Belvíz elleni védekezés

Magyarország körülbelül egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes úton nem folyik le a víz, ezért ott időszakonként belvízi elöntéssel kell számolni. Összes településünk közül 1000 síkvidéki, 2200 dombvidéki területen helyezkedik el. Természeti adottságainknak megfelelően a vizek kártételeinek lehetősége sík- dombvidéken, településeinken és városainkban egyaránt jelen van. Országosan a települése 40 %-a erősen, mintegy 80 %-a valamilyen mértékben veszélyeztetett a vizek kártételeitől. A települések alig 20 %-áról mondhatjuk el, hogy területén vízkárral nagy valószínűség szerint nem kell számolni.

Belvíz által veszélyeztetett területek

A belvíz síkvidéki területeink sajátos jellemzője, az ország 45 %-át érinti. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozását, az ármentesítés munkákat követően főként az Alföldön jelentkeznek belvízi problémák.
A belvizek gyakoriságára jellemző, hogy az utóbbi 57 évből mindössze három olyan év volt (1973, 1976 és 1990), amikor nem került sor belvízvédekezésre. A kilencvenes évek második felében pedig olyan nagyságrendű belvíz alakult ki (1999-ben 420 ezer ha és 2000-ben 343 ezer ha), melyhez fogható több évtizeddel ezelőtt, a hatvanas években alakult ki. Jelenleg is több mint 300 ezer ha területe borit belvíz.

Az elmúlt néhány év bőséges példával szolgált vízkárokra, úgy sík-, mint dombvidéken. 1999. tavaszán-nyarán az országos, szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék 420 ezer hektár síkvidéki terület egyidejű elöntését okozta a Tisza völgyében. Olyan települések is víz alá kerültek, ahol "emberemlékezet" óta nem volt példa ilyen jelenségre. A belvízelvezető csatornák, a belterületi vízelvezető árkok megteltek, képtelen voltak a káros vizet a befogadóig eljuttatni.
A síkvidéki vízrendezés célja a mély fekvésű területeken összegyülekező, hóolvadásból és esőkből, valamint feltörő talajvízből keletkező elöntésektől " való mentesítés. A belvizeket Magyarországon 42 400 km hosszúságú belvízcsatorna vezeti el. Terv szerinti kiépítettségük átlagosan a tízévente előforduló belvizek 15 nap alatt történő elvezetését biztosítja. A belvíz igen lassú levonulása miatt egyes mély fekvésű területek hónapok óta veszélyeztetve vannak.

Segítség és „segíts magadon…”

A jelenlegihez hasonló belvízhelyzetben a közterületi belvízelvezető rendszerek megteltek így a lakó és telekingatlanokat is elöntötte a belvíz. Ennek a helyzetnek a kezelése a Katasztrófavédelem belvízvédelmi csoportjának feladata, ami tevékenységét a Vízügyi Igazgatóság szakmai irányításával végzi.
Azonban az ingatlanon belül sajnos a tulajdonosokra vár a védekezési, kármegelőzési munka zöme. Az ingatlanon a belvízi elöntés előtt, keressük meg a kert legmélyebb részeit, 1-2 kocsi termőfölddel fel lehet tölteni a veszélyeztetettebb területet. Így ezeken a részeken nem áll meg a víz. Elvileg 30 cm-es feltöltés még nem engedélyköteles. De a feltöltött területről a közterületi csatornákba, árkokba való vízlefolyást biztosítani kell. A szomszéd ingatlanokra nem folyatható át a víz.
A lakóépület körül a feltöltést a lehető legmagasabbra célszerű kialakítani, úgy, hogy mindenképpen a lakóépület felöl folyjon le a víz. Amennyiben nagyon mély részen található az ingatlan, akkor készüljünk fel a lakó és melléképületek elöntés elleni védelmére. Erre az épület fala körül részben a talajra és részben a falra helyezett kb. 1,5 m széles fóliasávra rakott homokzsákokkal van lehetőség. Így mintegy 50 cm magas vizet tudunk az épülettől távol tartani. A homokzsákokat, a homokot és a fóliát a helyi Katasztrófavédelem belvízvédelmi csoportjától igényelhetjük.
Az épületen belül az elektromos és egyéb berendezéseket, a fekvő bútorokat, a ruhaneműt a magasabb lakásszintekre, padlásra célszerű felrakni. Amennyiben pince, garázs, szuterén is van az épület alatt, akkor onnan lehetőség szerint minden értékes tárgyat hordjunk fel az épületbe, vagy a telek magasabb részeire. A villany, víz és gázvezetéket folyamatos ellenőrzés mellet használhatjuk addig, amíg azt esetleg központilag ki nem kapcsolják.
Amennyiben az épület megfelelő vasbeton alapozású- és szigetelésű, a falazata nem átázás veszélyes, akkor annak magasabb részeit a belvízi elöntés alatt is használhatjuk. Vályogfal, vertfal, vegyesfal, szigeteletlen téglafal esetén azonban nem. A belvízi elöntések sajnos hosszú ideig tarthatnak, ezért sokáig fennállhat az ingatlan szükséghasználata is.

Mikor kezdődhet a helyreállítás?

Az elöntés fokozatos csökkenésével következhetnek a helyreállítási munkák. Amennyiben ki kellett költöznünk a lakóingatlanunkból, akkor a visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek engedélye után lehetséges. Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben valaki önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén. A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés. Ha az orvosok javasolják, adassák be a védőoltást. Ha a ház, lakás falán repedéseket, töréseket látunk, kérjük a szakemberek véleményét az épület biztonságát illetően. Ha sajnálatosan omlás következett be, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérjük a szakemberek segítségét.
Az állati tetemeket, szemetet, amit a víz hordott az udvarra, kertbe, ne ássuk el. A szakemberek begyűjtik azokat. A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után lehet bekapcsolni. Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassuk meg szakemberekkel. A vezetékes víz használata a hatóságok engedélye alapján történhet meg. A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, használata csak fertőtlenítés és ellenőrzés után lehetséges.
Visszatérni a Biztosítónk képviselőjével érdemes, hogy azonnal felmérhesse az alap káresetet, és a helyreállításhoz ez alapján előleget, igényelhessünk.
Ezután az épületek és a berendezés használhatóvá tétele az első lépés. Sok esetben azonban még a lakásban, műtárgyakban visszamaradt vizet kell előbb eltávolítani. Ezt valószínűleg csak szivattyúzással lehet megoldani. Ha nincs áram se, akkor csak robbanómotoros szivattyú kerülhet felhasználásra.
A legkülönfélébb teljesítményű (8 m?/órától 50 m?/órás vízhozamú) centrifugál szivattyúk a meghajtómotorral egybeszerelve szerezhetők be. Amennyiben mélyről, például kútból kell, áramszolgáltatás nélkül a vizet kiszívni, akkor robbanómotoros aggregátor és az által termelt árammal működő búvár vagy zagyszivattyú egységet kell alkalmaznunk.
A víz eltávolítása után a legsürgősebb feladat az épület, és a bútorzat, illetve minden használati tárgy és eszköz mielőbbi kiszárítása. A felújítását, illetve javítást el kell halasztanunk addig, amíg az épület szerkezeti elemei ki nem száradtak. Lehetséges, hogy ez hosszabb időt, esetleg hónapokat vesz igénybe. Ezt különleges falszárítási módszerekkel elő lehet segíteni.