A könnyűszerkezetes házépítéssel kapcsolatban nagyon sok hit és tévhit él a köztudatban. Általában, mint olcsó kompromisszum emlegetik az ár javára a minőség rovására. Magyarországon eddig nem volt megfelelő szabványosított építési eljárás és oktatási háttér kidolgozva e téren. A szabályozatlan viszonyok közt könnyűszerkezetes házak építésével foglalkozó vállalkozások ténykedésének jelentős szerepe volt e negatív kép kialakításában. Miért gondoljuk, hogy ami favázas, könnyűszerkezetes, az csak egy értékcsökkent dolog lehet? A hagyományosan konzervatív Nyugat-Európában igen szigorú építésügyi szabályok betartása mellett a téglaházakkal közel azonos árszinten is robbanásszerűen terjed ez az építési mód. Ott a könnyűszerkezetes házépítést az energiatudatosság egyik szimbólumának tekintik az emberek. Nem azért építenek könnyűszerkezetes házat, mert az olcsóbb, hanem azért mert jobb. Azt hogy tőlünk nyugatabbra jobb minőségű könnyűszerkezetes házak épülnek, az a szabványosított építési eljárásoknak és azok korrekt hatósági ellenőrzésének köszönhető. Az építéstechnikai sorrend helyes betartásával, kizárólag CE minősített, az adott célra megfelelő építőanyagok felhasználásával és az építőkkel szembeni szigorú szankcionálási lehetőségekkel nem volt mód olcsó kompromisszummá silányodnia ennek az innovatív építési módnak.
A könnyűszerkezetes házépítés egy tisztán és egyszerűen, szinte házilagosan is elvégezhető munka, hisz ki ne épített volna gyerekkorában építőkockákból, Lego-ból játékházat magának. Ez az építési mód azért látszik egyszerűnek, mert itt is kész építőelemeket kell egymás mellé rakva előre haladni, míg egy téglaháznál ismerni kell betonokat, habarcsokat keverési arányokat, azok szakszerű bedolgozási módját és sorrendjét, kötési idejét. Erre az "egyszerűségre" építve gombamód jelentek meg a könnyűszerkezetes házépítéssel foglakozó cégek. Hirdetéseikben egymással versenyezve hirdettek olcsóbbnál olcsóbb árakat, az árnyomás kielégítésére tett engedményeiket pedig legtöbbször az építőanyagokon spórolva tudták csak behozni. A jogszabályi keret, ellenőrzöttség szabványosított kivitelezési mód híján mindezt büntetlenül megtehették, egyedül a könnyűszerkezetes házépítési mód hírneve - és sok építtető - látta e káosznak súlyos kárát. Közhely, de igaz, hogy általában az olcsó áru a drágább.
Többféle sikeres kezdeményezés is volt a kritikus magyarországi viszonyok megszűntetésére a minőség irányában elkötelezett könnyűszerkezetes gyártók részéről. Magyarországi építőipai vizsgálatoknak alávetett szerkezeti megoldások (ÉME) és összefogás segítségével kialakított védjegyek segítségével sikerült javítani a helyzeten. Egyes országrészeken hatósági ellenállás és jogilag erősen megkérdőjelezhető diszkrimináció volt megfigyelhető a könnyűszerkezetes építési móddal szemben, ami azonban a minőségi építőket is sújtotta.
Megoldás az európai jogharmonizáció és ezen belül a könnyűszerkezetes fa épületszerkezetek szabványainak harmonizációja lesz e téren, melyet legkésőbb 2010-ig Magyarországnak is át kell vennie. Ennek előfutáraként már most is elérhető egy szabványos CE minősített építőanyagokat és az ide vonatkozó EU szabványnak megfelelő építési megoldásokat bemutató szerkezeti katalógus.
A német EGGER cégcsoport német nyelvterületre már régóta létező szerkezeti katalógusa rajzokkal illusztrálva, építészetileg hő-, hang- és tűzgátlásra méretezve mutatja be a szabványos építészeti megoldásokat, lehetőségeket. A szerkezeti katalógus a www.egger.com oldalai alatt német nyelven bárki számára elérhető szakmailag rendkívül érdekes kiadvány. A magyar változat a www.a-keszhaz.hu könnyűszerkezetes házépítéssel foglalkozó portál és a Gyopár-Trade Kft., az Egger építőipari termékek magyarországi forgalmazója készítette, és szerződött partnereinek biztosítja térítésmentesen. A katalógusban szereplő szerkezeti megoldások - pontos és szakszerű kivitelezés mellett - az EU-ban bárki számára alkalmazhatók.
Sári Ferenc
Gyopár-Trade Kft.
info@gyopar-trade.hu