Kerti grillek, nem csak nyáron

Van, aki a bográcsosra, más a szabadtűzi szalonnasütésre, megint mások a roston, vagy nyárson-sütésre esküsznek. Az igények eltérőek, azonban ma már kevés olyan kert van hazánkban, ahol a növények nyújtotta hangulatos környezetben ne készült volna valamilyen ínycsiklandó finomság. Lehet, hogy a hely varázsa, vagy a füst adta plusz aromák, de a szabadban készült ételek mindig más ízvilágúak, mint a konyhai körülmények.

Amíg másfél, két évtizeddel ezelőttig a szalonnasütő, és bográcshely volt a kerti sütőeszköz, addig napjainkra e szabadlánggal sütőket felváltották a parázzsal működő grillek. Ennek a változásnak talán fő oka, hogy egyre több külföldi szokás honosodott meg hazánkban, valamint az egészségtudatosabb étkezési szokások terjedésével a zsírosabb ételek háttérbe szorultak a roston süthető szárazabb húsokhoz viszonyítva.
Egy kerti konyha kialakításakor azonban kis odafigyeléssel olyan többfunkciós sütőhelyet is kialakíthatunk, mely a divatos grillezés mellett lehetőséget ad egy kis nosztalgiázásra szabadtűz mellett, sőt még távoli tájak konyhai remekeit is előállíthatjuk rajta egyszerű kiegészítők felszerelésével.

A fűtőanyag

A szabadtűzön készülő ételek tüzelőanyaga a fa, ami ideális esetben száraz (így kevésbé füstöl), és lehetőség szerint keményfájú fából legyen hasogatva.
A parázson sült ételekhez faszenet használunk. Ennek begyújtása nem túl egyszerű, de már számos faszéngyújtó folyadék, és gél áll rendelkezésünkre e folyamat meggyorsítására. A faszén akkor alkalmas a sütésre, ha e begyújtó-szerektől már nem lángol, a felületének legalább a felén fehér hamu van, ami fújásra izzik.
Vásárolhatunk faszén helyett faszénbrikettet is, aminek az alapanyaga ugyancsak a faszén, de apróra őrölve, majd brikett-pogácsává újraformázva. Ez bár kevésbé nyújt természetes látványt a hagyományos szénhez viszonyítva, viszont hőleadása nagyobb. A kétfélét keverhetjük is, így biztosan lesz parazsunk addig, amíg el nem készülünk.

Mit, min, vagy miben?

Szabadtűzön süthetünk szalonnát, de a bográcsos ételekhez is erre van szükség. Egyes nyársonsültek is készülhetnek szabadtűzön, de ekkor tekerjük be az alapanyagokat alufóliába. Így jól átsülnek, de nem égnek meg.
A parázsra helyezett grillrácson süthetjük a legtöbb lapos-húst, zöldséget. A vastagabb, vagy nem egyenletes vastagságú alapanyagok esetén azonban a rácson-sütésnél fennáll a veszélye, hogy a vékonyabb részek már megégnek, míg a vastagabbak belseje nyers marad.
Nyárson a szalonna a rablóhús mellett számos más étel (csirke, hal...) is készülhet parázs fölött.
Alufóliában, alutálcában olyan ételek készülhetnek, amelyeket előbb párolni, saját levükben puhítani szeretnénk. Ha ez megtörtént, akkor tegyük rácsra a már majdnem kész ételeket, hogy azon színt kapjanak. Alufóliába csomagolva, és a parázsba helyezve megsüthetjük a burgonyát is a tűztérben addig, ameddig a rácson a főétel készül.
A sütőlap hazánkban még nem elterjedt, pedig mindössze egy 2-3 mm vastagságú acéllemezre van szükségünk hozzá. Ezt felhevítjük a tűztér felett, majd pillanatok alatt megsüthetjük rajta a kenyeret helyettesítő lepénytésztát. Ehhez mindössze liszt, só és víz kell, majd meggyúrva, vékonyra, azaz pár milliméteresre lapítva a sütőlapon egy perc alatt elkészül.
Lemeztál legegyszerűbben egy fölművelő tárcsatagból készülhet (a rajta sült húst innen nevezik tárcsáshúsnak), de bármi más hasonló alakú acéllemez megfelel a célnak. A lényeg, hogy nagyon kis mélységű, és fokozatosan mélyülő legyen az eszköz, amelyet parázs fölött és szabadtűzön is használhatunk. Fűszeres olajat öntünk rá, ami a legmélyebb pontjára csorog. Ebben süthetők az ételek, majd az olajból felfelé húzva kapja meg színét a kissé megpirított étel. Előnye, hogy egyszerre puhíthatjuk, majd pár centiméterrel feljebb ropogósra süthetjük az alapanyagokat.

