Elegáns pultok, asztallapok alapanyaga

A munkalap

A konyhák berendezésében alapvető szerep jut a különféle főzési és előkészítő munkáknak helyet adó pultoknak. Ezeknek nemcsak teherbíróknak, kopás és ütésállóknak, de könnyen tisztíthatóknak és esztétikailag is dekoratív hatásúaknak kell lenniük, hiszen a bútor meghatározó felületeit alkotják. E célra külön alapanyagot fejlesztettek ki a faforgácslapokat gyártó cégek, a munkalapot.

Szinte minden lapszabászatban, és a barkácsaruházban bőséges szín- és mintaválasztékban kaphatók ezek a speciális faforgácslap termékek. Sajátosságuk a posztforming eljárással kialakított nagy ellenálló képességű felületük, egy illetve ritkábban két oldalon lekerekített élük, és a megszokottnál vastagabb, 28, 38 mm-es anyaguk. A hordozóanyaguk finomfelületű faforgácslap, amelyet felül és az első, profiozott élükön nagy nyomással készült díszítő – általában 0,8-0,9 mm vastag – HPL rétegelt laminátum fed. Ez a borítás teljesen vízzáró, ám a lapok hátsó hosszanti éle és az alsó felületük csak víztaszító fóliával van lefedve. A felső bevonat minden esetben kopás-, ütés-, karc-, valamint hőálló, és a háztartási vegyszerekkel szemben is ellenálló. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az erősen savas, vagy fehérítő hatású vegyszerek nem hagynak nyomot a felületükön, mint ahogyan az erős súrolószerek, súrolószivacsok durva koptató hatásának sem képesek ellenállni. A hőhatásokat is csak max. 180 °C-ig képesek elviselni maradandó nyom nélkül. A forró vízzel teli edény még nem, a tűzhelyről közvetlenül levett forró lábas, vagy fazék már nyomot hagyhat a felületükön. A gyakori tisztítás koptató hatásának is hosszú éveken át ellenáll, ha azt kíméletesen, lágy törlőanyagokat és nem koptatóhatású háztartási tisztítószereket használunk a letakarításukhoz. Egyszóval ennek az anyagnak a bevonata ellenálló ugyan, de nem korlátlanul.
Mivel a munkalapokat általában 4200, 5200 cm hosszúságú táblákban gyártják, a megfelelő méretű darabok leszabásakor és megmunkálásuk alkalmával feltétlenül ajánlatos néhány ajánlást betartani a bevonat épsége a tartóssága érdekében. Először is a darabolásukhoz csak keményfém-lapkás szerszámokat célszerű használni. Továbbá kerülni kell a laminált bevonat széleinek a kitöredezését. Ez a lapszabászatokban levágott darabokon nem okoz gondot, a vágott élek ilyenkor mindig épek, kitöredezésektől mentesek, ám otthoni daraboláskor ez már kétséges lehet. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy vágáskor mindig a laminált felület legyen alul, s a vágást fékezett előtolással végezzük el.
Az esetleges kisebb hibákat a vágott élek utólagos simára csiszolásával szüntessük meg. Ez különösen összevágva egymáshoz illesztett végeknél nagyon fontos. Ha lehet, akkor az ilyen vágásokat is bízzuk a lapszabászatokra. Ha nem vállalják a ferde szögű vágásokat, akkor lehetőleg jól megvezetett felsőmarógéppel munkáljuk simára a körfűrésszel leszabott élek felületét. Az összeillesztett éleket – majd szereléskor – szilikonos szigeteléssel kell vízzáróvá tenni.
