Permetezőgépeink karbantartása

A permetezőgépek számos kerti munka során vannak a segítségünkre. A növényvédő-szeres permetezés mellett, lombtrágyát juttathatunk ki ezekkel a szerkezetekkel, de a cserepek, ültető-tálcák vegyszeres fertőtlenítésekor is jó szolgálatot tesznek. Régebben a fóliasátrak, üvegházak nyári árnyékolását permetezőgéppel kijuttatott mésszel oldották meg, ami kirekesztette a napsugarak egy részét.

Kézi és háti permetezők

Ezek leginkább a kiskertekben elterjedt eszközök, de nagyüzemben is alkalmazzák olyan részek növényvédelmére, amelyek nagyobb gépekkel megközelíthetetlenek. Méretük változó, nagyságuknak és az egyszerre bekeverhető szermennyiségnek az emberi teherbíró-képesség szab határt, így maximum 20 literesek.
Technikai megoldásaik alapján megkülönböztetünk dugattyús-szivattyús, membránszivattyús, légszivattyús készülékeket. Nyomásteljesítményük alapján is csoportosíthatjuk ezeket az eszközöket, ami egyben legfontosabb tulajdonságuk egyike.
A legtöbbek által használt típusok a középnyomású, légüsttel kiegészített dugattyús-szivattyús készülékek. Induláskor a hajtókar 15-20-szori mozgatásával feltöltjük a légtartály. A megfelelő üzemeltetéshez 5-6 atmoszféra nyomás szükséges, ami a kar mozgatásával munka közben is pótolható. Maximális belső nyomást tartva 0,8 liter folyadékot képes percenként kijuttatni a gép. E típusokkal két méteres magasságig permetezhetünk, de csőtoldatot használva ennél jóval magasabb növények kezelése is megoldható. Bár ritkaság, de kettes szóró-szerelvénnyel ellátott fejek is beszerezhetők hozzá, így a lomb közepébe tartva, egyszerre több irányba is juttathatunk a permetből.
Permetezőgép választásakor érdemes odafigyelni arra, hogy olyan típust vásároljunk, amelynek a karja mindkét oldalra felszerelhető, így jobb és balkezesek kis átalakítással egyaránt kényelmesen használhatják.
Karbantartása jórészt kimerül a munka utáni alapos átmosáson, ám ez nagyon fontos, mivel a kisebb dugulások is jelentősen rontják a munka hatékonyságát. Bár több szűrője is van a szerkezetnek, a bekerülő kisebb szennyeződések általában a fúvókánál okoznak először problémát, ami részleges dugulás esetén a szóráskép egyenetlenségében nyilvánul meg. Ilyen esetben a fúvóka szétszedésével és tisztításával orvosolható a hiba, ám gyakori dugulásnál az egész tartályt le kell üríteni, mert valószínűleg több szilárd szennyeződés is van benne.
Az egyenetlen szórásképnek, ha nem a dugulás az oka, akkor a szórófej belső alkatrészeinek repedése, törése is hasonló meghibásodást okoz, ezért célszerű a szórófejjel, a fúvókával különösen óvatosan bánni.
A csövekben bekövetkező nagyobb dugulásokat az szokott okozni, ha nem összeszerelve tartjuk a csövet a géppel (például, hogy a mosás után a víz kiszáradhasson belőle), ám ekkor a csőben rovarok, pókok telepedhetnek meg, odapetézhetnek, ezzel okozva dugulást. Ezt elkerülendő, célszerű textilzacskóba betekerni a csöveket: így a víz is kipárolog belőlük, de semmi nem tud beléjük mászni.
Munka végeztével ne csak a tartályt mossuk ki, hanem a csöveket is öblítsük át a dugattyús-szivattyú pumpálásával. Ennek elmaradása főleg a régebbi fémgolyós típusoknál okoz gondot, amikor a szermaradványtól a golyó letapad. Ekkor hiába mozgatjuk a kart, az nem sűríti be a működéshez szükséges levegőt. Általában ilyenkor egy-két gyenge kalapácsütés - amit a szivattyú rész aljára mérünk - segít abban, hogy a golyó újra működjön.
Munka végeztével soha ne hagyjunk permetszert, vagy vizet a permetezőgépben, és a mosóvizet is amennyire lehet, hagyjuk kipárologni a szerkezetből. Aki ezeket nem veszi komolyan, számíthat rá, hogy algásodni kezd a gép belső fala, és az innen leváló növényi maradványok rendszeressé teszik majd a dugulásokat.
Légszivattyús készülékek is folyamatosan kaphatók a kereskedelemben, ezek az előbbinél általában kisebb űrtartalmúak. Hátrányuk, hogy hengeres formájuk miatt háton hordásuk kényelmetlen. Azért kisebb az űrtartalmuk, hogy kézben hordozhatók legyenek. Előnyük pedig, hogy permetezés közben nem kell pumpálni: elegendő a permetezés megkezdése előtt a szükséges levegőnyomást elérni, majd permetezés után, valamint a tartály szerrel való újratöltése előtt a felesleges nyomást egy szeleppel kiengedni. Amíg ezt nem tesszük meg, a tartályban uralkodó nyomás miatt a betöltőnyílás fedele kézi erővel nem szedhető le.