Az egyszer használatostól a többfunkciósig

Egyszer használatos grilltálcát már 600 forintért kaphatunk, bár ha összehasonlítjuk, a háromszor ennyibe kerülő háromlábú lemezgrillel, akkor az egyszer használatos nem is számít olcsónak. Kaphatók kerekeken guruló grillkocsik, öntvényből készült grillsütők és még sok-sok fajta változat. A legolcsóbban ugyanolyan jól elkészíthetők az ételek, mint a drágábbakon, így vásárláskor más, nem az ételek minőségével összefüggő kérdések merülhetnek föl.
Fontos, hogy a szerkezet stabil legyen. Vannak olyan kerti grillek, amelyek nagyon olcsók, ebből adódóan az anyagukon spórolnak a gyártók. Forgalomban vannak olyan vékony lemezlábakkal ellátott grillek, melyek emiatt baleset veszélyesek. A vékony lábak szétcsúszhatnak, és a forró parázs kiborulhat. Ezek a kétezer forint körüli szerkezetek ettől függetlenül jól sütnek, de biztonsági okokból, jobb, ha a lábaikat fel sem szereljük, csak a széntartó részt és a rostélyt használjuk. Újabb változatuknál a három láb már merevítőkkel van összekötve, így nem bicsaklik.
Másik lényeges tulajdonság a parázstér és a grillrács mérete. Az alapján válasszunk, hogy általában hány főre készítjük az ételeket. Ha túl sok vendéghez túl kis rostélyt választunk, akkor a sütés elhúzódik: lesz, aki még nem is evett, és olyanok is, akik már a desszertet is elfelejtették.
A kerekeken guruló grillkocsik előnye, hogy sütés közben is helyet változtathatunk velük, így egy hirtelen jött eső esetén sem marad el a szabadban megkezdett vacsora.

Készítsük házilag

Többfunkciós kerti tűzhelyet sokféleképpen készíthetnünk. A sokoldalú használatnak az alapfeltétele, hogy a tűztér magasságát állítható módon alakítsuk ki.
Célszerű alapot és készítenünk, mert a kerti tűzhely alatt - tömegéből adódóan - megsüllyedhet a talaj. Az alap anyaga egyszerű kőműves beton, azaz egy rész cement és háromszor ennyi homok keveréke. A tűzrakó falazatát készíthetjük klinkertéglákból, vagy terméskövekből. Mindkét esetben ügyeljünk rá, hogy a téglákat mindig kötésben rakjuk fel. A falazat lehet téglalap-, négyzet- vagy kör alapterületű, bár utóbbi esetben a kiegészítők elkészítése bonyolultabb lesz.
Három dologról ne feledkezzünk meg az építés során:
- Alul pár téglányi rést hagyjunk ki, ahol a hamut ki tudjuk majd húzni
- Belülre helyezzünk el több magasságban ütközőket, amelyekre egy acéllemezt behelyezve a tűztér magasabbra emelhető a földfelszín magasságánál.
- Gondoskodjunk különböző magasságokban kialakított apró szellőzőnyílásokról, amelyek a tűz oxigénellátását biztosítják.
Ezután már csak a megfelelő kiegészítőkről kell gondoskodnunk: bogrács és bográcsállvány, nyárstartó villák, grillrács, sütőlap...
Ha szabadtűzön sütnénk-főznénk, akkor alul gyújtunk be. Ha parázson sütnénk, akkor egy magasító-lemezt helyezünk be, ezzel a tűzteret megemeljük, így a parázs mindössze 10-15 centiméterrel lesz alacsonyabban, mint a tűzrakó hely tetejére helyezett grillrács.

A kerti konyha helye

A kert egy nyugodt, hangulatos részén legyen, olyan helyen, ahol a tűz fölé nem lóg növény, ami kigyulladhat. Célszerű a konyha közelébe elhelyezni a grillező helyet, hiszen biztosan szükségünk lesz bentről tányérokra, evőeszközökre.
Kellemetlen meglepetést tud okozni, amikor azt gondolja az ember, hogy a zöldellő lomb, nem kaphat lángra nagy víztartalma miatt. Egyes növények levelei nagy mennyiség olajat is tartalmaznak, emiatt az élő fa is képes fáklyaként lángolni! Így az sem árt, ha a közelben van a vízcsap.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nagy Z. Róbert

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-373/Kerti_grillek__nem_csak_nyaron