Hőhidak az épületben

2010-07-18 01:31:08 | Módosítva: 2014-02-12 19:41:25

A hőhíd kifejezést már nem csak a szakmabeliek, de a laikusok is ismerik. Ennek ellenére nem árt, ha közelebbről is megvizsgáljuk ezt a kérdést. Írásunkban sorra vesszük a hőhidak típusait és hatásaikat.

Az épület külső határoló szerkezeteinek azokat a részeit nevezzük hőhídnak, ahol a különböző hővezetési tulajdonságú és eltérő geometriai formájú szerkezetek, anyagok csatlakoznak egymáshoz. Ilyenkor azok a szerkezeti részek, amelyek jobban vezetik a hőt, erősebben lehűlnek, mint a rosszabb hővezetésű részek. Rosszabb esetben lecsapódik a pára a kellően hideg felületen és magában a szerkezetben is.
Télen, ha mínusz tíz-tizenöt fok van, a szigeteletlen falak belső felülete könnyedén 10 fokra is lehűlhet. Természetesen a lakóépületek esetében ilyen falak ma már nem készülnek, viszont a jó szigetelőképességű falazatok esetében is sok szerkezeti beton (födém, áthidaló) érintkezhet a külvilággal. Amennyiben ezeket a felületeket nem szigeteljük megfelelően, úgy az anyagváltásból adódó hőhidak ki fognak rajzolódni a lakótérben foltok, valamint a megtelepedő penész formájában.

Milyen típusai vannak? Geometriai hőhidak

Ilyenek az épület sarkai, ahol a hűlő felület nagyobb, mint a belső, fűtött felület, ezáltal ez a rész hűtőbordaként üzemel, és lehűti a sarkokat. Ennek mértéke a nem körültekintően megtervezett vagy megépített épület esetén lényegesen több, mint a szakszerűen megépített épületeknél, ahol ez az érték csak néhány fok. Ezeken a helyeken megindulhat a penészesedéshez vezető páralecsapódás, amit már önmagában az a tény is előidézhet, hogy a sarkokra helyezett pilléreknél az anyagváltás okozta hőhíd együtt jelentkezhet a geometriai hőhíddal.
Ha megfelelő hőszigetelő képességű réteget építünk be a kedvezőtlenebb hővezetési tényezőjű szerkezet védelmére, a hőhidak által okozott károkat minimálisra csökkenthetjük. Teljes mértékben azonban a hőhidak még a leggondosabb tervezés és szigetelés mellett sem küszöbölhetők ki, mivel minden szerkezetnek valahol vége van, és mindig csatlakozik hozzá egy másik, vagy ráépül valami. Még az egynemű anyagok összeépítése esetén is hőhidak képződhetnek.

Szerkezeti hőhidak

Ez a típus ott fordulhat elő, ahol a szerkezetben szükségszerűen magasabb hővezető képességű anyagokkal szakítják át az egyébként alacsony hővezető képességű külső épületelemet. Nevezhetjük ezeket az anyag által feltételezett hőhidaknak is. Általában pontszerűen vagy vonalszerűen alakulnak ki. A geometriailag és szerkezetileg feltételezett hőhidak felléphetnek önállóan, elszigetelten, de gyakori az is, hogy egy-egy helyen hatásuk összeadódik.

A szakszerűtlen kivitelezésből adódó hőhidak

Ezek akkor keletkezhetnek, ha pl. a tető szigetelése nem tölti ki a szarufák között rendelkezésre álló teret, vagy lyukak vannak a szigetelésben, ha elcsúsznak a szigetelési rétegek, vagy hiányosan történt a légmentesítés, esetleg az elemek illesztése külső fal és az ablakkeret között nem megfelelő.

