Automatikák szárnyaskapukhoz

Választási szempontok

Ahhoz, hogy egy meglévő szárnyaskapuhoz ki tudjuk választani a megfelelő motort (mozgató szerkezetet) tisztában kel lennünk a kapu paramétereivel. Mindenek előtt a kapunak merevnek kell lennie, mert az automatika csak akkor tud megfelelően működni, ha a kapu nem lóg, nem akad, nem csúszik a földön, a keret, a pántok szilárdak, a kapuszárny kézzel is könnyen mozgatható. Egyszóval mechanikailag jól működjön. Mérjük le a kapuszárny méreteit (a szélességét, magasságát és a súlyát is). A súly a motor kiválasztásának egyik meghatározó szempontja, de az elsődleges a kapuszárny szélessége, illetve a kapuoszlop mérete (1).
Azt is előre kell tudnunk, hogy a kapu nyitásakor milyen nyitásszögre lesz szükségünk, mert a különböző mechanizmusok között ebben eltérések lehetnek. Általában a motorok legalább 120 fokos nyitásszöget tudnak, de létezik olyan megoldás is, amelynél ez az érték 140 fok, vagy akár még ennél is nagyobb. Ez nem csak a mozgató rendszertől függhet, hanem a mechanizmus és a kapuoszlop kapcsolatától is. A nyitási szög a felfüggesztésnél bizonyos határok között változtatható. A forgáspont megfelelő megválasztásával is befolyásolhatjuk a maximális nyitási szöget. Egy szűk udvarban, ahol még a garázsra is rá kell fordulni az autóval, erre bizony gondolni kell (2).
A motorok megvásárlásakor mindenképpen informálódjunk arról is, hogy az adott mechanika milyen ütköztetést igényel. Általánosságban elmondható, hogy középső (illetve zárt helyzetben történő) ütköztetés minden szerkezethez szükséges. Ez rögzíti a kaput, és a terhelés, illetve az ütközés lekapcsolja a motort. A nyitási ütköztetés csak akkor szükséges feltétlenül, ha a motornak nincs végállás kapcsolója. Az olcsóbb kategóriájú, lakossági felhasználásra szánt mechanizmusokat általában mindkét végállásban ütköztetni kell.
Igen sokféle kapumozgató motor kapható. A legegyszerűbb "lakossági motorokat" kisméretű kapukhoz, kapuoszlopokhoz tervezték, pl. zártszelvényű oszlopokhoz, vagy egy egyszerű csőoszlophoz. Ezekhez használják a karos motorokat (3). Nagyobb méretű kapuoszlophoz, terméskő vagy tégla építménynél, általában a motortestet a kapuoszlopra kell szerelni, és egy benyúló kar kapcsolódik a kapuhoz (4). Az ilyen helyekre a karos motor általában nem, vagy csak körülményesen szerelhető fel. Ugyanerre a feladatra konstruálták a süllyesztett hajtást is (5).
A választást befolyásolhatják esztétikai megfontolások is. A karos mechanizmus motorja a kapura van szerelve, jól látszik, ami pl. egy kovácsoltvas kapunál zavaró lehet. Ide inkább való az ívkaros megoldás (6), amelynél a motor nem látható helyre, a kapuoszlop mögé kerül (7), vagy a süllyesztett kivitelű, ahol a motor a földfelszín alatti üregben kap helyet (8). Egy modern, zártszelvényből készült vagy teli kapunál viszont egyáltalán nem zavaró a karos motor.
