Mosdócsere

A hagyományosnak mondható fali mosdók cserélhetők ki a legegyszerűbben. Ezeket ugyanis csak két, a falba mélyen behajtott műanyag dübeles tőcsavarra kell felerősíteni. Cseréjüknél számítani lehet arra, hogy mosdók felfogó furatai eltérőek lehetnek a régitől. Az újakon a lyuktávolság általában 280, vagy 360 mm, ezért az új kagylóhoz célszerű új felfogó csavar készletet is beszerezni. Az új kagylót érdemes a lefolyócsőre szimmetrikusan elhelyezni, mert a szifon beszereléséhez ez a legideálisabb állapot.
Szűkös helyen a mosdó mérete is meghatározó. A kagyló felső peremének a magassága 760-800 mm legyen, igazodva a használók igényeihez. Az oldalirányú "helyváltoztatásnál" a nem középre kerülő szifon bekötési problémákat okozhat, ami egyébként minden más mosdónál is gondokat jelenthet. Ha a felfogó csavarok távolsága nem egyezik a régivel, akkor az új helyre, vízszintbe állítva kell az új csavarokat a falba erősíteni.

A mosdóra már előbb beszerelhető a csaptelep, annak flexibilis bekötőcsövei és a lefolyó csonkja. Ezek külön tartozékok, tehát külön választhatók. Az így előszerelt új mosdót két műanyag gyűrű közbeiktatásával lehet a csavarszárakra erősíteni, és következhetnek a flexibilis vízcsövek, továbbá a lefolyószifon felszerelése. Ennek a faltól és a mosdó aljától való távolságának beállítását megkönnyítik a könnyen méretre vágható és jól szigetelt összekötőcsövek. Ezt követően már csak a csempe és a kagyló közötti rést kell szilikonos szaniter masszával tömíteni, és már használható is az új mosdó. Az igénytelenebb műanyag szifon elrejtését megoldják a falra erősíthető takaró kerámiák vagy a mosdóláb, ám ezek csak néhány típusú mosdóhoz választhatók. Egy elegánsan csillogó, krómozott szifont azonban felesleges takaró elem mögé rejteni.
A falra erősíthető mosdók között is többféle formájú és méretű típus között lehet válogatni, ám főként a méretük a meghatározó, ugyanis a kényelmes használathoz hely szükséges. Különösen a kis alapterületű fürdőszobákban fontos szempont ez, ahol régebben kisebb méretű mosdó volt. Sok esetben a forma az is a helytől függ. A csap oldalt elhelyezett is lehet, ha ez a használatakor nem okoz kényelmetlenséget. Az ilyen mosdókra az is jellemző, hogy kicsi a rakodó felületük, ezért a kiegészítő eszközök csak külön szaniterpolcokon, vagy szekrényekben helyezhetők el.

A félig beépíthető mosdók

A fenti hátrányt küszöbölik ki az ún. félig beépített mosdók. E típusnak számos előnye van: a szép formák mellett bő tároló hely van a medence mögötti pulton, és könnyen lehet utólag oldalsó szekrényekkel kiegészíteni. Hátránya, hogy csak pultra szerelhető, vagy megfelelő szekrénybe építhető. Mosdószekrényekben már gyárilag is sokszor ezt a típust használják. Felújításoknál nagyon előnyösek, mert formailag szépek, és a szerelésük sem ördöngösség, ha van pult a felerősítésükhöz.

Mosdók, pultra, előfalra ültetve

A felülről beépített mosdók mostanság talán a legkedveltebbek. Rendkívül gazdag a formaválasztékuk és pultba, szélesebb előfal tetejére, vagy mosdószekrénybe egyaránt beépíthetők. Jellegzetességük, hogy a peremük kiáll a pultból, és bármilyen síkfelületre könnyen ráépíthetők. Könnyű aláépített szekrényrészekkel kiegészíteni, és így a szifon is rejtve marad, bár az ilyen mosdók alá az elegáns kivitelű szifonok bármelyike takarás nélkül is felszerelhető.
Alapként a szokásos konyha pultok bármelyike, vagy egyéb anyagból épített és többnyire csempével burkolt pultok is megfelelnek. A mosdó széle mindig fedi a kivágott nyílást, de ezért a szélek mentén alapos szigetelés szükséges, sőt a perem alatt is előnyös a talpat szigetelőanyagba ágyazni. Ez a mosdótípus, jellegzetes formáival a mediterrán jellegű fürdőszobáknak is kedvelt darabja.

