Csőállványos pantográfhinta

A gyerekek imádnak a szabadban játszani, és ha kert is tartozik a házhoz, többnyire szabadidejük nagy részét itt töltik. Hát még ha a szüleik egy masszív hintaállványt is felállítanak rajta. Természetesen ez nem kis munka, aligha készíthető el egy hétvégén. A gyerekek kedvéért azonban a szülők sok mindenre hajlandók. Feltehetően a képünkön bemutatott állvány is felkelti az érdeklődésüket. Különlegessége a pantográf hinta, ami mellé még hagyományos hintát, gyűrűt, mászókötelet és kötélhágcsót is fel lehet szerelni rá. Megéri tehát a jelentős ráfordítást és fáradságot.

A bemutatásra kerülő állvány bizony elég "méretes", elkészítésébe némi lakatos szakismeret nélkül nem célszerű belefogni. Anyaga főként 50, 60 mm átmérőjű acélcső, amelynek a szerkezeti kötéseihez még 6-8 mm vastag laposacélra is szükség van. Természetesen az állvány és a hinta fő elemei hegesztettek, tehát egy hegesztőtrafó is szükséges hozzá. A könnyebb felállítás érdekében, az elemek rögzítésére csavaros kötéseket alkalmazzunk.
Az állvány 3,7 m magas, lábai 44 fokos szöget bezárva találkoznak a kettős kereszttartó két szélén. Stabilitását tovább növeli, hogy a négy láb oldalirányban 8 fokban a kereszttartó felé döntött.
Az állványt négy, 350x350x350 mm-es, földbesüllyesztett betontömbbe ágyazott csavar rögzíti a talajra. Ha méreteit bárki túlzónak találná, akkor a magasságát, és a kereszttartó hosszát nyugodtan megkurtíthatja 1000 mm-rel. Az állvány, továbbá a pantográfhinta csöveinek átmérőjét ebben az esetben 10 mm-rel csökkenthetjük anélkül, hogy a hinta szerkezeti szilárdsága megváltozna.
A nagyításhoz kattintson ide! Nos, akkor lássuk, hogyan lehet elkészíteni ezt a masszív, szabadtéri hintát. Először is az állvány főbb darabjait alakítsuk ki. Kezdjük a kereszttartóval. Ez két 60 mm-es hosszú cső, amelyek közé hegesszünk öt, 5x50x100 mm-es laposacélból levágott darabot. A szélsők a lábak felerősítésére is szolgálnak, de ezek később kerüljenek a kereszttartó csövei közé. A távtartó vasakat mindkét oldaluk felől varrjuk a csövek palástjához, és a hegesztési varratok felületét sarokköszörűvel csiszoljuk simára. A csővégeket laposacélból leszabott záróvassal hegesztve fedjük le. Az alsó tartócsőre hegesszünk fel két kígyóhorgot, vagy nyitott szemű karikát, hogy mászókötelet, gyűrűt vagy kötélhintát is az állványra tudjunk majd erősíteni. (Mint képünkön látni, a nagy állványon még a kereszttartó két végére is került egy-egy kötélszem, amibe kötélhágcsó és csomós mászókötél erősíthető "választékbővítésként".)
Következő feladat a lábak kialakítása. A legegyszerűbb, ha a csővégeket előbb 72 fokban ferdére vágjuk, és egy-egy 8x60x130 mm-es laposacél darabot hegesztünk végükre. A laposvasba - a cső mögötti részébe - fúrjunk 15 mm-es furatot a felerősítő csavar számára. A négy csőláb másik végét nehezebb a megfelelő szögbe vágni. Ezt úgy könnyíthetjük meg, hogy két lábat egy-egy földbe vert és síkba állított staflira csavarozunk fel. A fadarabok egymástól a talpak leendő felerősítési távolságára kerüljenek. A csöveket együtt emeljük 500 mm magasra, és lécekkel alábakolva végeiket sarokcsiszolóval a kívánt szögbe vághatjuk. A csővégek leszabását követően ebben a helyzetben hegesszük fel mindegyikre a felfogó vasakat. Ne feledjünk el közéjük olyan vastag anyagot helyezni, mint amilyen majd a kereszttartó csöveit összeköti. A csővég vasak felhegesztése után a felerősítő csavarok helyeit is így összefogva fúrjuk ki. A másik lábpárra is hasonló módon erősítsük fel a vasakat, majd a kereszttartóra kerülő két felfogót az idom két csöve közé helyezve szimmetrikusan hegesszük fel. A fő szerkezeti elemeket ezt követően többször kenjük be időjárás- és UV-álló zománcfestékkel, és amíg szárad, készítsük el a betontuskókat. 
