A csomagolás művészete

A szép csomagolás növeli az ajándéktárgyak értékét, becsességét, és egyben fokozott figyelmességet jelent a megajándékozott felé. Születés- és névnapok, vagy a nemsokára esedékes Valentin nap kapcsán ez rendszeresen ismétlődő örömteli feladat. Szerencsés esetben szabályos formájú ajándéktárgyakat – könyvet, bonbont, piperecikket, italos üveget – kell csomagolnunk, és a díszcsomagolástól nem csak azt várjuk el, hogy védje az ajándéktárgyat, hanem a mutatósságát is emelje.

A díszcsomagolás sokféle lehet. A csomagolt tárgy sajátosságain kívül alkalmazkodnia kell az alkalomhoz, a személyhez, és persze a ráfordítható idő és anyag sem korlátlan. A leghasználatosabb csomagoló anyagok a különféle papírok, már csak a viszonylagos olcsóságuk és a bőséges kínálatuk miatt is (1). A csomagoló papír hagyományos, egészen egyszerű is lehet. Ilyen a közismert barna színű, vagy az ezzel fel nem cserélhető igényes, matt oldalú csomagolópapír, valamint a selyempapír, és ennek a kissé durvább, sprődebb változata, a kalappapír. Újságpapír csak valamilyen speciális mondanivaló kedvéért képzelhető el.
A díszcsomagoló-papírok bősége már-már zavarba ejtő, de ismételten divatossá váltak a színtartósságuk miatt kedvelt krepp papírok is. A különféle papírok sajátosságait a választáskor figyelembe kell venni. Meghatározó a szín is. A csomagolás sohase legyen hivalkodó, túlságosan harsány, csínján bánjunk a papírmintázatokkal, mert minél mintásabb a csomagolás, annál több kötöttséget jelent. A minta lehet kifejezetten alkalmi jellegű – Valentin napra szíves mintás, húsvétra nyuszis mintás – de kevésbé meghatározó, kevésbé karakteres is. Sokszor ez utóbbiak használatát ajánljuk.
A textíliák használata csomagoláshoz nálunk kevésbé elterjedt, bár a zsákvászon jellegű, natúr hatású anyagok már megjelentek. A papíroknál kétségtelenül nehezebb velük bánni, de tartósabbak azoknál. Fóliáknál mindig kalkuláljunk az átlátszóságukkal. Ezt akkor használjuk, ha a becsomagolt ajándék eredeti színét, díszét is érvényesíteni kívánjuk.
A szép csomagolás a visszahajtásoknál, élrészeknél, palackaljaknál kellően sima, zavaróan sehol nem gyűrődik meg, feleslegesen sok csomagolóanyagot nem emészt fel (2). A hajtogatás növelheti a csomagolóanyag hatását, különösen, ha érdekes alakzatokat hozunk létre (3, 4, 5). Ennek az anyagigénye kellően nagy ráhagyással fedezhető. Divatba jött a gyűrés is. A készen kapható, gyűrt hatású, vaskos papíranyaggal ez különösen hatásos. Az élek visszahajtásakor azonban ez esetben is gondosan kell eljárni, és minél kevesebb anyagráhagyással csomagolni.
A csomagolóanyag rögzítése hagyományosan a kevéssé látszó celluxszal szokásos, de túlzott mértékben használva, szembetűnően felragasztva zavaró látványt nyújthat. Használhatunk folyékony ragasztót is, vagy kötészeti ragasztópisztolyt, ha kevésbé látszó ragasztást szeretnénk (6). Még alkalmasabbak a színes, mintás, különböző szélességű dísz-ragasztószalagok (7). Ezek a csomagolás összképéhez is hozzájárulnak. Nagyon szép lehet a szalaggal történő rögzítés (8), melyhez ugyancsak sokféle színű, mintázatú és szélességű díszszalag kapható. Legjobban a szegett szélűek használhatók, mert nem foszlanak és fokozottan jó a forma- és alaktartásuk.
