Az "indián nyár" jellemző színét adja a parkokban, arborétumokban a
vöröstölgy a november közepéig is elhúzódó lombhullásig. Ugyancsak pirosra
színeződő lombot visel ősszel a hazájának hangulatát idéző japánjuhar, akárcsak
a valóban varázslatosan beszíneződő lombú perzsiai varázsfa.
A hazai növénytakaró őszi szép lombszínt öltő tagjai az egyes országrészek,
vidékek őszi képéhez, látványához, színpalettájához kapcsolódnak
elválaszthatatlanul. Miután az utcai árusoknál és mind gyakrabban már
virágüzletben is többfélét kínálnak belőlük, ilyen módon is hozzájuthatunk
némelyikükhöz.
A cserszömörce őszi lombszíne a piros legkülönbözőbb árnyalata vagy sárga lehet.
A vele együtt tenyésző karsztbokor, erdei virágos kőris őszi lombszín palettája
sárga-piros árnyalatú, egészen a borvörösig. A hazai tölgyfajok lombja sárgára
színeződik be. A nyírek, a gyertyánok, a bükkök is sárgulnak ősszel. A bibircses
kecskerágó utánozhatatlan rózsaszínes lombszíneződése miatt megkapó, magával
ragadó, és ugyanígy az ecetfának is nevezett fatermetű szömörcék.
A csíkos kecskerágó pirosló termésfürtökkel teli gallyaival díszít,
a közönséges kecskerágó lombtalanul különösen feltűnő, és jól mutatnak a
sokáig nem hulló, égőpiros terméscsokrokat hordozó gallyai. Többnyire szintén
bepirosodnak, és tartósan meg is maradnak a madárberkenyék terméscsokrai. A
homoktövis parázsszerű termésekkel zsúfolt gallyaival tűnik fel. A közismert fagyal
fénylő fekete termésfürtökkel koronázott gallyai, és a kökény kék termésekkel
megrakott ágrészei hosszú hetekig is megőrizhetők a termések hullása nélkül,
akárcsak a vadrózsa, fénylő piros termésekkel teli, szép ívben meghajló gallyai.
Különösen tartósak a terméses részek, ha a terméseik beszíneződése után, de
még a fagyok előtt hideg helyre kerülnek. A hóbogyó és pirosló termésű rokonai,
fagyok előtt hideg helyre téve tarthatók el, amíg más díszek felváltására nem
vesszük igénybe őket.
Élettartamukat növelheti, ha hűvös helyen tartjuk, vagy legalább éjszakára hideg
helyre tesszük őket. Rendszeres vízcseréjük is fontos. Előbb-utóbb azonban
mindenképpen megindul a levélhullásuk. Ez természetes elmúlás, ami ugyancsak
érdekes lehet. A csupaszon maradó vesszők, gallyak sajátos látványáért is
megkegyelmezhetünk nekik, még legalább egy ideig.
A sajátosan összevissza görbülő, feltűnő héjszínű, mutatós
vesszők, gallydarabok, ágrészek levéletlenül is szépek lehetnek virágtartóink
egyikében-másikában. Sikeresen társíthatók változatos színű
dísztöktermésekkel, száraz taplódarabokkal, szép zuzmós kéregrészekkel, nem túl
hivalkodó formájú és színű kövekkel. Az alakjuk és még inkább a színük
kiemelésére elhelyezhetők közöttük - vízben - hosszúra nyúló borostyánindák
vagy más hasonló örökzöld hajtások.
