A hintaszék azonban furcsa bútordarab, még a
nyugodt embert is ingázásra készteti, és ha
talpa, súlyelosztása a mozgásban nem
korlátozott, különösen nehéz felállni a
marasztalóan mély ülésből. A rusztikus
jellegű hintaszéket – mint a címképen láthatót
is – a visszafogott mozgás jellemzi.
Kényelmes, ám a nem túlságosan hátradöntött
ülés és háttámla miatt felállni nem nehéz
belőle. Andalítóan hintáztat, és miközben
finoman ringat, megnyugtatja izgága
"páciensét". Bemutatott darabunk ezen felül a
maga nemében vonzónak is mondható annak ellenére, hogy csak "vonalzóval tervezett"
bútordarab. Ebből adódó előnye viszont, hogy könnyebb az elkészítése.
Az eredeti darab tölgyfából készült, ám sűrű erezetű vörösfenyőből is kellő
szilárdságú lesz, s ha úgy gondoljuk, a fa színtónusát még az alkatrészek összeállítása,
felületkezelése előtt pácolással lehet a kívánt árnyalatúvá tenni. Jórészt 20 mm vastag
faanyagra lesz szükségünk, a léceket azonban ajánlatos deszkából kivágnunk, mert így
elkerülhetjük a faanyagok különbözőségéből adódó szín- és erezeti eltéréseket. A
háttámla hevedereihez 5 mm vastag rétegelt lemezt használjunk, így könnyen a kívánt
alakra hajlítva ragaszthatjuk össze. Ezt a megoldást az ívelt talpaknál is
alkalmazhatjuk.
Először a hintaszék két talpát (A) alakítsuk ki. Az ívelt alkatrészeket három egymásra
ragasztott deszkára kartonsablon segítségével jelöljük fel (1), majd vágjuk is ki. A
talp 7 rétegű, 5 mm vastag rétegelt lemezcsíkokból is megformálható, akkor
sablonívre feszítve, ragasztással alakítható ki íveltségük. A pontos méretremunkálás
után az alkatrészek éleinek lefedéséhez vékony furnérlemezt használjunk, hogy a
lemezelt dararabok is tömörfa hatásúak legyenek.
A következő lépés a két oldal keretéhez való alkatrészek kialakítása. A lábakat (B, C)
45x55 mm keresztmetszetű faanyagból szabjuk le. A hevederek anyaga 20x77-mm (D),
illetve 20x53 mm (E), a két karfát (F) pedig 112 mm széles deszkából fűrészelhetjük
ki. Szabjuk le a betétléceket (G) is, majd a rajz alapján készítsük el az
összeerősítéshez szükséges csapfészkeket. Általában 10 mm átmérőjű köldökcsapokat
használjunk, ám az oldalkereteket a szék talpához két-két darab, (átmérő)25x85 mm-es
csappal ajánlatos erősíteni. Ezeket Æ8 mm-es keresztcsapokkal biztosítsuk kilazulás
ellen a lábaknál és a talpnál egyaránt. Az oldalkeret hevedereibe a betétlécek fészkét
elég nehéz kivésni. A két-két párba tartozó alkatrészt fogjuk egymás mellé, s így
véssük ki a hosszúkás csapfészkeket, természetesen az előfúrt lyuksorok elkészítése
után. Az első lábak négyzet alakú csapjait előbb fűrészeljük be, majd ugyancsak
fűrésszel vágjuk le a felesleges részeket. E csapok csak 1-2 mm-rel nyúljanak túl a
karfán (2), és élük ferdén letört legyen (3). Az oldalkereteket ragasztó nélkül állítsuk
össze, hogy elvégezhessük a szükséges igazításokat.
A háttámla hevedereit (M, N) 5 mm vastag, rétegelt lemezből ragasszuk össze. A középső kettőből vágjuk ki a betétlécek beerősítéséhez szükséges csapfészkek nyílását, majd ragasztózás, pontos összeillesztés és a két szélső darabot is rásimítva íves sablonba fogva préseljük alakra (4). Kötőanyagként kétkomponensű műgyanta ragasztót használjunk, amit vékonyan kenjünk fel a lemezekre. Hagyjuk teljesen megkötni a ragasztót, majd a felesleges anyagot munkáljuk le, az éleket csiszoljuk egyenesre, s a csapfészkeket is tisztítsuk ki. Ragasztó nélkül állítsuk össze a háttámlát a leszabott betétlécekkel (O). A hevederlécek bütüit köldökcsapokkal kapcsoljuk a két hátsó láb oldalához – most még ragasztó nélkül.
Az ülés keretdarabjainak (H, I) a belső oldalára fogassuk fel a ülés támléceit (J, K), majd a sarokmerevítőket (L) is vágjuk le. Az üléskeret hevederlapjait csapozva fogassuk a hintaszék két oldalkerete közé. A szék váza most már összeállt, csak a talpát kell felerősítenünk. A talpat a rajzon megadott méret szerint fektessük a lábakra, majd jelöljük át a talp ívét (5). A felesleges részt vágjuk le, majd a talpon jelöljük meg a lábak helyét (6). A lábakba és a talpakba készítsük el a vastag facsapok, és az ezeket biztosító köldökcsapok fészkeit. Üssük helyére a talpat, ragasszuk fel a karfa alatti konzolokat (P) (7), s ejtsük meg a szükséges igazításokat, pontosításokat.
Munkánk már a vége felé közeledik, hiszen már csak a felületek kikészítése, és az ülőpárna kialakítása van hátra. Minden alkatrészt csiszoljunk nagyon simára, ha szükséges kenjünk be páccal. Újabb kíméletes csiszolás után következhet a lakkozás, de csak nagyon vékony rétegben felhordva, s minden réteg között finoman – pl. fémszivaccsal – csiszoljuk át a darabok felületét. Amint a bevonat teljesen megszáradt, hozzáfoghatunk a hintaszék végleges összeállításához. Minden darabjának csapjait, illesztett felületét kenjünk be erős kötést biztosító faragasztóval, majd lepréselve hagyjuk teljesen megkötni. A lakkozott részekre kenődött ragasztót azonnal töröljük le! Az összeállítás során mindent nagyon pontosan állítsunk be, és az esetlegesen bővebbre sikeredett csapfészkek miatti laza kötéseket vékony ékekkel szüntessük meg. Ha a hintaszék korpusza szilárdan áll a talpán, már csak a párnázott ülést kell elkészítenünk.
Az ülőpárnához készítsünk 20x50 mm-es lécekből lapoltan összeerősített léckeretet,
amit 40 mm széles textil hevederrel fedjünk le. A hevederszálak végét természetesen
egymáson váltakozva átbújtatva tűzzük le a keret élére. Erre helyezzük a legalább 150
mm vastag habszivacs párnát, amelyet laza kárpitos paplannal, majd vékony vászonnal
takarjunk le. Végül az így kialakított és alakra formált párnázatra feszítve, tűzzük le az
ülés műbőr vagy bútorszövet kárpitját. A párnázott ülést most már a helyére
illeszthetjük, s a támlécek felől behajtott facsavarokkal rögzítsük véglegesen a
helyére.
Elvégezve a felavatását , ezután már saját készítésű hintaszékünkben pihenhetünk. A
talpára azonban nem árt vékony szövetcsíkot ragasztani, hogy kevésbé koptassa
mozgatás közben a parketta felületét.
