Pad lehet az öreg fából

Nagy volt idén a szárazság, sok öreg fa pusztult el miatta. Sorsuk a kivágás, jó esetben legfeljebb tűzifa lesz belőlük. A barkácsoló kerttulajdonosoknak azonban az ilyen törzsek ingyen faanyagok, és igyekeznek is hasznosítani. Bútorfának ugyan nem alkalmasak, viszont egy rusztikus kerti pad biztosan kijön belőlük, és e célra meg is felelnek. Ha van lánc- vagy aligátor fűrészünk, vagy kölcsön tudunk kérni, még a fatörzs feldarabolását sem kell másra bíznunk, elbírunk vele magunk is.

Először is a pad két lábának való törzsdarabot vágjuk le. Hossza kb. 750 mm legyen, ha nem elég vastag, és földbe kívánjuk állítani, a 300 mm átmérőjű darabokból elég 50 cm hosszút levágnunk, hiszen ezek már megállnak a saját lábukon, pontosabban a bütüjükön is. A vágás síkja lehetőleg merőleges legyen a törzsre, de egymással mindenképpen párhuzamosak legyenek. A vágás iránytartását megkönnyíthetjük négy fölbe vert léckaróval, amelyeknek a helyét előzőleg mérőszalaggal pontosan kimértük, függőlegességüket pedig vízmértékkel beállítottuk. A fűrészt vágáskor e lécekhez igazodva kell tartanunk, és a törzsdarabok bütüje szinte biztosan megfelelő lesz. A lábak nyers darabjai után az ülésnek valót is fűrészeljük ki. Hossza attól függ, hogy középen milyen széles pallót ad ki maga a törzs. Amennyiben 30 cm széles deszkát vághatunk ki belőle, akkor ebből elég a padhoz egy 1-1,5 m közötti darab. Vékonyabb törzsekből - ezek a gyakoribbak - egy üléslaphoz két vastag deszkát kell kifűrészelnünk, hogy azokat egymás mellé illesztve, kellő szélességű üléslapot képezzenek. A fatörzsek hosszirányú vágásakor a törzset ácskapcsokkal rögzítsük egy-egy vastag gerenda, vagy pallódarabra, hosszvezetőként pedig feszítsünk - a vágás vonala mellé 2 cm-re - vastag fémhuzalt. Így csak a gép függőlegesben tartására kell fokozottan ügyelnünk, hosszirányban pedig a huzalhoz igazodva irányítsuk a fűrészt.
1A levágott rönköket és az üléshez kifűrészelt nyers pallóanyagot további finomításoknak kell alávetnünk. Először is a faanyagokat szabadítsuk meg a fakéregtől. Ha lehet a lábrönköt fogjuk be gyalupadba, vagy egy-egy ácskapoccsal fogassuk le egy szélesebb deszkadarabra. A rönk kérgét ezt követően széles favésővel igyekezzünk eltávolítani (1). A nagy kéregdarabok eltávolítása után azonban maradnak még a törzsön apróbb kéregdarabok, ezeket is véssük le (2). A lecsupaszított törzsről vágjuk le az ágak csonkjait is, mégpedig úgy, hogy alig álljanak ki a törzs síkjából (3). A nyers, még nagyon durva felületű törzsdarabokat előbb durva, majd közepes faráspollyal tegyük simává. E célra kiválóan alkalmasak a Surform ráspolyok (4). Ne sajnáljunk a törzspalástoktól egy alapos gépi csiszolást sem, majd alaposan itassuk át mindegyik darabot fakonzerváló és gombaölő szerrel, pl. Xylamonnal, vagy más falazúrral. Ha pedig a leendő pad lábai földbe rögzítettek lesznek, akkor e részüket bitumennel, vagy bonobittal is többször kenjük be, hogy megóvjuk az idő előtti korhadástól.
Az ülés vaskos deszkáját hasonló finomításoknak vessük alá. Éleiről hántsuk le a kérget, csiszoljuk simára. A palló darab alsó oldalát elég, ha nagyolva leráspolyozzuk, vagy csiszológéppel durván lecsiszoljuk. A felső, ülő felületet azonban nagyon alaposan csiszoljuk simára.
2E művelethez nagy segítség az excenteres csiszológép, amelyre egyre finomabb szemcsézetű csiszolólapokat erősítve könnyen elvégezhetjük ezt az egyébként fárasztó és hosszadalmas munkát (5). S hogy a faanyag felülete minél kevésbé szálkásodjon majd fel, az utolsó csiszolás után alaposan nedvesítsük be a deszka felszínét (6). A faanyag megduzzadt rostjait hagyjuk kiszáradni, majd újbóli átcsiszolással koptassuk simára az ülésdeszka felületét. Felületkezelését is az előzőkhöz hasonlóan végezzük el. Jól itassuk át Xylamonnal, különösen akkor, ha kártevők járatai is felfedezhetők a felszínén (7). A továbbiakban több rétegű, UV-álló lazúros, vagy színtelen lakkos bevonattal lássuk majd el, de csak a pad lábára szerelése után.
3Ha a pad lábai nagy átmérőjű fatönkök, akkor az ülésdeszkát két-három, legalább 30 mm átmérőjű facsappal, 50-60 mm mélyen a lábtuskóba eresztve, rögzítsük a tetejükre. A facsapok mindkét végét fűrészeljük be lapos ék alakban, és kiékelve üssük a tönkökbe fúrt fészkükbe. Az ülést a csapba ütött ékkel szorítsuk a lábtörzsre, feleslegét vágjuk le, és csiszolással koptassuk az üléssel egy szintbe. A kész padot azután már a kertben kiszemelt helyére vihetjük, és véglegesen lelakkozhatjuk.
A vékonyabb fatörzs lábakat célszerűbb előbb a földbe ásott gödrökbe állítva rögzíteni, és az üléslapot csak ezt követően csapozzuk a bütüjükre. A facsapokat most is ékek beütésével terpesszük szét, nehogy az idővel összeszáradó facsapok miatt kilazuljanak a kötések. A csapozások szintbemunkálása után már csak lakkozni, vagy lazúrozni kell új, rusztikus jellegű kerti padunkat.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: pad, faanyag

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-1851/Pad_lehet_az_oreg_fabol