Színek, terek, hangulatok

Legtöbbször azokat a színösszeállításokat mondhatjuk harmonikusnak, melyek hasonló karakterű színekből állnak vagy különböző színek azonos tónusértékei. Környezetünk színezésénél a szubjektív színpreferencia nagyon meghatározó. Ez a színekhez való viszonyunkat jelenti. Mindannyiunknak vannak kedves és el nem fogadott színei, melyek erős hatást gyakorolnak érzékeinkre.
A harmonikus környezet megteremtéséhez egy adott térben általában három-négy színt használunk föl. A nagy felületek - padló, fal, mennyezet - a legmeghatározóbbak. Ezek színének eldöntésénél - a színkedvelésen túl - a szoba arányai nagyon fontosak, hiszen a színeknek térformáló szerepük is van.

• Ha sötét a padló, oldalra és felfelé is tágítja a teret.
• Színes padló és mennyezet esetén a szoba alacsonyabbnak és szélesebbnek látszik.
• Ha a hátsó fal sötét, a szoba oldalirányban tágul.
• Erős színű hátsó fal és mennyezet esetén a szoba rövidebbnek tűnik.
• Sötét oldalfalak és padló esetén a szoba hosszabbnak látszik.
• A színes hátsó fal a bútorok kiemelésére alkalmas.
• Két színes oldalfal esetén keskenyebbnek érzékeljük a teret.
• Ha minden felület egyforma színű, zárt teret érzékelünk.
• Sötét oldalfal és mennyezet esetén a tér a hátsó fal irányában hosszabbnak tűnik.
• Világos padló és mennyezet esetén magasabbnak tűnik a helyiség.
• Ha a padló világosabb a többi felületnél, a szoba barlangszerűvé válik.
• Ha a teljes helyiséget sötétre festjük, zárt és nyomasztó érzést kelt.
• Függőleges csíkozású tapéta vagy festés magasítja a teret, a vízszintes pedig hosszabbnak láttatja azt.
• Az apró minta semleges hatású, míg a nagyléptékű mintázat - különösen intenzív árnyalatokban - kisebbnek érzékelteti a teret.

Az optikai hatásokon túl befolyásolja a színválasztást a berendezési tárgyak nagysága és elhelyezkedése is. Sokkal több figyelmet kellene fordítanunk a színek élettani hatásaira is, melyek bizonyítottak. Érdemes a szubjektív színkedvelésen túl ezek objektív hatásával is megismerkedni.

• a zöld szín pihentető és nyugtató
• a sárga könnyed, élénkítő
• a narancs meleg, ünnepi
• a vörös izgató, ünnepi
• az ibolya pompás, csendesítő
• a kék hideg, visszatartó

Ezek különböző árnyalatai - keverésük arányában - hatásukat is változtatják. Lépten-nyomon külső ingerek érnek bennünket. Ezeket tudatosan ellensúlyozhatjuk megfelelően kiválasztott színek alkalmazásával, például a hőséget hideg, világos színekkel, a hűvöset meleg, pasztell árnyalatokkal. Az erős zajokat derített sárgával, világos, hideg színekkel, a nedves és hűvös levegőt homokszínnel, naranccsal és bézzsel, a száraz meleget zöld és kék színhasználattal ellenpontozhatjuk. Ezért belső tereink kialakításakor tudatosan kell figyelnünk a megfelelő színválasztásra.

Érdemes a különböző színkontrasztok és színharmóniák tanulmányozására is időt és energiát áldozni, mert így az enteriőrben a megfelelő hatásokat tudjuk elérni.

• ha harsány környezetet szeretnénk, akkor legalább három egymástól elütő színt kell használnunk, ez a színezett kontraszt;
• élhetünk az eltérő tónusértékű színek hatásával is, ezt nevezzük sötét-világos kontrasztnak;
• a színek az emberi agyban különböző hőérzetet keltenek, ha két ilyen eltérő színt helyezünk egymás mellé, akkor a hideg-meleg kontrasztot alkalmaztuk;
• a kiegészítő színek a színkörön egymással szemben helyezkednek el, ezek alkotják a komplementer kontrasztot;
• ha vibráló és izgató hatás elérése a célunk, akkor a színkör két szomszédos vagy közeli színét kell egymás mellé tennünk, így jön létre szimultán kontraszt;
• a tiszta színeket alkalmazhatjuk a kevert színekkel együtt is, az ilyen színek ellentéte a minőségi kontraszt;
• a mennyiségi kontraszt minden színválasztás esetében érvényesül, mert a színfoltok méretviszonyait jelentik.

Kedvenc évszakunk hangulatának megteremtése sem lehet gond otthonunkban, ha a természetben előforduló színeket megfelelően átültetjük. Minden évszakban ugyanazok a színek vannak jelen, csak a természetes fényviszonyok miatt más-más árnyalatban, az évszakok változásai miatt, pedig más-más arányban. Az azonos évszakhoz tartozó összes szín illik egymáshoz. Figyelni kell a színeken túl az anyag struktúrákra is.
Nem választhatunk jól, ha nem vizsgáljuk az adott bútor, textil, dísztárgy színét a lakásban uralkodó fényviszonyok között. Ez a természetes és mesterséges megvilágításra egyaránt vonatkozik. A helyiség tájolása is fontos, hiszen napszakonként más árnyalatok válnak hangsúlyossá.

Fényárban úszó szobákban intenzívek a színek, míg a lenyugvó napfény lágy és puha, ami a barnás, sárgás tónusokat élénkíti. Ha nem éri közvetlen napfény a helyiséget, akkor csak kevéssé változnak a színek. Mesterséges fényeknél fontos tudni, hogy meleg fényektől a meleg színek élnek jobban, míg a hidegek tompák, szürkések lesznek. A hideg fények felerősítik a hideg színeket és gyengítik a meleg árnyalatokat. A fényviszonyokat minden színtervezés esetén figyelembe kell venni.

A hagyományos fehér és szinte már "egyenruhaként" jelenlévő sárga helyett bátrabban nyúlhatnánk más színekhez. Szinte minden márkából számtalan árnyalat készen kapható, színkeveréssel pedig sok száz változatot életre hívhatunk.

Milyen lehetőségeink vannak?

• a festést és a tapétázást egymás mellett is alkalmazhatjuk, a kiemelt falat a szoba fókuszpontjában tapétázhatjuk, a többi felületet festhetjük;
• a festett falfelület alapszínét díszíthetjük márványozással, gyöngyházfestéssel, sablonmintázással vagy színes domborszegélyekkel;
• kontrasztos vagy a harmóniasorba tartozó színeket együttesen is alkalmazhatunk, falfülkék, lábazatok, beugrók színezésére;
• stílbútorokkal vagy eredeti történelmi bútorokkal berendezett szobában az adott korra és helyre jellemző festékszíneket kell megkeresni;

A színekkel egyensúlyt teremthetünk, kiemelhetünk berendezési tárgyakat, számtalan hangulatot hozhatunk létre. A színválasztás izgalmas, jó mulatság, de nehéz feladat is egyben. Ha valaki nem elég biztos a dolgában vagy csak bátortalan, kérjen szakembertől segítséget!