Gyakorlati példák hőhidakra: Erkély

A klasszikus példa a szerkezetileg feltételezett hőhídra az erkély, mint a falból kiugró betonlap. A régi típusú épületeknél ez a megoldás nem hat hátrányosan, az utólagosan szigetelt régi, vagy rosszul megtervezett új épületeknél azonban jelentős az erkély jelentette hőhíd-hatás. A nagy felületű erkély hűtőbordaként vezeti ki a meleget a hideg külső levegőbe. Segítséget csak a szerkezeti elgondolás megváltoztatása jelenthet (az épület teljes termikus elválasztása az erkélytől), illetve a következő részben ismertetett technológia.

Belső falak

A belső falak gyakran észrevétlenül válnak hőhíddá: Segítséget egyrészt ebben az esetben a pincefödém szigetelése jelenthet kívülről, vagy a jól szigetelő falazóanyagok felhasználása (pl. pórusos beton) a födém tartószerkezetében.

Ablak

Az ablakok szigeteletlen élei különösen hatásos hőhidak. Ideális esetben ezért az ablakoknak ugyanabban a síkban kellene elhelyezkedniük, amelyben a szigetelés található. Ha erre nincs lehetőségünk, az ablak élei mentén körben a külső ablakkeret mintegy feléig vigyük el a szigetelőanyagot.

Gerenda

Egyszerű példa a hőhídra a téglafal is, melyben áthidaló gerenda található a nyílászáró felett. A tégla hővezető képessége alacsonyabb, mint az áthidalóé, a hőáram pedig mindig a melegtől a hideg felé halad. A magasabb hővezetési tényezőjű szerkezeti elemeknél intenzívebb hőáramlás alakul ki, tehát az áthidalónál jobban szökik a meleg, felülete hidegebb lesz a téglafalnál.

Hogyan csökkenthetjük a hőhidak káros hatását?

A geometriailag feltételezett hőhidak kiküszöbölése elméletileg a gömbformát megközelítő épületformák kialakításával lenne elképzelhető, ahogyan azt az eszkimó igluk egészen jól megvalósították. Napjaink építészeti gyakorlatának törekvései arra irányulnak, hogy hőhidakat kompakt építőtestek segítségével küszöböljék ki. Az erősen tagolt építőelemek sem okoznak problémát a geometriailag feltételezett hőhidak szempontjából, amennyiben az épület teljes felületét megfelelő hőszigeteléssel vesszük körbe. Ebben az esetben még az épület sarkainak belső él-felületének hőmérséklete is csaknem eléri a belső levegő hőmérsékletét.

Ötletek a hőhidak csökkentésére:

  • A hőhíd esetleg teljes egészében elkerülhető, ha az erkélyt külön rögzítjük az épület elé, nem pedig a falból kiálló szerkezetet használjuk kialakítására.
  • A különböző szerkezeti elemek szigetelőrétegeit a csatlakozásoknál résmentesen illesszük egymáshoz (pl. a külső fal szigetelését a tető szigetelésével).
  • Amennyiben az illesztéseknél különböző vastagságú szigetelőanyagok találkoznak, a szigetelés rétegeinek a középvonalnál kell egymáshoz illeszkedniük (pl. az ablakot optimális esetben a külső fal szigetelésének középvonalára építenék be).
  • A külső épületelemek csatlakoztatásának szöge legyen tompaszög, tehát nagyobb, mint a 90°-os derékszög. A 90°-nál kisebb szögek erős hőhíd-hatással bírnak.
  • Ha a szigetelőrétegen áttörő szerkezeti elemeket nem tudjuk elkerülni, ezek hőhíd-hatásának csökkentése érdekében a következő szabályokat tartsuk szem előtt:
  • Törekedjünk a magas értékű szigetelőanyaggal történő termikus elhatárolásra (pl. szigetelt konzolok segítségével),
  • Szigetelést áttörő szerkezeti elemből válasszunk lehetőleg kisebb hővezető képességű anyagból készült típust.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs

Címkék: hőhíd, hőszigetelés

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-4671/Hohidak_az_epuletben