Az ilyen darabok megfelelő összeerősítéséhez speciálisan e célra készített munkalap összehúzó csavarokat alkalmazzunk. Ezek fészkét pántfészek maróval és vésővel lehet megfelelő pontossággal kialakítani. A szigetelőanyagot a végső összeszerelést megelőzően kell az összeérő élek közé jutatni. A kitüremkedő felesleges tömítőanyag könnyen eltávolítható, ha előzőleg az élek mellé ragasztószalagot simítunk. A tömítőanyag elsimítását követően a szalagok azonnal nyom nélkül eltávolíthatók, a felesleges szilikonnal együtt. A darabok él-lap sarokcsatlakoztatását az élprofilnak megfelelő fém csatlakozó elemmel is megoldhatjuk, amely egyben a kényes lapszél kimunkálást is kiváltja. Összeszerelés előtt a fémidom alá kerülő éleket tömítőanyaggal kell bevonni, a szomszédos munkalap csatlakozó, lekerekített részét is.
A munkalapokba esetenként különféle nyílásokat kell készíteni a különféle szerelvények, vagy a mosogató tálca számára. Az ilyen nyílások méretét úgy határozzuk meg, hogy tálca központosan, 2-3 mm-es minimális illesztési hézaggal kerüljön a nyílásba. Vágott felületüket minden esetben le kell zárni, a szerelvényekhez mellékelt tömítőgyűrűket, profilokat pedig minden esetben használni kell. Tömítésüket kevés tömítőanyaggal fokozhatjuk.
Az egyenes kontúrokkal határolt áttöréseket csak úgy szabad kialakítani, hogy a sarkokban min. 6 mm-es sugarú lekerekített élek legyenek. Az éles sarkok nem megengedettek, mert a bevonatban az ilyen helyeken feszültségek ébrednek, s ez repedéseket okozhat. Ha az ilyen nyílásoknál nincs módunk felsőmarógépet használni, akkor előfúrt lyukakkal biztosítsuk a saroklekerekítéseket, és a hátoldalon vezetett lyukfűrészgéppel vágjuk ki a felesleges anyagot. Ilyenkor is csiszolással tegyük simává a nyílás éleit, majd szivárgó víz ellen szigetelőanyaggal bekenve védjük a maganyagot a nedvesség okozta duzzadás ellen. Ez minden nyílásra, lyukra érvényes. Ha csavar kerül bele akkor is legyen alapkövetelmény.
A munkalapok farostlemez maganyaga ugyanis a nedvesség hatására megduzzad, ami esetleg a laminált bevonat repedezését idézheti elő. Sütőből, mosogatógépből felszálló gőz is károsíthatja a munkalapok alsó ragasztási fugáját, ezért az ilyen felületeket szilikon bevonattal, vagy alumínium ragasztószalaggal kell lefedni. Ha a gyártó alumínium védőlécet is mellékel a berendezéséhez, azt feltétlenül alkalmazni kell a vízgőz és a hősugárzás elleni védelem miatt.
Mivel a munkalapok alapanyaga nedvességre érzékeny, fokozottan kell ügyelni a pultok beépítésekor azok vízszintességére. Felületük a fal felé semmiképpen ne lejtsen, mert a pangó vizeknek még a különféle vízvető záró szegélyekkel sem lehet teljesen útját állni. A fal és a munkalapok éle közötti hézagot tömítőcsík és a fölé simított elasztikus tömítőanyaggal kell lezárni. A különféle vízzárú léceket csak ezt követően lehet felszerelni, mégpedig szorosan a sarokba nyomva, hogy a zárólécek lágy széle teljesen a munkalap felületére feküdjön fel. A sarokléceket tilos a munkalapra csavarozni, mert ez a víz behatolását tenné lehetővé.
A munkalapok között vannak olyan változatok is, amelyeknek mindkét hosszanti oldaluk kerekített élkialakítású, és laminátummal bevont felületű. Ezek általában asztal-, vagy konyhaszigetek asztallapjaiként kerülnek alkalmazásra. A géppel utólag méretre vágott oldalaikat célszerű ABS élfedéssel ellátni, ami nemcsak esztétikailag előnyösen zárja le a maganyagot, hanem a sérülésektől is biztonsággal óvja a lapok szabott élét.
Végezetül még csak annyit, hogy akrilból készült munkapultokat is lehet rendelni, amelyek víz-, sav és lúgállók, továbbá láthatatlan toldásokkal, felhajtott vízzáró szegéllyel, akár 100 mm látszatvastagságban is kialakíthatók.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: munkalap, konyha, pult, asztallap

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-519/A_munkalap