Pult alá is kerülhet a mosdó

Alulról beépített mosdót csak különleges igényű fürdőszobákban szoktak alkalmazni, mert bár könnyű a tisztántartása, ám körülményes a beszerelése, és az ilyen mosdókhoz kő-, vagy márvány pult dukál. Főként luxuslakásokban és szállodákban alkalmazzák a különleges hatásuk miatt. Nagyobb fürdőhelyiségekben nem ritkák a párosan beszerelt, főként ovális vagy kerek csészék, ám ezek csak nagyobb családoknál előnyösek, különösen a reggeli "csúcsforgalom" idején. Beszerelésüket célszerű szakemberre bízni, mert a mosdók speciális felfogást és szigetelést igényelnek.

Szekrényekbe épített mosdók

Divatosak a mosdószekrények is, amelyek többnyire a bútorral összeépítve, beszerelésre kész állapotban vásárolhatók meg. Rendkívül változatos stílus és méretválaszték jellemzi e bútorokat, és ennek megfelelően az áruk is igencsak tág határok között mozog.
Falra szerelt, és lábon álló változatok között lehet választani. A falra szerelt előnye, hogy a szekrény alatt is könnyű a padló tisztítása, és a helyzete szilárd. A mosdó ideális peremmagassága itt egyáltalán nem mellékes, amit a felszerelésekor kell biztosítani. A lábon álló mosdószekrények magassága 760-850 mm közötti, gyártmánytól függően. Bár lábakon állnak, a beállításuk után célszerű ezeket is a falhoz erősíteni. A lábak nem túl magasak, ezért a takarítás nehézkes a szekrények alatt.
Ezeknél a mosdó mindig tartozék, viszont a csapot, a lefolyót és a szifont külön egységként kell megvásárolni. A tükör és a különféle oldalszekrénykék is csak ritkán tartozékai a mosdószekrényeknek. Ezekre tekintettel a komplettírozásuk után némelyiknek igencsak megnő a végső ára. Előnyük, hogy a szifont eltakarják, és e mellett még számos kelléknek, kiegészítőnek tároló helyet biztosítanak. Ennek ellenére nem könnyű feladat a megfelelő formájú és stílusú darab kiválasztása, különös tekintettel a lefolyó csatlakoztatási kötöttségére és az adott helyiség adottságaira. A fürdőszobába állításuk eleve meghatározza a helyiség arculatát, harmóniáját, még a kiegészítő szaniterek szempontjából is. Főként felújításkor és átalakításkor előnyös a beszerzésük, mert ezzel feleslegessé válnak egyéb tároló helyek a fürdőszobában, és ezáltal a zilált zsúfoltság érzete is megszüntethetők általuk.

Csaptelep és szifon választás

Szinte bármelyik mosdóhoz külön kell a csaptelepet, az ahhoz szükséges bekötő flexibilis csövet és a lefolyószifont vásárolni. Ezek esztétikailag mindig igazodjanak a már meglevő kádtöltő- vagy zuhany csaptelephez. A műanyagszifont érdemes eltakarni, viszont az igényes külsejű krómozottakat felesleges elrejteni. Különösen a falra erősített mosdóknál igen jól egészítik ki a mosdócsapot az ilyen csillogó felületű lefolyók.

A mosdók anyaga

Nem lényegtelen szempont az sem, hogy a kiválasztott mosdó milyen anyagból készült. Legelterjedtebbek a porcelánból készültek, amelyeket fehér- vagy különféle színű mázzal vonnak be. A jó minőségű porcelánnak nagy a szilárdsága, kemény a máza, és csekély a vízfelvevő képessége. A fajansz anyagúaknak kissé nagyobb a vízfelvevő képessége és esetenként hajszálrepedések is láthatók a felületükön.
Ezeken kívül fémből, márványból, akrilból és üvegből is készülnek magas esztétikai igényeket kielégítő mosdókat, amelyeket esetenként különleges szenny- és vízkő lerakódást gátló bevonattal is ellátnak.