Működésük egyre kifinomultabb

Elektromos főzőlapok

A tűzhely valamikor a konyha központi készüléke volt, mára azonban a különféle a speciális készülékek, a változó főzési szokások és életkörülmények miatt nemcsak a szerepe, de felépítése is átalakult. Szerkezetileg kettévált, főzőlapra és sütőre. Egybeépített változataik mellett ma már a bútorzatba építhető gyártmányok is megszokottak. Ezek előnyei – többek között – hogy a konyha berendezését egységesebbé lehet tenni.

Előnyeik mellett azonban számos megkötéssel is számolnia kell annak, aki munkapultba építhető főzőlapot, beépíthető sütőt választ a hagyományosan egybeintegrált tűzhely helyett. A két egység közül most az elektromos főzőlapok jellegzetességeivel ismertetjük meg olvasóinkat.
Első és nagyon fontos tudnivaló, hogy a főzőlapok önállóak- vagy a sütővel összeépíthetők. Az önálló főzőlaphoz bármilyen sütő választható, míg az összeépíthetők többnyire csak a lap típusához ajánlott sütők valamelyikével párosítható. Az utóbbi készülékeknek általában a sütőegységen vannak a kezelő- és vezérlőgombjai, és ez a főzőlap használatakor kényelmetlenséget okozhat.
Azt is biztosan kell tudni, hogy az otthoni hálózat elbírja-e az elektromos főzőlap és a sütő okozta terhelést, különben a hálózatot bővíteni és a villanyórát is cserélni kell a beépítéséhez. Ha a lakásban nincs kiépített gázhálózat, a palackos PB-gáztól eltekintve csak elektromos főző és sütőkészüléket használhatunk. Az esetleges elektromos hálózat bővítésének szükségességét szakember döntheti el. Az sem mindegy, hogy milyen a főzőfelületek felépítése, mert ez befolyásolja a főzés időigényét és a felhasznált energia mennyiségét.

Hagyományos megoldások

A hagyományos, ún. masszázs, azaz peremes főzőlapok hővezetéssel működnek. Ezeket különálló, egy-, vagy kétlapos főzőkben és többlapos, beépíthető főzőfelületeknél is alkalmazzák. A fűtőspirálok öntöttvas bordák közé préselt szigetelő masszába ágyazva helyezkednek el. Általában három fűtőspirállal és többfokozatú kapcsolóval szabályozható a teljesítményük. Korszerűbb változataik a gyors-, vékonyított kivitelű főzőlapok, amelyek középső részén kör alakú piros jelzés van. Ezek főzési gyorsasága vetekszik a gázégőkével. A lap veszélyes felmelegedését a középső részébe beépített bimetál hőmérséklet szabályozó akadályozza meg.
Az elektromos főzőlapok többségében E.G.O. automata főzőlapok szolgáltatják a főzési művelethez megfelelő hőmérsékletet. A kiválasztott műveletnek megfelelően a főzőlap közepében levő érzékelő fej és a szabályozó elektronika állítja be és tartja ezen az értéken a lap fűtőfelületének a szabályozógombbal kiválasztott hőmérsékletét, mégpedig a fűtőkörök ki-be kapcsolgatásával. A gyors főzőlapok hőfok korlátozója a középső, nem fűtött részén van. Korszerű típusainál akkor is leszabályozza a fűtési teljesítményt, ha a lapon nincs edény, ami lehűtené a felületét.

