Olcsó rajztábla

Sokszor előfordul, hogy munkánkhoz szükség lenne néhány egyszerűbb rajzra. Papírunk, vonalzónk még lenne, ám az író-, vagy az ebédlőasztal nem ideális rajztáblaként. Viszont még a legegyszerűbb rajztábla is elég sokba kerül, ezért a legjobb, ha készítünk magunknak egyet. Így igazán olcsón megúszhatjuk a dolgot.

Látogassuk meg a közeli lapszabászatot, és keressünk az anyagválasztékukban teljesen sima felületű laminált faforgácslapot. Vigyázzunk, a finoman rücskös nem, csak a teljesen sima felületű jó a céljainkra. A legjobb, ha egy olyan hulladékdarabot találunk, amelyik kiadja a tábla 400x500 mm-es méretét. Vágassuk méretre, és élfóliáztassuk körbe. A szabászgépek garantáltan merőlegesen vágnak, ezért a sarkok derékszögűségében megbízhatunk, és így még az élfóliázással sem kell bajlódnunk. A leendő rajztáblának azonban még egy talpra is szüksége van, de azt már bármilyen laminált anyagból levágathatjuk. Otthon azután hozzáfoghatunk a rajztábla kialakításához.
Táblánknak előbb a talpát vegyük kezelésbe. Közepére marjunk négy 5 mm mély hornyot, a tábla dőlésszögét szabályozó henger számára. Ezek egymástól 40 mm távolságra legyenek. A talp alsó élével egy vonalba állítva csavarozzuk fel a legalább 250 mm hosszúságú zongorapántot, majd a talp felső sarkaiba ragasszunk egy-egy tépőzár darabkát. A támhenger lehet 30-35 mm átmérőjű, és 150 mm hosszú műanyagcső, vagy farúd. A talp aljára pedig ajánlatos négy nemez csúsztató-korongot ragasztanunk, vagy csavaroznunk, hogy a talp ne teljes felületén feküdjön a munkaasztal lapjára.
A rajztábla aljára is csavarozzuk fel a zongorapánt szabad szárát, majd a tábla alsó élére erősítsünk 10x10 mm-es lécből leszabott darabot, ami megakadályozza, hogy a ferdére állított tábláról lecsússzon a vonalzó, illetve a különféle rajzeszközök. A táblát teljesen fektessük a talpra, a tépőzárak helyét jelöljük át az aljára, majd ragasszuk fel a tépőzárak ellendarabjait. Használaton kívül ugyanis ezekkel biztosíthatjuk, hogy a tábla és a talpa ne nyíljon szét.

Most már csak egy hagyományos fejesvonalzóra van szükségünk. Feje alá célszerű 0,7-1 mm vastag rugalmas acéllemezből tartófüleket hajlítanunk, amelyek felszerelésük után a táblára szorítják a vonalzó fejét, és megakadályozzák a lecsúszását. A rugós fülek ne legyenek túl szorosak, mert akkor nehézkessé válik a vonalzó mozgatása. Ezt a tábla élére ragasztott vékony acélszalaggal és két régi mágnes-csappantyúból kiemelt mágnessel is megoldhatjuk. A vonalzó feje ugyanis általában 8-10 mm vastag, a mágnesek pedig ugyanilyen méretűek. Ha ezekből kettőt a fejrész alá ragasztunk, a tábla élére ragasztott acélszalaghoz tapadva mindig a tábla élére szorítják a fejet, a vonalzó mindig vízszintes lesz, de fel-le mozgatását nem fogja számottevően gátolni.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: rajztábla, gyerek

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1562/Olcso_rajztabla