E darabokat deszkából összeszögelt zsaluba öntsük ki. A frissen betonozott tömbök közepébe helyezzünk egy-egy M14x170-es hatlapfejű csavart. A szárára húzzunk egy 400 mm hosszú, legalább 100 mm széles farostlemezt, amit két csavaranya közé szorítva rögzítsünk. A csavart nyomjuk a lágy betonba, ami az alsó anyát is fogja körül, és az egész tömb anyagát zömítéssel tömörítsük.
A nagyításhoz kattintson ide! Amíg a beton köt, a pantográfhinta alkatrészeit készítsük el. A felfogó csuklót 5x60-as laposacélból leszabott darabokból állítsuk össze. A furatokat az összefogott lapokba egyszerre fúrjuk ki, majd a kereszttartó vasakat a csapágycsövekkel kitámasztva hegesszük össze. A felfogó vas után a hinta lengőkarjait állítsuk össze. Ezek mindegyike két-két hosszanti- és vízszintes csődarabból áll. A tartócsövek végeit a csapágyházként szolgáló csövek átmérőjéhez igazodva köszörüljük félkör alakban homorúra. Összehegesztésükkor a hintakarok darabjainak egytengelyűségét célszerű U-alakban összeszegelt léckalodába szorítani. A két kapaszkodót és a lábtartók rúdját is hasonló módon, kalodába fogva hegesszük fel. Természetesen a különféle elemeket előbb rövid varratokkal fogassuk össze, és a folyamatos hegesztési varratokat már a kalodából kiemelt darabokon végezzük el. Ne felejtsük el a varratok felületét simára köszörülni. A hinta utolsó fontos elemét, az üléstartó keretet, könnyű elkészíteni, hiszen a két méretre szabott csőre csak az ülések felerősítésére is szolgáló összekötőlemezeket kell felhegeszteni. A csövek párhuzamosságára és távolságára azonban nagyon ügyeljünk.
Az állvány felállítása és összeszerelése kissé nehézkes feladat. A kertben kiszemelt helyen ássunk a betontuskóknak gödröt, és az egymástól kellő távolságba állított betontömböket csöves vízmértékkel állítsuk síkba. Ezt követően az egyik lábpárra csavarozzuk fel a kereszttartót, majd helyezzük a betonból kiálló csavarok mellé. A kereszttartó másik végére lazán, csak egy csavarral fogassuk fel a másik lábpárt, majd ezeket emelőként használva állítsuk fel az egész állványt. A szilárdan felcsavarozott lábpár csúcsára hurkolt kötéllel ellent tartva és azt húzva az állvány felállítása viszonylag könnyen elvégezhető, feltéve, hogy ezt a kényes műveletet legalább három ember összehangoltan végzi. A lábak talpvasait illesszük a kiálló csavarszárakra, majd létra segítségével jól húzzuk meg a kereszttartóra csatlakozó lábak rögzítőcsavarjait. A már szilárdan álló állvány talpainak egysíkúságát újból ellenőrizzük, és a végső beállítást követően öntsük körül híg betonhabarccsal. Amint az állvány már szilárdan áll a lábán, hegesszük helyére a pantográfhinta tartóvasalatát, arra meg a két függesztő kart. Tengelyként 16 mm-es, két végén M16-os menettel ellátott köracélt használjunk, amelyet jobbról-balról a hintakarok vízszintes csöveibe illeszkedő sárgaréz csúszócsapágyak és a közéjük helyezett távtartócső behelyezése után egy-egy koronás anyával és sasszeggel biztosítva szereljünk fel.
A hinta üléstartó keretét is hasonló módon szereljük fel. A mozgó csuklókat jól olajozzuk be, végül csavarozzuk fel a 20 mm vastag rétegeltlemezből kivágott, lekerekített élű, lakkozott ülést is.
A pantográfhintát mindjárt próbáljuk is ki, mert robusztus felépítése miatt felnőttek is használhatják. Ha a karok lengése könnyű, már csak az alsó anyákra kell műanyag védősapkákat ütnünk, és ezt követően örömmel nézhetjük a gyerekek önfeledt játszadozását.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1668/Csoallvanyos_pantografhinta