Gyalupad saját kezűleg

Stabil állvány idomvasakból

A gyalupadhoz igen szilárd váz szükséges, hiszen jelentős erőkifejtéseknek is ellent kell állnia. Ezt legkönnyebben idomvasakból összehegesztett vázzal érhetjük el. Az asztallapot 35x35 mm-es szögacélból összeállított keret rögzíti, míg a lábakat és az azokat összekötő hevedereket 30x30 mm-es zártszelvényű acélidomok alkotják. Előbb a keret darabjait szabjuk méretre, majd sarkaikat vágjuk le 45 fokban. A keret összehegesztéséhez csak akkor fogjunk hozzá, ha már ellenőriztük a páros alkatrészek azonos hosszúságát. Hegesztéskor a rövidebb és hosszabb darabot síklapra fogatva állítsuk be egymásra merőlegesen, így hegesszük egymáshoz. A következő két keretvasat is sorra egymáshoz illesztve hegesszük össze. A varratokat csiszoljuk síkba, majd a lábak helyét jelöljük fel a keret aljára.

A négy azonos hosszúságú lábat és a hevedereket szabjuk le, majd síklapra fogatva először a lábakat hegesszük a szögvas keret bejelölt helyeire. Elmozdulás ellen csavaros szorítókkal fogjuk le az alkatrészeket, mégpedig a keret külső oldalaival egy szintbe és merőlegesbe állítva. A heveder vasakat behegesztésük előtt próbáljuk a helyükre illeszteni, majd egy-két ponton tűzzük össze a darabokat. Ha már az összes hevedert a lábak közé "heftöltük", azaz pontszerűen rögzítettük, a vázat lábára állítva ellenőrizzük, hogy nem billeg-e. Ha pontosan szabtunk, és az alkatrészek beállításakor sem követtünk el hibát, a váz nem fog billegni. Ha mégis, akkor ellenőrizzük a lábak merőlegességét, és a keret vízszintességét. A kisebb eltéréseket a rövidebb láb alá hegesztett szintező lemezzel korrigáljuk, amellyel az idom végét teljesen zárjuk le. A lábhevedereket csak ezt követően hegesszük folyamatos varratokkal a lábakhoz. A lábak alját egy-egy laposvasból levágott lemeztalp felhegesztésével zárjuk le, és aljukra erősítsük fel a raklapot felfogó vasakat. A már szilárd acélváz varratait csiszoljuk simára.

Ha a gyalupadunkat gyakorta mozgatni is szeretnénk, akkor érdemes két kibillenthető, 25x25 mm-es szögvasra csavarozott, 100 mm átmérőjű kerékkel is kiegészítenünk. A görgők felfogásához fúrjunk lyukakat, majd a szögacél belső sarkaiba hegesszünk egy 10 mm átmérőjű acél csapot. A csapok számára készítsünk tengelyfuratot a lábakba is, majd a keréktartó felhegesztett csapját dugjuk be valamelyik láb furatába. A másik csapot is csúsztassuk helyére, majd hegesszük a szögvas sarkába, amely így elforgathatóvá válik. Mivel a kerekekre csak helyváltoztatáskor van szükségünk, kibillentett állapotuk rögzítéséhez egy másik csapra és egy hosszabb acélcsőre is szükségünk lesz. A csapot hegesszük a tengelycsap mellé, húzzuk rá a csövet, és a két görgőt ezzel fordítsuk a lábak mellé. Az emelőcsövet a mellette levő láb oldalára hegesztett tartóvassal, illetve az arra húzott acélkarikába dugva rögzíthetjük. Az acél vázat csiszoljuk simára, majd alapozása után vonjuk be színes zománcfestékkel.

A gyalupad munkalapja

Ennek masszívnak kell lennie, ezért 60x90 mm-es staflikból ragasztva és két összehúzó menetes rúddal is megerősítve, vagy három rétegben egymásra ragasztott tömör építőpanelből állítsuk össze. A méretre szabott staflikba előbb fúrjunk a két összefogó menetes rúd számára átmenő furatokat. E művelethez ajánlatos egy fúrósablont összeütnünk, a fúrást pedig lehetőleg állványos fúrógéppel végezzük el. A két szélső lécbe készítsünk süllyesztéket az alátétek és az anyák számára. A staflik oldalát kenjük be ragasztóval, majd síklapra fektetve helyezzük egymás mellé, és dugjuk helyükre a menetes rudakat. Alátétek és anyák segítségével szorítsuk egymáshoz a staflikat. A ragasztó megkötése után a táblát mindkét oldalán gyaluljuk simára, majd excenteres csiszológéppel koptassuk teljesen simára az asztallap mindkét oldalát. A tömör fatábla oldalaira fogassuk fel a rétegeltlemezből leszabott szegélyléceket, és lyukfűrésszel készítsünk nyílást a padvasat helyettesítő keményfa tömb számára.

