A játszótéri eszközökre nagyon szigorú szabványok és minőségi követelmények vonatkoznak, lévén gyermekek használják, akiknek a veszélyérzete még nem kellően kialakult. Mielőtt házilag nekilátunk ilyen eszközök készítésének, érdemes egy-két játszótéren szétnézni, megnézni az eszközök méretezését. A kerti játékok többsége házilag is elkészíthető, ám e fokozott biztonsági intézkedéseket ekkor is tartsuk be, ami a nagy gyártóknak egyébként kötelező. Egy kerti játszótér kialakításakor gyerekszemmel kell végigmérnünk az esetleges veszélyhelyzeteket. Ebben szeretnénk most olvasóinknak segítséget adni.
A kerti játszósarok helye
A kerti játékokat, homokozót, pancsolót olyan helyre tegyük, ahol a gyerekek biztonságosan játszhatnak, és a növényzet sincs veszélyben. A hely megválasztásánál érdemes arra is figyelni, hogy a játszórész a ház minél több ablakából szemmel tartható legyen. Ha erre nincs lehetőség, akkor is olyan területet válasszunk, hogy a házból kilépve egyből átláthassuk a teret, ahol a gyerekek tartózkodnak.
A játszórész megválasztásánál kerüljünk el minden veszélyforrást: ne tegyük vízakna, emésztőgödör, villanyoszlop, kerti tó közelébe a játékokat, de kerüljük el a mérgező és tövises növények közelségét is. A vízaknát és emésztőgödör tetejét egyébként - attól függetlenül, hogy hol vannak a kertben - kötelező lelakatolva tartani. A kutyát és egyéb háziállatokat - legyenek bármennyire szelídek - felügyelet nélkül ne engedjük a gyerekek közelébe.
Egy nagyobb fa árnyékát azonban jó dolog igénybe venni, hiszen e részen sok időt töltenek a gyerekek nyáron. Így napszúrástól sem kell tartani, a napernyős árnyékolás pedig sokszor túl kis teret árnyékol a gyerekek mozgásigényéhez képest, ezért itt kevéssé jó megoldás.
A gyereksarok kerítéssel való elhatárolása néha indokolt lehet, de nem feltétlenül szükséges. A kis kerítéssel elszeparált tér egyrészt fokozott biztonságot ad, de csak akkor, ha a kerítés gyerekbarát. Ne legyenek hegyes, éles részek rajta. Ha fából készül, legyen legyalulva annyira, hogy szálkamentessé váljon, és minden része legyen lekerekített.
A felszín
Mivel játék közben a gyerekek könnyen elesnek a játszórész felszínének puhának, eséskor ütést tompítónak kell lennie, de könnyen tisztántarthatónak is egyúttal. Számos anyag közül választhatunk erre a célra, mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat. A homok jó ütéscsillapító, csak a kutyák macskák belepiszkíthatnak, ami rontja használhatóságát. Használaton kívüli időkben le kell takarni. A gyöngykaviccsal ilyen gond nincs, de kisgyermekeknél esélyes, hogy esznek belőle. A fakéreg apríték is jó ütéscsillapító, kisebb hátránya, hogy eső után még sokáig nedves, emiatt csak száradás után lehet elkezdeni a játékot. A fű is jó ütéscsillapító. A fokozottan veszélyes részekre, mint a hinták alá, gumilapokat is tehetünk, amelyek beszerezhetők a barkács áruházakban. Ezek jó ütéscsillapítók, lassan kopnak, és könnyen tisztántarthatók.
A játéksarok soha sincs készen
Ahogy a gyerekek nőnek, a játéksarok elemeit is folyamatosan cserélni, alakítani kell, attól függően, hogy az adott korban, sőt akár időjárás függvényében is épp mi köti le jobban őket. Megfér itt egymás mellett a homokozó, a pancsoló, a hinta, mászóka, később a sátor, gyerekház is.
A hinta az egyik legkedveltebb gyerekjáték. Nagyobb fára is felszerelhetjük, ha meggyőződtünk róla, hogy az ág elég erős, de állványt is készíthetünk vagy vásárolhatunk a hinta számára. Fontos követelmény, hogy a hinta ülése puha anyagból, vagy gumírozott bevonattal készüljön, hogy ha a gyerek nem ül bele, csak meglöki, és az fejbe találja, minél kisebb sérülést okozzon. A hinta az egyik leginkább balesetveszélyes gyerekjáték, és a balesetek többsége nem is a kiesésből származik, hanem inkább abból, hogy a lengő hinta eltalálja a gyereket.
A hinták ülése lehet bölcső- vagy lapülés. A bölcsőülés teljesen körbefogja a gyereket, ez azért biztonságos, mert se beülni, se kiszállni nem tud belőle egyedül a kisebb gyerek. Ez a típus három éves korig javasolt. Ennél idősebb gyerek már használhat lapülést, amelynek eleje, vagy eleje és hátulja is nyitott, így a ki-, és beszállás már önállóan megy. Fontos, hogy a hinta olyan távolságra legyen a tartóoszlopaitól, és minden egyéb játéktól, hogy azoknak ne ütközhessen neki.
A készen vásárolható játszóeszközök többségét úgy alakítják ki, hogy több funkciós legyen: például hinta, mászóka, csúszda egyszerre. Ezek előnye a sokféle használhatósága, hátrányuk, hogy nagyobb helyet foglalnak. Próbáljunk ezért vagy különálló darabokat választani, vagy olyat, ami elemenként is használható, hiszen, ha kicsi a helyünk, így nem kell mindent egyszerre odazsúfolni.
A homokozók közül - főleg kisebb gyerekek számára - vásárolhatunk készen olyat is, ami homokozóként és pancsolóként is "működtethető". Ez a dupla funkció többnyire előnyös, ám ha egyszerre van szükség mindkét játékelemre, már nehézkes a dolog.
A homokozókkal szemben ma már általános követelmény, hogy legyen fedelük, és használaton kívül letakarva tartsuk a homokot. Így elkerülhetjük, hogy kutya, macska vagy madárürülék kerüljön bele, ami súlyos fertőzések forrása lehet. A homokozó is mindenképp árnyékba kerüljön, hiszen sok időt tölt benne a gyerek.
A pancsoló lehet egyszerű felfújható kis kerti medence, de akár kibetonozott gyerekmedencét is készíthetünk, ami a későbbiek során madáritatóként is funkcionálhat. Ebben az esetben mindenképp terítsünk az aljára gumiszőnyeget, mert horzsolásos sérüléseket okozhat a betonaljzat. A medence pereme is legyen gumírozott, mert a fejsérülés itt fokozott veszéllyel jár.
A vízmélység ideális megválasztása is nagyon fontos. Kisgyerekeknél ajánlatos a vízmélységet úgy beállítani, hogy ha a hátán fekszik, a szája és az orra kint legyen a vízből. Ez a 8-10 centiméteres mélység pancsolásra még megfelel, és a kockázatokat is csökkenti.
Korábban már szóltunk a mászókákról; itt a méretezés a lényeges amellett, hogy a hintához hasonlóan alul ütéscsillapító legyen a felület. A mászóka méreteit úgy alakítsuk ki, hogy a résekbe a gyerek ne szorulhasson bele. Emellett alapvető szempont a kellő szilárdság és teherbírás. A kerti játszótér amennyiben jól lett megépítve kevés karbantartást igényel. Ez főként a kötések ellenőrzéséből és az ütéscsillapító réteg pótlásából áll.