Motoros háti permetezőgépek

A motoros gépek nagyobb teljesítménye mellett a velük végzett munka minősége is jobb, a kézzel hajtott permetezőgépekhez viszonyítva. Egyenletes szóráskép, nagymértékű és egyenletes szerfedés jellemző rájuk. Ezekkel a gépekkel nem csak folyékony halmazállapotú szert juttathatunk ki, hanem por, vagy szemcsés anyag kijuttatására is van mód.
Ködképző szereknél e gépek ködszerűen apró cseppekre bontják a szert, ami percekkel az elhaladást követően lassan száll le a növényre, egyenlegesen beborítva a leveleket.

Szerkeverési próba, és törzsoldat

Előző számunkban már volt szó arról, hogy ha többféle vegyszert egyszerre juttatunk ki, érdemes előtte meggyőződnünk arról, hogy a szerek nem lépnek-e kölcsönhatásba egymással, mert kicsapódva dugulást is előidézhetnek.
Azonban amennyiben csak egy szert akarunk kijuttatni akkor is érdemes törzsoldatot készítenünk. Ha csak a tartály szűrőjébe öntjük a por alakban megvásárolt permetszert, az nem biztos, hogy olyan egyenletesen fog feloldódni, mint ha előtte egy üvegben, egy-két liter vízben feloldanánk, és a szűrőn már ezt a folyadékot engednénk át. A törzsoldat készítésből adódó jobban oldódott szer a növényzetre kerülve is jobb hatású, valamint a dugulást is könnyebb elkerülni vele.

Kézi permetezők méretei

Választhatunk 1-1,5 literes kézi, 4-8 literes vállra vehető, vagy 45-20 literes háti gépek közül. Kertünk méretétől és az alkalmanként szükséges permetszer mennyiségtől függően így elegendő azt a típust és méretet választanunk amely a munka nagyságához legjobban igazodik...

Műtrágyaoldó

Nálunk még kevesen használják, de barkácsboltokban már kaphatók ezek a fél literes kis tartályok, melyekben főként műtrágyát oldhatunk fel, és juttathatunk ki egyenletesen. A folyamat lényege, hogy a tartályba a leírás szerinti mennyiségű szilárd műtrágyát teszünk, és csatlakoztatjuk rá az öntözőcsövet. A tömlőből jövő víz előbb átmegy a tartályon, oldja a műtrágyát, és a kiömlőnyíláson nagy szórási sugárral immár műtrágyaoldat formájában távozik. Egy tartálytöltéssel 7-8 percig tudunk öntözni. Ezzel 60-70 négyzetméterre lehet kijuttatni egyenletesen a műtrágyát, majd a tartályt újra fel kell tölteni.