Munkavégzési ötletek motoros kapával

Többféle méretben...

Már kaphatók elektromos, kis munkaszélességű kapálógépek is, amelyek előnye, hogy könnyűek, és a 15-20 centiméteres munkaszélességüknek köszönhetően a virágágyásban, azaz a növények között is segítségünkre lehetnek a gyommentesítésben.
A benzinmotoros változatok már jóval nagyobb teljesítményűek. Ezeknél a kapatagokat mi szerelhetjük fel és le annak függvényében, hogy mekkora munkaszélességben, illetve milyen talajon szeretnénk velük dolgozni. Az 5,5 lóerős, vagy annál nagyobb teljesítményű gépek már kisüzemi kapálógépnek számítanak, ezekre nagyobb területen, komolyabb munkák esetén is számíthatunk. Egy nagyobb 1000-2000 négyzetméteres kertben az ennél kisebb teljesítményű gépek is maximálisan megfelelnek.

A kapatagok fel és leszerelése egyszerű, általában egy biztosítószeggel ellátott csappal rögzíthetők. Lényeges, hogy a tengelyre szimmetrikusan, mindkét oldalra ugyanannyi kapatagot szereljünk fel, és annak az élezett részei a forgásiránnyal megegyezően álljanak, bár ezek többsége úgy van kialakítva, hogy fordítva fel sem lehet szerelni.
Minél mélyebben akarjuk megforgatni a talajt annál kevesebb kapatagot rakjunk fel. Ha csak sekélyen akarjuk művelni a talajt - gyommentesítés, és a felszín lazítása céljából -, akkor az összes kapatagot (ez 3, vagy 4 pár) felszerelhetjük. Minél lazább a talaj, annál több, minél kötöttebb annál kevesebb kapataggal dolgozunk.
A talajállapot függvényében állítsuk be a csúszótalpat is, ami a kapával fellazított terület művelési mélységét hivatott szabályozni. Erősen kötött talajon a csúszótalpat, vagy csoroszlyát úgy állítsuk be, hogy gépünk menet közben kissé előre dőljön. Közepesen kötött talajon az az előnyös, ha a gépünk vízszintesen áll, laza talajon pedig a gép kissé dőljön előre.

A sebesség beállítása a gázkarral szabályozható, amit szintén mindig az adott viszonyokhoz kell beállítanunk. Ezt könnyen ki tudjuk kísérletezni. Ha a leglassabb sebességfokozatra kapcsolunk, az arra alkalmas például, hogy a géppel helyet változtassunk. Ilyenkor a kapatagokon gördül a gép; talajon, gyepen lehet így közlekedni vele, hiszen a kapatagok nem vágnak bele a talajba csak elfordulnak azon.
Nagyobb sebességbe kapcsolva már elkezdik aprítani a talajt a kapatagok. A sebesség akkor megfelelő, ha a gép a kívánt művelési mélységig átforgatja a talajt, és kényelmes sebességgel tudunk mögötte haladni, jól kézben tartva a markolatokat. Ha túl gyorsan kell rohannunk a gép után, akkor állítsuk alacsonyabbra a sebességfokozatot, ha pedig nem halad eléggé, vagy egyhelyben elássa magát a talajban, akkor a gyorsabb fokozat hozhat megoldást.

Ideális kapálás

A talajművelés időpontját több tényező határozza meg, melyeket célszerű a lehető legjobban összehangolni. Ha gyomlálást akarunk végezni vele, akkor lényeges, hogy a gyomok ne legyenek túl nagyméretűek, mert a 15-20 centiméternél magasabbak már könnyen feltekerednek a tengelyre. Az is lényeges, hogy a gyomok ne tartalmazzanak magokat (még zöld állapotban sem!), mert akkor csak szaporítjuk a bajt. Egy-két szál gyom kiirtásáért nem érdemes motoros kapával nekiesnünk a területnek, érdemes megvárnunk, míg kizöldül a talajfelszín.
A motoros kapás munkavégzés fő szezonja tavasszal a magágy előkészítéskor van, de év közben, amikor egy növényi kultúra lekerül a területről, akkor a másodvetés előtt is jó szolgálatot tesz. Így júniusra például lekerül a területről a hónapos retek, de hamarosan a fejes saláta egy részének a zöldbabnak és a borsónak is ez lesz a sorsa. Ilyenkor átforgatva a talajt előkészíthetjük azt a másodveteménynek, vagy a rövid tenyészidejű, ősszel betakarítandó más zöldségeknek. Ilyenek a karalábé, káposzta, de még paprikát és paradicsomot is palántázhatunk ezekre a helyekre.
A motoros kapálás ideje azonban nem csak az előbb említett tényezőktől függ, nagyon fontos a talaj nedvességállapota is. A talaj jó állapotának megőrzése érdekében sem a túl száraz, sem a túl nedves talaj nem alkalmas arra, hogy motoros kapával dolgozzunk rajta, mert ez esetben a növények számára nagyon kedvezőtlen talajállapotot alakíthatunk ki.

A növények számára az úgynevezett finommorzsás talajszerkezet a legkedvezőbb, ahol a talajszemcsék könnyedén szétmorzsolhatók kézzel, és ekkor 2-4 milliméteres darabokra hullanak szét. Ez pont akkor következik be, ha a talaj se nem túl nedves, se nem túl száraz. A túl száraz talaj porol, rögökre és porra esik szét. A túl nedves talaj ragad a kapatagokra, majd miután onnan lehullik és megszárad, szintén kemény rögökké szilárdul.
Ha az időjárás túl száraz, akkor kis öntözéssel ezen segíthetünk, majd pár óra múlva már indulhat is a kapálás. Ha az idő csapadékos, akkor kénytelenek vagyunk várni, amíg az előbb említett mértékben lesz csak nedves a talaj. A talaj minőséget persze mindig vegyük figyelembe: egy magas homoktartalmú talaj hamar elnyeli a vizet, így akár eső után 1-2 órával már alkalmas munkavégzésre. Egy kötött agyagos talajnál ugyanerre akár egy hetet is várnunk kell. A nem megfelelő talajnedvesség mellett végzett kapálás több kárt okoz, mint hasznot.