Nem csak az ipari gyakorlatban, hanem a tágan értelmezett háztartásban is gyakran van-, vagy legalábbis lenne szükség az erőnket megsokszorozó csörlőre. A járműtechnikával is foglalkozó AL-KO többféle kézi csörlőt is kínál, amelyeknek jó hasznát vehetjük akár műhelyünkben, akár a garázsban, tárolóban.Nézzünk néhány példát a lehetséges felhasználási területekből. Jó néhány nagy és nehéz tárgy tárolását könnyíti meg, ha a garázsban a mennyezet közelébe emeljük, és ott megfelelően rögzítjük. Gondoljunk egy csónakra, egy nagyobb csomagtartó tetőboxra vagy akár ritkán használt kerti gépre. Kézi csörlővel húzhatjuk fel az utánfutóra a csónakot, motoros hajót, fűnyíró traktort, de szerelhetünk csörlőt magára a járműre is, hogy elakadáskor ki tudjuk emelni a kátyúból. Egy építkezésen számtalan felhasználási területe adódhat a csörlőnek; akár függőleges emelésnél, akár ferde pályán való felvontatásnál. Ugyancsak csörlővel emeli ki az autószerelő a motort a motortérből.
Az AL-KO kötélcsörlői különféle terhek könnyű és rángatás-mentes emelésére, süllyesztésére és vontatására készülnek, 350 és 1250 kg (daN=dekanewton) terhelhetőséggel. E szám alatt mindig a függőlegesen emelhető maximális terhelést értjük ún. alsó kötélállásban, vagyis amikor a kötéldobon a legkevesebb menetszám van. A kötéldob telítődésével változik a nyomaték és csökken a terhelhetőség. Ugyanakkor ferde pályán történő vontatásnál értelemszerűen a lejtő szögének arányában növekszik a vontatható teher; pl. egy 450 kg terhelhetőségű csörlő 10 %-os lejtőn 750, 20 %-os lejtőn 650, 30 %-os lejtőn 550 kg-os teher felvontatására használható.
A legegyszerűbb kézi csörlők is rendelkeznek kilincses rögzítőművel; ez a szerkezet az emelés minden pontján megakadályozza, hogy a hajtókar elengedésekor a teher visszazuhanjon. A teher leengedésekor a hajtókart jól meg kell fogni, és a kilincsművet csak ez után szabad kioldani. A "jobb" kézi csörlőknek már ún. terhelésféke van, amely nem csak hogy az emelés bármely pontján rögzít, hanem finom, fékezett visszaengedést tesz lehetővé. Megakadályozza a forgatókar visszacsapódását. Azt azonban tudni kell, hogy a terhelésfék egy minimális húzóerő alatt nem működik.
Egy csörlő - különösen függőleges emelésnél - veszélyes üzem, ezért a biztonsági előírásokat fokozottan be kell tartani. Csak példaként említjük, hogy a függő teher alatt sohasem szabad tartózkodni, és a csörlőt sohasem szabad teher biztosítására alkalmazni. A felemelt teher 
rögzítése mindig külön feladat. Fontos, hogy a kötél állapotát rendszeresen ellenőrizzük, nincs-e rajta kopás, zúzódás, drótszál szakadás. Szalag használata esetén a szalagot is rendszeresen vizsgáljuk meg, nincs-e rajta valamilyen sérülés, beszakadás, horzsolódás, rostszakadás stb. A kötél illetve a szalag azonnal kicserélendő, ha sérülés észlelhető rajta. A csörlőt gyárilag bezsírozzák, a későbbiekben pedig a hajtótengely csapágyperselyét és a dob agyát rendszeresen olajozni, zsírozni kell. A fogaskerék-koszorút is rendszeresen kenjük. A fékszerkezetre viszont sohasem kerülhet kenőanyag.
A használat célja és a maximális teher mozgatásának gyakorisága szerint a csörlők élettartama változik. Ha az üzemeltetés állandóan a maximális terhelés mellett történik, a kopás többszöröse a közepes vagy kisebb terhelési igénybevétel mellettinek. A hosszabb élettartama eléréséhez előnyös nagyobb kapacitású csörlő alkalmazása, rendszeres karbantartás mellett.
A kötélcsörlők különféle célokra alkalmazhatók, az adott felhasználási területre vonatkozó előírásokat pedig a felelős gyártónak vagy a felhasználónak kell megvizsgálnia. A kötélcsörlő vásárlójának ellenőriznie kell, hogy az emelő rendelkezik-e azokkal a tulajdonságokkal, melyet a kívánt felhasználási terület megkövetel. Ez mindenkor az ő felelősége. Természetesen a gyártó ajánlásokat ad az adott típus lehetséges felhasználási területeire, illetve arra is, hogy mely területekre nem ajánlja.