Ha lécezett építőpanelből szeretnénk elkészíteni az asztallapot, akkor 20 mm vastag anyagból három réteget ragasszunk egymásra. A diszperziós faragasztót finomfogazású kenőlappal terítsük fel az első lap oldalára, majd csavaros szorítókkal préseljük rá a második lapot, és facsavarokkal középen is fogassuk egymáshoz a két anyagot. A második fatáblát is kenjük be ragasztóval, és még frissiben erősítsük tetejébe a harmadik fatáblát. Ezt is csavarozzuk össze a többivel, és hagyjuk a ragasztót kikeményedni. A kész munkalap felületét alig kell lecsiszolnunk, hiszen felszíne gyárilag csiszolt, ezért ezt csak finomítanunk kell. A munkalap éleit azonban ez esetben is ajánlatos rétegeltlemezből levágott csíkokkal borítani, amelyeket a sarkokon él-lap kötésben illesszünk össze. Felső élük természetesen az asztallapéval legyen egy szintben.

Ezután következhet a csavarorsós anyagbefogó kialakítása. Ez több darabból áll, és a gyalupad stabilitását is nagymértékben növeli. Előbb a simára gyalult palló anyagból szabjuk le a vázat, ill. a lábat közrefogó darabokat. A hátsó felfogó fába vágjunk az alsó hevedert pontosan közrefogó nyílást, véssük ki a középső kulisszanyílást, majd fúrjuk ki a szorítóorsó fészkét is. A középső elem két darabból áll, és a nagyobb alkatrész aljába alakítsuk ki az előző alkatrészről átjelölt kulisszanyílást és orsófészket. A három fadarabot a vázra illesztve ragasszuk össze, és átmenő facsavarokkal is erősítsük meg. A pad vázát a harmadik, U-alakban egymáshoz erősített felfogófa teszi nagyon szilárddá. A lábakra, illetve vázra erősített darabokat idegencsapokat alkalmazva erősítsük egymáshoz. A szélesebb elembe azonban még ezt megelőzően ki kell alakítanunk a kulissza- és az orsó nyílását.

Itt azonban megint csak két megoldás között kell választanunk, ugyanis nem mindegy, hogy a szorítóorsó menesztő anyája hová kerül. Ha be tudunk szerezni M30-as menetű 400 mm hosszú acélrudat, akkor a menesztő anyát az anyagbefogó hátsó oldalára célszerű felcsavaroznunk. Ha viszont csak 150 mm-es, tövigmenetes csavart sikerül vásárolnunk, akkor a menesztő anyát a legelső befogófába süllyesztve kell felerősítenünk, hogy még 120 mm vastag anyagokat is be tudjunk vele fogni. Előbb tehát a menesztő anyát kell kialakítanunk. Ehhez két M30as anyára, és 4-5x80x80 mm-es acéllemezre lesz szükségünk. A felfogó vas közepébe fúrjunk 31 mm-es lyukat, majd az anyákkal szorítsuk bele a csavart. Az egyik anyát hegesszük a lemezre, utána a csavart kihajtva a másik anyát a csavar segítségével szorítsuk a már felhegesztettre. Ne húzzuk szorosra, előbb pontszerűen rögzítsük a másikhoz. Ha a csavar könnyen ki-be hajtható, varrjuk össze kívülről a két anyát. A felfogólemez négy sarkába fúrjunk 8-as lyukakat, és süllyesszük ki mindegyiket. A csavarorsót fűrészeljük méretre, illetve vágjuk le róla a csavarfejet, és egy szélesen felhornyolt csődarab segítségével hegesszünk rá 30x55 mm-es rúddarabot. A tűzést a rés által szabadon hagyott részen ejtsük meg, majd a központosító cső eltávolítása után varrjuk össze, majd csiszoljuk simára a varratot.

A hajtószár 10 mm-es acélrúd, amit egy Ć12x40 mm-es acélcsővel, vagy 1/2''-os karmantyú orsóra hegesztésével fogathatunk a szorítóorsó végére. A hajtórudat kiesés ellen a végeire hegesztett 12-es zárt, vagy kerek anyákkal biztosíthatjuk. A menetes orsóhoz szükséges még egy menesztőlap is, amelyet 3-4 mm-es lemezből alakíthatunk ki. A közepébe fúrt 24 mm-es lyukat az egyik oldal felé teljes szélességében nyissuk ki, a sarkait pedig lássuk el süllyesztett furatokkal. Az orsó nyakába a hajtóvas előtt köszörüljünk egy 3 mm mély körkörös hornyot, és próbaként csúsztassuk bele a menesztőlemezt, majd forgassuk körbe. Ha nem szorul meg sehol, akkor beszerelésre kész a szorító mechanizmus.

Most már csak apróbb munkák vannak hátra. A gyalupad asztallapját alulról behajtott facsavarokkal rögzítsük a váz keretébe. A befogórész darabjait is csavarozzuk az acéllábakra. A befogófát gyalult pallóból szabjuk le. Felső részébe fúrjuk ki az orsó és az alsó vezetőléc fészkét, majd véssünk süllyesztéket a menesztőanya felfogólemeze számára. Az alsó vezetéklécet a vésett fészekbe 6-os acélcsappal rögzítsük, a felfogólemezeket pedig facsavarokkal fogassuk a helyükre. A befogót próbáljuk ki, és az esetleges pontatlanságokat igazítsuk ki. Ha minden jól működik, akkor már csak az alsó raklapot kell a helyére szabnunk, a fa alkatrészeket pedig impregnáló szerrel bekenve védjük meg a kiszáradástól. Száradás után még egy finom csiszolással simítsuk le a fafelületeket, és ezt követően akár azonnal munkára is foghatjuk a magunk készítette gyalupadot.