Miután megállapítottuk a kapu méret és súlyadatait, és felépítését, ennek alapján kiválasztottuk, hogy milyen motorok jöhetnek szóba, vizsgáljuk meg azt is, hogy várhatóan milyen intenzitással fogják (fogjuk) használni a későbbiekben. Annak ellenére, hogy mi csak a lakossági kategóriákban gondolkozunk, itt sem mindegy, hogy a kapu egy nagyobb forgalmú társasház bejárata, vagy egy egyedi családi házé. A motoroknak van egy ún. üzemhányada, ami gyakorlatilag azt határozza meg, hogy mennyit tud működni a motor folyamatosan, pihentetés nélkül, egy bizonyos időintervallumon belül. A lakossági motorok üzemhányada 30-50% körül van. Az 50%-os üzemhányad alatt azt kell érteni, hogy pl. 1 órán belül fél órát képes működni a túlmelegedés veszélye nélkül, legalább fél órát pihentetni kell. Ebből talán érezhető, hogy egy családi háznál szinte elképzelhetetlen ennél hosszabb folyamatos üzemidő, de egy társasház bejáratánál a reggeli vagy délutáni csúcsidőben bizony igen. Az ilyen helyekre tehát nagyobb üzemhányadú motort kell beépíteni, illetve az autók számát figyelembe véve kell mérlegelnünk. Az egyfázisú meghajtómotorok különben mindig rendelkeznek hőkioldóval, vagyis a túlterhelés miatt leégni nem fognak, viszont esetleg lekapcsolni igen.
Minden szárnyaskapu motor önzáró. Ez azt jelenti, hogy általában külön zárszerkezetre nincs szükség, a kapumozgató mechanika zárt helyzetben rögzíti a kaput. Áramszünet esetén viszont az önzáró motorok kireteszelhetők (egy speciális, vagy cilinderbetétes kulcs segítségével magán a motoron), és akkor a kapu kézzel nyitható, csukható. Külön elektromos zárra csak igen nagy méretű kapuknál, (amikor egy kapuszárny 3 m-nél nagyobb) lehet szükség, ez a lakossági kategóriában ritkaság.
Ha nem meglévő kapu motoros kiegészítéséről van szó, hanem új kaput is választunk, akkor módunk van gazdaságossági szempontból is mérlegelni, hogy egyszárnyas, vagy kétszárnyas kivitelt válasszunk. A kis méretű egyszárnyas kapu automatizálása mindenképpen olcsóbb, hiszen csak egy motorra van szükségünk, és a fenti 3 m alatt külön elektromos zár sem kell. A kétmotoros kapumozgató rendszer elektronikája valamivel bonyolultabb, hiszen mind a két motort vezérelnie kell - alkalmanként külön-külön is, illetve egyszerre működtetve nyitási és zárási késleltetést alkalmazva, hogy a két szárny össze ne akadjon.

Biztonsági és kényelmi kiegészítők

A megfelelő motor kiválasztásán kívül el kell még döntenünk, hogy milyen kiegészítőket választunk hozzá. Ezek lehetnek biztonsági kiegészítők, illetve a távvezérlés praktikus tartozékai. Alapkivitelben egy kapumozgató lakossági szett (9) mindig tartalmazza a motort (a kétszárnyas kapunál kettőt), és a vezérlést (az elektronikát), illetve a legtöbb szett a komplett távvezérlés elemeit (rádióadókat, vagyis távirányítókat és vevőt), időnként egy-két biztonsági kiegészítőt is, pl. a működést jelző villogó lámpát (10). Ez utóbbi Magyarországon még nem kötelező, de Nyugat-Európában szinte mindenhol. Különösen esti használatnál lehet jelentősége, de kétségtelen tény, hogy nálunk gyakorta leverik összetörik, vagy egyszerűen ellopják, ezért a tulajdonosok nem szívesen szerelik fel.