Kerámialapos változat

Az üvegkerámia köztudottan különleges összetételű anyag, amely az infravörös sugarakat jól átereszti, pontosabban függőleges irányban jó hővezető, vízszintesen viszont nem. E jellegzetességét használják ki az üvegkerámia főzőlapoknál. A hőenergiát a 4,5-5 mm vastag, sík kerámialap alá szerelt fűtőtestek szolgáltatják. Ezekben többnyire szabadon sugárzó, hullámosított fűtőszalagok melegítenek, amelyek a kerámia formatest hornyaiban vannak rögzítve. A hatékonyabb fűtőlapokat halogén sugárzóval is szokták kombinálni.
A fűtőspirál illetve a hullámosított szalag állandósult hőmérséklete kb. 1000 fok, és ezt az értéket a spirál 20, a szalag 3 mp alatt éri el. Mivel azonban a főzéshez 540-600 fokos hőmérsékletre van szükség, a beépített, dilatációs elvű hőmérséklet-korlátozó megakadályozza a felület túlfűtését. Bekapcsolás után a fűtött rész azonnal vörösen izzik, kikapcsolás után a fűtőtest izzása megszűnik, de a kerámialap a fűtőkör feletti részén még meleg marad. Ennek veszélyére a maradékhő kijelző szolgál, amely addig jelez és marad bekapcsolva, míg a felület hőmérséklete még balesetveszélyes lehet.
Az üvegkerámia főzőlapok gyakran érintőkapcsolós vezérlésűek, némelyike az edényt és annak az alakját is felismeri. Csak akkor és addig kapcsolja be a főzőlap fűtését, ameddig edény van felette, Egyes típusnál az edény méretét is érzékeli, és ennek megfelelően kapcsolja a főzőfelület első, vagy a második fűtőkörét. Ha pedig a bekapcsolt fűtőtest felett nincs edény, jelzi, hogy be van kapcsolva, de nem melegít. Az edényérzékelők azonban csak fém edényekre reagálnak, és a túl kis méretűeket sem mindegyik ismeri fel. A magas szolgáltatású főzőlapokat a beállított program felcserélését megakadályozó biztonsági zárral és biztonsági hangjelzéssel is ellátták. Ha kifut az étel, kikapcsolja a főzőlapot, és erre hangjelzéssel figyelmeztet.

Indukciós főzőlapok

Az előzőknél jobb, 70-80 %-os hatásfokúak az indukciós fűtőtestekkel működő kerámia főzőlapok. Ezek főzéskor a hőt közvetlenül az edényben, a fűtőtest mágneses terébe helyezve, örvényáramok hatására hozzák létre. A felvett energia a főzőfelületre helyezett edény méretétől, anyagának fajlagos vezetőképességétől függ. A rozsdamentes acélból készült edények közül is csak azok használhatók, amelyeknek vastagított fenékrétege acéllemez.
Az indukciós főzőlapokhoz ezért jól összeválogatott főzőedények szükségesek. Viszont biztonságosak, mivel főzés közben a kerámialap nem melegszik fel. Sőt, amíg nincs edény a fűtőfelületen nem is kapcsol be. Minden egyes főzőfelületnek külön programozható a főzési ideje, állítható a fűtőzóna nagysága, sőt ezek gyors felfűtésére is mód van. Teljes teljesítményük 6–7 kW közötti, gyártmánytól és típustól függően.

Dominó lapok

Sokoldalú főző és sütő funkciók kombinálását teszik lehetővé az ún. dominó főzőlapok. Ezek is beépíthetők a munkapultba, és tetszés szerint kiegészíthetik a szokványos főzőlapokat, egy vagy több, speciális funkció ellátására kialakított egységgel. Méretük a mélység tekintetében igazodik a főzőlapokéhoz, de általában csak a fele szélességűek. Funkcióikat tekintve lávakő (barbecue) sütő, üvegkerámia felületű grillsütő, olajsütő, illetve két főzőfelületű üvegkerámia főzőlapot foglalnak magukba, és az azonos gyártmányúak tökéletesen egymás mellé illesztve építhetők be a konyhapultba. Beépítési méreteiknél a mélységi helyigényük a lényeges, ami általában 50-130 mm közötti. A felületbe illesztésükhöz általában 490x560 mm-es kivágott nyílás szükséges.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: főzőlap

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-193/Elektromos_fozolapok