Falazott boltív

A boltíves kapuzat helyét esztétikailag és kertépítészeti szempontból is jól válasszuk meg, mert áthelyezésére később már nem, csak lebontására lesz módunk. Csak olyan helyre érdemes felépítenünk, ahol jól érvényesül, és funkcionálisan is van szerepe. Például mellvédek átjárójaként, kapuk, pihenősarkok kapuoszlopaként, vagy egyéb kerti építmény díszítő elemeként nagyon romantikussá változtathatja a környezetét. Mivel azonban "nehézsúlyú" építmény, kellő alap szükséges hozzá. Az altalaj jól tömörített kő, vagy sóder legyen, erre terítsünk alapként 15 cm vastag betonréteget (1). Ennek felületét húzzuk vízszintesre, amit vízmértékkel ellenőrizzünk.
A boltívet oszlopok tartják. Távolságukat mindenkor a boltív sugara alapján határozzuk meg. Kis méretű égetett téglából a félköríves boltozatot alakíthatjuk ki a legkönnyebben, ám a boltív sugara 0,75 m-nél ne legyen nagyobb. Az oszlopokat alkotó téglák kötésben legyenek. Az oszlopokat alkotó téglasorokat, egymást követően rakjuk le mindkét oszlopnál. A kezdősor két hosszában lefektetett tégla legyen, majd erre falazzuk fel a keresztben álló két-két téglát. A következő sort megint hosszában lefektetett két-két tégla alkossa, így haladjunk felfelé (2). Ha lehetséges, az oszlopokat a falazáskor beépített vasalatokkal rögzítsük, pl. az épület, vagy a mellvéd falához.
Amint elértük az oszlopok teljes magasságát, a munka folytatásához már az íves vonalú boltív alá hevederes mintadeszkázást kell készítenünk. Az oszlopokat belső oldaluk felől függőlegesen a sarkokra illesztett, deszka hevederrel vegyük körbe. Ha szabadon állnak, akkor oldalirányból is támasszuk ki, és csak ezt követően csavarozzuk helyükre az ívesre vágott felső mintahevedereket. Közéjük pedig csavarozzunk a boltív vastagságával azonos hosszúságúra szabott deszkalapokat (3). A boltív első sorát élére állított téglákból, fokozatosan, két oldalról közép felé haladva, cementhabarccsal kötve rakjuk fel. Az állóhézagok alul 5 mm-nél kisebbek, felül pedig 15 mm-nél nagyobbak ne legyenek. A boltív első téglasorát középen az ún. zárókő behelyezésével és enyhe kiékelésével kell befejezni. Az éket azonban még a habarcs megszilárdulása előtt meg kell lazítanunk, hogy a boltív erőjátéka kialakuljon.
A második téglasor alá kb. 8 mm vastag cementes habarcsot kell terítenünk. A két szélső téglát kissé faragjuk meg, hogy a fugák majd ne essenek az első soréval pontosan egy vonalba. A falazást most is az előzőek szerint végezzük el. Alul szűkebb, felül pedig szélesebb állóréseket alakítsunk ki. Így a téglák a boltív középpontjára lesznek tájolva, és szerkezetileg is szilárd lesz az építmény. Önálló kapuzatként azonban az oszlopoknál szélesebb alapot kell a számukra készítenünk, vagy a magasabbakat falazott mellvédrésszel célszerű kiegészíteni.
A felhúzott boltív mintadeszkázatát bontsuk le, és a fugákat ezt követően félkerek fugázóvassal bedolgozott habarccsal simítsuk be. Ennek végeztével - még a kötőanyag megszilárdulása előtt - tüntessük el a téglák felületéről a kötő- és fugázóanyag foltjait. Ez drótkefézéssel is megoldható, de vigyázzunk, csak a téglák felületét koptassuk tisztára. Később pedig, mikor már a habarcs teljesen megkötött, sarokcsiszolóval akár teljesen simára is csiszolhatjuk a téglák felületét. Ezzel a munkát befejezettnek tekinthetjük, s hozzáfoghatunk a boltív környezetébe kerülő dísznövények ültetéséhez, mert csak ezekkel lesz építményünk valóban romantikus hatású.