Általában plusz tartozékként megvehető biztonsági kiegészítő a fotocella pár, melyet szárnyas kapuknál lehet kívülre, belülre, vagy mindkét helyre szerelni. A külső fotocella pár meggátolja, hogy a kapu véletlenül rázáródhasson az autóra, ha a kocsi valamiért a kapunyílásban áll meg. A vezérlő elektronika is lehet úgy állítva, hogy a nyitási utasítás után egy bizonyos idővel a kapu automatikusan záródjon. A külső fotocellapárt általában a kapuoszlopra szereljük fel, ez hatásosan védi a gépkocsit az ilyen balesettől. Szárnyas kapunál fontos lehet a belső oldali fotocella is, amit a kapu nyitott szárnya mögé, belülre kell felszerelni, a helyszíntől függően egy külön oszlopra vagy falra, ez rányitás ellen véd, vagyis megakadályozza azt, hogy a kapuhoz túlságosan közel álló autónak nekinyissuk az autót. A kapu csak akkor nyitható, ha az autó a kapu "söprési tartományán" kívül áll (11).
Néhány szó arról, hogy mi történik, ha a biztonsági tartozékok hiányában a kapu mégis rácsukódik, vagy rányitódik az autóra. Minden motorban van nyomatékhatároló, tehát attól azért nem kell tartanunk, hogy a gépkocsiban komoly kárt tesz, de csúnya karcolódásokat bizony okozhat a kapu. A kaput mozgató nyomaték szabályozható is, általában négy fokozatban. A komolyabb sérülések a tapasztalatok szerint inkább a vezetők pánikreakciója miatt keletkeznek. A téves nyitást vagy zárást érzékelve a vezető megijed, és ahelyett hogy a távirányító megnyomásával egyszerűen egy fordított utasítást adna, megpróbál a gázpedálra lépve kimenekülni a helyzetből. Így végigkarcolhatja a kocsi teljes oldalát, vagy valósággal nekirohan a kapunak, és töri az autót is, a kaput is.
A biztonsági kiegészítőkről általánosságban elmondható, hogy a berendezés ezek nélkül is működik, de minél többen használják a kaput, annál valószínűbb, hogy véletlen rázárások, rányitások előfordulhatnak. Ilyenkor bizony megfontolandó a felszerelésük. Ha viszont csak egy család használja az automata kaput, akkor nem feltétlenül szükséges az alkalmazásuk, legfeljebb akkor, ha az automatikus zárás funkcióval működtetjük a rendszert.
Vannak persze kényelmi kiegészítők is. Ilyen például a kulcsos kapcsoló (12), ami lényegében egy külső jeladó, és arra szolgál, hogy a kapu ne csak a távvezérlővel, hanem kulccsal is nyitható legyen. Ezt általában a kapuoszlopra, kívülre szokás felszerelni. Gyereknek, ismerősnek esetleg nem kívánunk távvezérlőt adni, egy könnyen másolható cilinderes kulcsot viszont igen, ezt lényegesen olcsóbban tudjuk sokszorosítani is. Gyakran a kulcsos jeladó csak az egyik kapuszárnyat vezérli, kiskapu nyitóként szolgál. A külső jeladó lehet nyomógombos is (13), amely a megfelelő kódszám beütésével működtethető.
A mérlegeléskor a beszerzési ár is fontos szempont. Manapság nem könnyű árakról írni, de tájékoztató adatokat azért próbálunk adni. Legolcsóbbak a karos motorok, legdrágább a süllyesztett hajtás, az ívkaros megoldásúak a kettő között helyezkednek el. A karos mechanikájú rendszer egyszárnyú kapunál 70, kétszárnyúnál 90-100 ezer forint alatt nemigen úszható meg. Az ívkaros rendszer egyszárnyas kivitelnél 80-90 ezer forinttól, kétszárnyasnál 120 ezer forinttól indul. Ehhez képest a süllyesztett motoros változatok még 10-30 ezer forinttal drágábbak.
A kiegészítők persze ebben nincsenek benne. Egy fotocella pár 3-6 ezer forint körül van például, de ha a jelzőlámpától a dupla fotocella párig minden plusz kiegészítést összeadunk, akkor ezek együttesen akár a 20-25 ezer forintot is elérhetik. Bizony nem olcsó mulatság, de a kényelemért és luxusért fizetni kell.