Szúirtás hatékonyan

A szú a bogarak rendjének egyik családját alkotják. Apró termetű állatok, testük rövid, hengeres, ásólábaik vannak. Legtöbb fajuk fák és ágak belsejében él, és ott jellegzetes járatokat fúr. A nőstény a kéreg alatt egyenes járatot rág, és itt petézik, a fejlődő lárvák pedig erre merőlegesen készítik mindinkább táguló aknáikat.
Az enyhe telek, a csapadékmentes, száraz évszakok nagyban járulnak hozzá a szúfélék terjedéséhez. A helyzetet rontja, hogy a szakemberek sokszor nem megfelelően kiszárított fa alapanyagot dolgoznak fel a műhelyekben, sok esetben pedig kedvezőtlen körülmények között, szakszerűtlenül tárolják a fűrészárut a szárítást követően. A fertőzést így legtöbbször már csak a végfelhasználók veszik észre, amikor a farontó rovarok percegését, kopogását hallják, vagy a rágást fapor formájában észlelik a fából készült lakberendezési tárgyak, belsőépítészeti szerkezetek, burkolatok alatt. A szúfélék károsítása jelentős lehet, hiszen a kifejlett rovarok és főképp lárváik folyamatosan táplálkoznak, szaporodásuk pedig kedvező körülmények között viszonylag gyors és nagyarányú.

Hagyományos praktikák

A korszerű favédő szerek megjelenése előtt a klasszikus megoldás a biciklipumpa és az injekciós fecskendő volt, melyek ma is használhatóak, igaz türelem kell az eljáráshoz. Első lépésként biciklipumpával vagy kompresszorral kell kitakarítani a lyukakból a faport, amit a szú termelt a munkája során. Használhatunk porszívót is.
Második lépésként formalint, petróleumot, alkoholt vagy favédőszert kell a járatokba juttatnunk. A szú által rágott hálózat összefüggő, így előbb-utóbb mindenhova eljut az anyag; a lényeg, hogy ne maradjon légbuborék, ahol a szú túlélhetné a beavatkozást. Az injektálást érdemes pár napon belül megismételni. A hatást fokozhatjuk, ha ideiglenesen apró viaszgolyókkal (pl. gyertyából) ledugózzuk a lyukakat.
Harmadik lépésben, egy hónap múlva, folyékony fával kell kitölteni a lyukakat. Ez legegyszerűbben finom faforgácsból/faporból és faragasztó vagy lakk keverékéből készíthető, de sok helyen készen is kapható (pl. barkácsáruházakban). Ha teljesen korrekt munkát szeretnénk végezni, akkor kitöltjük folyékony fával a lyukakat, újracsiszoljuk, és újrapolitúrozzuk a bútort. Utóbbi egyszerű lakkozás is lehet. Ha sajnáljuk az időt, pénzt, akkor a betömött lyukakat a fának megfelelő színű lazúrral is kipöttyözhetjük. Egy fal felé fordított bútor hátulján soha nem fog szemet szúrni ez az apró szépséghiba. A lényeg, hogy ne maradjon benne szú, és azért esztétikailag ne legyen nagyon zavaró a javítás.

Favédő szerek

Festés, lakkozás előtt klasszikusan lenolaj kencével szokás a fatárgyakat átkenni. Ez alkalmas bizonyos fokú szúvédelemre is, de a kezelés csak a faanyag felső néhány milliméterét védi. Korszerű szerek is rendelkezésünkre állnak, amik egyes esetekben nagyobb mélységben is elpusztítják ezeket a kártevőket.
Alkalmazás

Akármilyen szert is használunk, a következő lépéseket tartsuk be a kívánt hatás érdekében.

1. A faanyagot a beszívódás miatt a festéktől, lakktól és portól alaposan meg kell tisztítani. Ahol ez nem lehetséges (Pl.: bútorok esetében), ott a bútor belső, lakktól mentes felületét kell kezelni. A farontó rovarok látható járataiból a port porszívóval célszerű kiszívni.

2. A fát szálirányban ecsettel vagy keskeny szivacshengerrel alaposan be kell itatni. Az első kezelést követő 8-12 órás száradási idő után az impregnálást meg kell ismételni. Kemény fák esetében a lassú beszívódás miatt a kezelést különösen fontos megismételni.

3. Időjárási ártalmaknak (napfény, eső, jég, hó) kitett fa szerkezeteknél a kezelést 3-4 hónap után célszerű egy újabb egyszeri bevonattal megismételni.

4. Olyan bútorok esetében, ahol a szer beszívódása csak kis felületen biztosítható (pl.: asztallábak alsó felülete), az impregnálást a mély behatolás érdekében több napon keresztül, több kis adagban kell ismételni. Különösen sűrű szövetű és kemény fák esetében (pl.: akác), az impregnálás a lassúbb beszívódás miatt, többszöri, több héten át történő ismétlést követel.

5. Amennyiben impregnálás után - pl.: parketták kezelésénél - lakkal kívánják lezárni a felületet, a lakkozás előtt két hét biztonsági száradási időt kell biztosítani az illó olajok teljes kiszellőzéséhez, nehogy a lakkal történő felületkezelés után a faanyag elszíneződjön.