Hang- és zajszigetelés utólag

Szerencsés embernek mondhatja magát az, akinek otthon töltött szabadidejét soha nem háborítják kellemetlen zajok, zavaró zörejek. Ebből a szempontból a családi házak lakói előnyben vannak, de sokszor még ott is elfordul, hogy szükségessé válik bizonyos helyiségek, falfelületek utólagos zajszigetelése. Írásunkban ötleteket kívánunk adni azoknak, akik szobájuk, vagy akár egész lakásuk utólagos zajszigetelésére kényszerülnek.

Új épület tervezésénél számos szigetelési problémát kell a terveznek és a kiviteleznek megoldania. Ezek közül az egyik fontos téma a zajszigetelés kérdése. Adott feladatra készült épületre (pl. irodaház, lakóház) illetve meghatározott helyen lévő ingatlanra (pl. kertváros, belváros) más-más elírások vonatkoznak zajszint tekintetében. Gyakran csak a beköltözés után derül ki, hogy a szomszéd megszállott házimozi rajongó, vagy éppen a fejünk fölött lakó kisgyerekek folyamatos sivítása teszi pokollá nyugalmasabb óráinkat.
Az is felmerülhet, hogy saját, zajos hobbink kellemetlen velejárójától szeretnénk megkímélni szomszédainkat. Az utólagos zajszigetelés általában körülményes és költséges dolog, de nem teljesen lehetetlen. Elsőként érdemes tisztában lenni a képződő zajok eredetével. Testhangnak nevezik azokat a hangokat, amelyeket az épület szerkezete vagy bizonyos szerkezeti elemei közvetítenek. A testhangok ellen védekezni leginkább az építésnél lehet, utólag ezek kiszűrése vagy szigetelése igen költséges.
A testhangok mellett beszélhetünk még léghangokról, amelyeket a levegő közvetít. Ilyen léghangokat produkálnak pl. a házimozi hangszórói, az utcán közlekedő járművek vagy a szomszéd bömböl gyermeke is. Ez ellen már lehet utólag védekezni, bár mint mindenhol itt is kompromisszumokat kell kötni.
Elsősorban be kell határolni, hogy mi a zaj forrása. Forgalmas helyen lévő lakás esetében zavaró lehet az utca zaja, a gyakran elhaladó járművek hangja. Ez ellen sokat segít a megfelel ablaküveg és az ablakkeret korszer szigetelése. Sok belvárosi irodaházban alkalmaznak háromrétegű ablakot, ám már a kétrétegű, megfelel vastagságú, gázzal feltöltött ablakok is sokat javítanak a beltér csendjén. Fontos az ablakkeret megfelel gumicsíkokkal való tömítése, amelyet több gyártó bele is épít a keret műanyag, fa vagy alumínium profiljaiba. Ne felejtsük el azonban, hogy ilyen tömítést csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol nincs nyílt lánggal üzemel, a beltér oxigénjét fogyasztó fűtőberendezés vagy vízmelegítő! Az ablakok ilyenfajta szigetelése általában jó hatással van a lakás hőszigetelésére is, bár abból, hogy egy anyag jó hangszigetel, még nem következik egyenesen, hogy jó hőszigetelő is egyben! Kiegészítésként szintén pozitív hatással lehet az éjszakai nyugalomra egy megfelelően megválasztott redőny, amelyet sok esetben PUR habbal töltenek ki a gyártók, szintén a zajterhelés csökkentése érdekében.
Egy másik, gyakran elforduló eset, amikor a lakás egy falának vagy esetleg mennyezetének szeretnénk zajszigetelési tulajdonságain javítani. A zajszigetelés akkor a leghatékonyabb, ha a zajforrás felőli oldalon valósítjuk azt meg. Ideális esetben a szomszédnak kéne szobájának falát szigetelni, de ez az esetek többségében nem kivitelezhet. Általában saját oldalunkon, falunkon látunk neki a munkának. Első lépésként érdemes egy akusztikai szakmérnök vagy építészmérnök véleményét kikérni, mind a felhasználandó anyagok, mind pedig a kivitelezés kérdésében.
Alapvetően jó zajszigetelést nagy tömeggel lehet elérni. Jó példa erre a régi építés házak, kastélyok fala. Ám nagy tömeg beépítésére egy viszonylag kis alapterület lakásban nincs lehetőség. Marad a szálas, porózus hangtompító anyag (pl. kőzetgyapot) és a gipszkarton fal. Kőzetgyapotot többféle vastagságban és sűrűségben lehet kapni, különböző szigetelési feladatokra. Esetünkben érdemes több vékonyabb réteget használni, mint egy vastagot. Szintén javasolt az eredeti fal és a kőzetgyapot között egy 1-2 cm-es légrést hagyni, amelyet megfelel távtartó ráccsal alakíthatunk ki.
A kőzetgyapot elé lécrács kerül, majd erre az egy vagy több réteg gipszkarton fedés. Utóbbi esetben a gipszkarton táblákat átlapolással tegyük helyükre. Az újonnan kialakított szigetelőrétegeket rugalmas megtámasztással rögzítsük a falakhoz, a padlóhoz valamint a mennyezethez. A harmadik fontos elv, hogy a szigetelendő felületen ne maradjanak szigeteletlen lyukak, rések (pl. víz, gáz vezetékek átvezetése) mert ezek – bármily jelentéktelennek tűnnek is – akusztikailag teljesen elronthatják a drágán és sok munkával kivitelezett hangtompító falunkat. Parányi hangszóróként viselkednek.
Amennyiben magunk is gyakran hangos tevékenységet végzünk a helyiségben, fedőrétegként érdemes valamilyen perforált anyagot alkalmazni. Sokszor felmerül, hogy falak utólagos zajszigetelésére alkalmasak-e a zárt cellás hungarocell, vagy ezekhez hasonló kialakítású, más márkanevű lemezek. Mint minden anyag, ezek a táblák is szigetelnek valamilyen mértékben, de épp zárt cellaszerkezetük miatt hangszigetelésre nem elégségesek. Hangelnyelő anyagként szálas, porózus, lyukacsos anyag a megfelel.
Az ajtók hangszigetelése is sok helyen probléma. Amennyiben kétrétegű fa vagy műanyag ajtóról van szó, valamelyest javít a helyzeten a két réteg közt elhelyezett hangelnyelő anyag, mely lehet kőzetgyapot, de lehet szivacs vagy más hangtompító is. Amennyiben erre nincs lehetőség, a legegyszerűbb „lemásolni” az irodai ajtók gyakori megoldását, ahol az ajtó külsejére és/vagy belsejére kerül a hangelnyelő borítás, majd ezt műbőrrel vagy más, könnyen tisztítható, ízlésünknek megfelel anyaggal boríthatjuk be. A szélek rögzítésének legegyszerűbb eszköze a tűzőgép.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-415/Hang__es_zajszigeteles_utolag