Ha régebbi, külföldről származó egykaros csapunk kezd el makrancoskodni, akkor nem sok esélyünk van a betét cseréjére, mert ezekhez (17) új gumigyűrűket még csak beszerezhetünk, ám a kopott szabályozó betét helyett újat (18) aligha tudunk felhajtani. Ezért érdemes olyan márkájú csaptelepeket vásárolni, amelynek van szervizelési lehetősége is, mert ezek javítására lehetőség van.

A gyöngyöző betét tisztítása, cseréje

A csaptestekből általában a víz sokszorosan osztott sugárban ömlik ki. Ezt a kifolyócső végére szerelt ún. gyöngyöző betét végzi el. Mivel a vezetékes víz köztudottan kemény, a gyöngyöző betét kis nyílásaiba rakódó vízkő egyre jobban eltömíti. Tisztításához, vagy cseréjéhez mindenképpen ki kell hajtanunk a helyéről. E célra csak szerelőkulcsot használjunk (19), majd a kiszerelt terelőrózsa nyílásaiból és a menetes ház belsejéből távolítsuk el a lerakódásokat. E célra nagyon körültekintően a megfelelő vízkőmentesítő szerek valamelyikét használjuk, mert nemcsak némely tisztítószer, de a vízkőoldók is elmattíthatják a gyöngyöző betét házának fényes krómbevonatát. A szer maradékát mindenkor forró vízben alaposan öblítsük le, majd szárazra törlés után szereljük vissza a helyére. A nagyon bevízkövesedett gyöngyöző betétet azonban vízkőmentesítés helyett érdemesebb új darabra cserélni.

Javítások a zuhanyváltón

A kádtöltő és zuhany-csaptelepek egy másik hibaforrása a zuhanyváltó. Bizonytalan működése esetén legjobb, ha az egész szelepet kicseréljük, ehhez csak pár percre van szükségünk. A Kludi Logo-Mix kádtöltőjének benyomásra működő váltószelepéhez úgy juthatunk hozzá, hogy előbb megfelelő méretű imbuszkulccsal kihajtjuk a zuhany csatlakoztatására szolgáló menetes csatlakozó hüvelyt a csaptest kifolyócsövéből (20). A nyíláson benyúlva csavarhúzóval megfogjuk a váltóbetétet, a túloldalon pedig lehajtjuk a menetes száráról a kezelőgombot (21). A kifolyócső belsejében levő kis gumi tömítőgyűrűt is emeljük ki (22), majd az újat tegyük a helyére, az új váltóbetétet is illesszük a fészkébe, és az előző módon, csavarhúzóval megfogva csavarjuk fel szárára a kezelőgombot. A csatlakozó betét visszacsavarása után már kifogástalanul fog működni.
A korszerűbb kádtöltők, mint pl. a Kludi-Mix zuhanyváltója (23) – a szervizek tapasztalatai szerint – nagyon ritkán hibásodik meg, ám a csere még az előzőnél is egyszerűbben végezhető el. A csatlakozó menetes hüvely kihajtása után a váltó betétet azonnal kihúzhatjuk, és az újat a helyére tolva azt a hüvely visszahajtásával rögzíthetjük. Vigyázat, a váltó betétet a palástján levő nyílásba illeszkedő hüvely rögzíti, ezért a váltóbetét helyére csúsztatásakor ez a nyílás megfelelő helyre kerüljön (24).