A választásban a színek összhangjára és harmóniájára is tekintettel kell lenni. A hideg (zöld, kék, lila és árnyalataik), valamint a meleg (sárga, piros, narancs) színek kontrasztját kihasználva gyönyörű hatásokat érhetünk el. Találó lehet ugyanakkor egy szín egymáshoz illő árnyalatainak párosítása is, illetve a mindegyikhez illő fehér szín társítása. Tartózkodni kell a zavaróan túlzott sokféleségtől, mert a színek egymás hatását ronthatják.
A szalagvezetést elsősorban a tárgy formája határozza meg, de óvakodjunk a szalagoldalak felcserélődésétől, és a feltűnően csúnya összecsavarásuktól. A masni a rögzítésre használt szalag szép kiegészítője, de készülhet az eredetinél szélesebb, eltérő színű, mintázatú szalagból is (9), ha az eredetivel harmonizál. Díszítő masnik készen is kaphatók (10). Rögzítésük saját anyagukkal, vékonyabb szalagokkal vagy tűzőkapoccsal egyaránt lehetséges. A szalagvégeket minden esetben ferdére vágjuk le, így csinosabb lesz a csomagolás. Elegáns lehet a szalagvég bepöndörítése is, ehhez elegendő néhányszor végighúzni a szalag matt oldalára szorított ollót vagy kést a szalagvégen (11).
Különösen érdekes lehet különféle vastagságú, anyagú, színű és mintázatú zsinórok használata. Alkalmasak a kárpitzsinórok is. A közepükbe húzott vékony huzallal jól merevíthetők, kedvezően alakíthatók különféle formákra.
A csomagolást látványosan kiegészítik a növénydíszítések, akár élő, akár száraz virággal (12). Ehhez egyetlen virágfej, vagy több kisebb-nagyobb virágzat is elegendő, de se aránytalanul nagynak, se túl kicsinek ne hasson. Színe és alakja harmonizáljon a már használt anyagokkal a jó összhatás érdekében. Rögzítése ragasztással és huzalozással egyaránt megoldható. Az élő virág életben tartásához a szárvégekre tegyünk tiszta vízzel, vagy inkább virágtartósító oldattal töltött, gumisapkával lezárt kapszulát, pl. kiürült gyógyszeres fiolát. Ezt ragasztással rögzített szalagokkal, zsinórokkal, rafiával, hánccsal takarhatjuk el.
Látványos díszek lehetnek a színes termések, melyek a végükre tekert vékony huzallal rögzíthető (13). Ugyanígy a száraz termések, tobozok is; fontos, hogy tartósak legyenek, és ne szennyezzenek.
Az alkalomhoz illő kiegészítők használata ízlés dolga. Valentin naphoz különféle szívformák, húsvéthoz tojások, nyuszik illeszthetők például. Bármelyiket is választjuk, ügyeljünk arra, hogy színében és formájában harmonizáljon az ajándék csomagolásával. Sokszor a megajándékozott a csomagolás megőrzésével kívánja az ajándék emlékét ébren tartani. Ezért igyekezzünk úgy csomagolni és díszíteni, hogy a kellékek az ajándékról sérülésmentesen eltávolíthatók legyenek. Ez a szempont indokolhatja esetleg a művirágok, de inkább a selyemvirágok használatát. Végezetül összefoglaljuk a csomagolás fő szempontjait, melyeket mindig tartsunk be:

  • a csomagolásnak nem szabad hivalkodónak lennie,
  • a csomagolás értékében is igazodjon a csomagolt tárgyhoz,
  • árcédula és különféle szennyeződések soha ne maradjanak vissza,
  • a csomagolás az alkalomhoz illő legyen,
  • a csomagolás lehetőleg rendelkezzen személyes elemekkel,
  • a csomagolás díszítése ne gátolja a mozgatást, szállítást és átadást se,
  • a díszített felület az összesnek legfeljebb a fele legyen, de inkább csak az egyharmada,
  • minden elem kellően szilárd, rögzített legyen,
  • kellemetlen ragasztót ne használjunk,
  • a díszcsomagolást szükség esetén érdemes kiegészíteni egy védőcsomagolással, de ezt átadáskor illik eltávolítani.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: csomagolás

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1745/A_csomagolas_muveszete